Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Tanulj meg minél többet unatkozni – nagyon jót tesz

Egy stabil, értelmes ember szeret unatkozni mondta Tari Annamária pszichoterapeuta a Forbes – Legyél jobb! napon. Szerinte a közösségi felületek és a keresőmotorok egyfajta „kognitív restségbe” taszítanak minket, elszakadunk saját kreativitásunktól és önálló gondolatainktól. A feltöltött kajafotókat pedig egyszerűen infantilisnak tartja.

Hasznos és termékeny állapot az unalom: az idegrendszerünk nagyon ki tud fáradni, az unalom egy üres, leeresztett állapot, amiben új gondolatok jöhetnek fel, teret engedhetünk a kreativitásnak. Ráadásul csak az nem fél az unalomtól, akinek önbecsülése, önértékelése a helyén van, tehát jóban van saját magával, mer saját magával kettesben lenni. Tari Annamária szerint tehát az unalom jó visszajelzés is saját mentális stabilitásunkra – egy stabil, értelmes ember megszereti az unalmat.

Gólya Ági (b), a Forbes újságírója és Tari Annamária a Legyél jobb! nap színpadán. Fotó: Fekete Csaba

A pszichoterapeuta a Forbes – Legyél jobb! napon hangsúlyozta, hogy a XXI. századi információs technológia sok esetben szűkíti a lehetőséget, hogy kérdéseink legyenek, amikre hosszasan keressük a választ. Ha kérdésünk van, a Google több millió választ ad rá, majd az algoritmusok elindítanak minket egy asszociatív gondolati láncon, ide-oda kattintva már azt is elfelejtjük, melyik gondolattól indultunk el.

Ezt hívja Tari kognitív restségnek – nem használjuk a saját kreativitásunkat és gondolatainkat, hanem rábízzuk magunkat az online buborékra, azaz keresőmotorokra, az internet adta szörfölési lehetőségekre és a közösségi felületekre.

A közösségi médiára mindez még inkább igaz – a hiperkonnektivitás korában gyakorlatilag egy másodpercre sem kell egyedül lennünk, teljesen elszoktunk tőle. „10-15 éve nem gondoltuk volna, hogy a jelenség ennyire a mindennapjaink része lesz, és végül az lesz a legszorongatóbb helyzet, ha nem történik meg, ha nem tudunk belépni az online térbe.” Ráadásul új típusú szorongások jelentek meg, sokkal élénkebben éljük meg a valóságban az online életünkkel szembeni különbségeket.

Betelt a pohár, Zoom-mentes pénteket tesztelnek multik

Még a rendezvény előtt kitöltettünk egy online tesztet a leendő nézőinkkel, aminek az eredményeit Tari véleményezte. Olvasóink 80 százaléka arról számolt be, hogyha várakozni kell valahol, legfeljebb 1-2 percen belül a telefonjáért nyúl. Tari szerint ez már nem is az unaloműzésről szól, hanem reflexszerű szokássá vált. „Elszoktunk tőle, hogy akár csak 30 másodpercig nézelődjünk, tűnődjünk.”

Ráadásul az olvasóink közel 85 százaléka legfeljebb 1-2 számot tud fejből a telefonkönyvéből.

Tari ezt már egyszerű butaságnak nevezte: túlságosan támaszkodunk az elektronikus eszközeinkre. „Ránk köti a pórázt, mi meg boldogan hagyjuk.”

Tari a közösségi médiát és a telefont nagyon rossz kombinációnak tartja: elárasztja az agyunkat a dopamin nevű boldogsághormonnal. „Ha egy gyereket vagy fiatal felnőttet okostelefonnal a kezében betolunk egy MR-készülékbe, azt látjuk, hogy pont a szenvedélybetegséggel összefüggő agyterületek lesznek aktívak.” Szerinte sokan a dopaminlöket miatt nem tudnak elszakadni a telefonjuktól.

Tari Annamária: ide-oda kattintva már azt is elfelejtjük, melyik gondolattól indultunk el. Fotó: Fekete Csaba

És azt is igaznak tartja, hogy mindannyiunk halad a szociális megfelelés irányába – sokkal jobbnak, szebbnek, értelmesebbnek igyekszünk beállítani magunkat a közösségi felületeken, ami egy hamis önkép irányába hathat. Az internetre feltöltött kajafotókat pedig egyszerű infantilizmusnak tartja.

„Hároméves korunk környékére visz vissza minket, amikor az összetúrt étel mellett felkiáltottam: nézd, anya, mit csináltam!”

Borítókép: Tari Annamária a Forbes Legyél jobb napján 2021 májusában. Fotó: Fekete Csaba

Oszd meg!