Nem sokat hezitált, amikor mezszámot kellett választani Liverpoolban. Szoboszlai Dominikkal a meghatározó edzőkről, a káoszteremtés mibenlétéről, a válogatottról és a véletlenekről beszélgettünk. Exkluzív interjú a liverpooli 8-assal.
Szobozine
Megjelent a Szoboszlai bookazine – vagy ahogy mi hívjuk, Szobozine – 144 oldal tömény Forbes-tartalommal!
Mit találsz a lapban?
Exkluzív interjút készítettünk Szoboszlai Dominikkal, Marco Rossival és Esterházy Mátyással. Megnéztük, hogy ki volt a magyar válogatott első gólszerzője, egy szakértő elemezte a csapatkapitány gardróbját, és kinyomoztuk, hogy választ focicipőt egy játékos – és ezzel mennyit keres. Megnéztük, mi a Szoboszlai-márkaérték titka, és elmentünk a műhelybe, ahol Dominik focizni tanult – de azt is, hogy mennyire hatékony az akadémiai rendszer. Rengeteg adat, elemzések, nagyképes fotók, egyedi illusztrációk, és még egy exkluzív tartalmat hoztunk Liverpoolból is!
Mennyire vagy a számok embere?
A számok embere? Milyen téren?
Összeszámoltad-e, hogy hány interjú készült veled, mióta Liverpoolba igazoltál?
Nem, fogalmam sincs. Tényleg nem tudom.
A beilleszkedésed a Liverpoolba kívülről nézve nagyon könnyen ment. Mi volt neked a legnehezebb az elmúlt 9-10 hónapban, mióta kint vagy?
Kívülről minden egyszerűnek tűnik. Szóval, akik kívülről látják ezeket a dolgokat, és soha nem élték át, vagy valószínűleg nem is fogják átélni, akik nem sportolnak, azok mindig úgy fogják ezt látni, hogy „hát mi olyan nehéz ebben?”.
Viszont vannak olyan dolgok, amiket nem tudsz az első naptól kezdve a magadénak tudni. Bemész az öltözőbe, és persze jól fogadnak, de akkor most kihez fordulj, kivel beszélj? Kivel mész fel reggelizni, kivel mész be a kondiba? Ott vannak páran, de valószínű nem szólnak hozzám, mert nem tudják, hogy mi a közös téma. Ehhez idő kell, megtanulni megismerni a másikat. Ez volt a nehéz.
A válogatott játéka a vb-selejtezők után viszonylag sokat változott. Az volt a fő kihívás, hogy a mélyebben védekező csapatokat hogyan tudjátok feltörni majd az Eb-selejtezőkön. Ebben egy kifejezetten innovatív megoldást alkalmaztok, ami egyébként a nemzetközi szaksajtóban is téma. Ritka a válogatottaknál, amikor ilyen típusú szintlépés tud történni a játékfelfogásban. Milyen volt ezt az evolúciót belülről megélni? És hol van a plafonja ennek a csapatnak?
Szerintem nincs plafonja!
Köszönjük, megvan a cím!
Szerintem tényleg nincs plafonja olyan téren, hogy sokszor játszottunk nagyon sok erős válogatott ellen, akár sorjában is, és mindig meg tudtuk állni a helyünket. Nehéz összehasonlítani, mert amikor egy olyan kerettel rendelkezel, ami minden héten minden egyes alkalommal egy topklubban, egy topligában teljesít, más intenzitáshoz van szokva. De mondom még egyszer: teljesen mindegy, hogy a játékosok között van, aki az NB I-ben vagy nem topligás csapatban játszik, mert akkor is képes mindent megtenni azért, hogy a csapat sikeres legyen, és ez a legfontosabb.
A teljes interjú és más, exkluzív tartalmak a bookazine-ban, keresd az újságárusoknál!