Kovács Orsolya egy kiégés és magánéleti válság után találta meg 12 éve azt, ami őt mozgásban tartja és kihozza a mélypontokról. A stílusos, önazonos megjelenés támogatása, az adottságok legoptimálisabb kidomborítása és az egyéniség öltözködésen keresztüli megmutatása az, amiben azóta segíti Yurkov néven futó személyiség-alapú stílustanácsadó cégével a hozzá fordulókat. Interjú.
A kis budai irodaház harmadik emeletén lévő szalon minden sarkában érezhető és látható a női kezek nyoma, ízléses tudatosság, kifinomultság árad a részletekből. A falon az alapító Orsolya nemzetközi stílusszakértő és két munkatársa, Csánk-Takács Mirtill és Kádár-Németh Kinga fotói és Orsi rajzai, körben a Yurkov szalon által készített, tehát Orsi által tervezett ruhák, mellettük gondosan megválogatott kiegészítők, cipők. Nők ezrei kaptak már itt kiemelt figyelmet és tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan hozzák ki magukból, testalkatukból a legtöbbet.
Forbes.hu: Mit vásároltál magadnak legutóbb, amivel ki akartad egészíteni a saját stílusodat, vagy csak kellett egy szettedhez?
Kovács Orsolya: Még úton van, mert online vásároltam, de egy bakancs. Egy magas szárú, nagyon kényelmes, szaladgálós darab.
A te stílusod igazán nőies, ezen nem változtat az sem, ha egy ilyen vastag talpú, statement jellegű bakancsot hordasz. Mintha azonban két végletes gondolkodás létezne: az egyik szerint csak akkor lehetsz elegáns és csinos, ha tűsarkakon, ceruzaszoknyában, visszafogott színeket viselsz, a másik szerint bárki bármit felvehet bárhova, mert ha ő attól érzi magát nőiesnek, akkor viselje azt. Ti hogyan dolgoztok együtt ezekkel a végletekkel?
Egyrészt belátjuk mi is, hogy a megjelenésben anarchia van. Mindenki azt vesz fel, amit akar, és a legpimaszabb módon mehet szembe akár egy kötött esemény dresscode-jával is.
Viszont mi azt tanítjuk, hogy pimasznak lenni könnyű, melegítőt felvenni egy elegáns eseményre könnyű.
Az viszont már nagyon elegáns és méltóságteljes visszavágás a rendszernek, ha egy dresscode-on belül meg tudod mutatni magad: akár a kreatív egyéniségedet, akár a drámait, akár a szexit. Mindezt úgy tudod belecsöpögtetni az adott szabályrendszerbe, hogy játékká válik számodra, ezáltal sokkal láthatóbb leszel, mint a többiek.
Pont az üzleti életben nagyon erős fegyvertény a megjelenés, akár kkv-ról beszélünk, akár egy multi képviselőjéről. Egy üzletkötő, tanácsadó is sokkal sikeresebb – nyilván a szakmai teljesítményen túl –, ha látható.
Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a harsánysággal. A láthatósághoz akarunk kapcsolódni, többet akarunk belőle, de a harsányságot elkerüljük.
Hogyan lehet ezt jól csinálni? Él egy rajzfilmszerű kép a fejemben, ahogy a mindenféle testalkatú, színtípusú nők bemasíroznak a gyár kapuján, aztán a másik oldalon kis Yurkov-katonákként, picit másképpen, mégis hasonló stílust képviselve lépnek ki. Hogyan dolgoztok?
Mi abszolút a személyiség alapján dolgozunk. Amikor valaki eljön hozzánk, akkor nem beletesszük egy dobozba, hanem inkább kinyitjuk őt. Megnézzük, milyen az ő alapszabály-rendszere, a környezete, az élete, a személyisége és az aktuális trendekből mi az, amit ki tudunk szedni neki önmaga megmutatásához.
Azon dolgozunk évek óta, hogy a szabályokat egy kicsit fellazítsuk. A nők szeretik bekategorizálni magukat testalkatokba, színekbe. Ezek fontosak, hogy legyen mibe kapaszkodni, viszont azonnal hozzátanítjuk azt is, hogy ezt hogyan integrálhatja a saját életébe.
Olyan ez, mint egy nagyon széles autópálya, aminek aztán abban a sávjában mozog, amelyikben ő szeretne.
Hogyan jött az életedbe ez a szakma?
Ruhaipari szakközépiskolában végeztem, tehát tudok szabni, varrni. De aztán rögtön tizennyolc évesen elkezdtem dolgozni a családi cégünkben, mely a dokumentumkezelés és informatika területén működött. Munka mellett tettem le az első diplomámat a kommunikáció területén, illetve több tanulmányt végeztem a marketing területén is, például a Marketing Commando képzését is elvégeztem. Klassz 15 év volt, majd jött egy akvizíció, egy német cég vásárolta ki tőlünk az egyik üzletágunkat. Ezután kiégtünk, mindannyian.
Kiégett a család?
Családilag, igen, úgyhogy ment mindenki a magunk útján. Feldmár András szokta azt mondani (Otto Rank elmélete alapján – a szerk.), hogy amikor megszületünk, mindenkiben van egy halálfélelem meg egy életfélelem.
Bennem életfélelem volt, félelem a váltástól.
Akkor viszont már azt éreztem, hogy ha abban maradok, akkor biztos, hogy „belehalok”. Ezért inkább az életfélelem mentén indultam el.
Mit kezdtél a kiégéssel?
Akkor találkoztam vele először az életemben. Semminek nem láttam az értelmét, nem volt motivációm, semmi nem érdekelt, hullámzott a hangulatom. Ez a kiégés magával rántotta a magánéletemet, el is váltam.
Béna váló vagyok, úgyhogy anyagilag is tönkrementem. Ott álltam 33 évesen, karrier és anyagi biztonság nélkül, egyedül, a padlón. Nehéz időszak volt, mert vákuumszerűen kiszívta az önbizalmamat, önbecsülésemet, nőiességemet.
Az egyetlen dolog, amibe kapaszkodni tudtam, az a rajzolás – a Yurkov jelképévé vált piros cipős képet is én készítettem. Elkezdtem stílustanácsadó iskolákat is keresni. Ezek 2-3 éves képzést ígérnek, de azt gondoltam, ennél gyorsabban szeretném elérni a célomat. Ezért felkerestem egy öltözéktervezőt, aki stílustanácsadással is foglalkozott, hogy legyen a mentorom. Ő kezdett kitanítani erre a szakmára.
Tanulás közben a színek, fazonok új dimenziót nyitottak számomra. Amellett, hogy azt éreztem, ezt mindenkivel meg akarom osztani, észrevettem, hogy jön vissza az önbizalmam és a nőiességem, kezdtem újra szeretni az életet. „Kiterápiáztak” a ruhák.
Hogyan alakult ki a Yurkov mint üzlet?
Először is nem volt még szakmai önbizalmam, ezért az akkori coachom javaslatára 30 távoli ismerősnek ingyen tartottam stílustanácsadást. Aztán ez a szám 60-ra bővült, biztosra akartam menni. Kibéreltem egy szalont, ahova be is költöztem. Reggelente eldugdostam minden jelét annak, hogy én ott élek, és ott fogadtam az ügyfeleket.
Fogtam a térképet és vakon ráböktem, az ujjam a Yurkova nevű orosz falucska felett állt meg. Ennyi a történet, pedig sokan azt hiszik, hogy a nevemből, a Kovácsból jön és biztos van egy Jurij nevű befektetőm.
Azért kellett a brand név, mert egyedi ruhákat akartam tervezni, és azt kiegészíteni stílustanácsadó szolgáltatással. De aztán annyira élveztem az utóbbit és a ruhakészítést annyira macerásnak éreztem, hogy azt lecsökkentettem. A mai napig készülnek persze ruhák, mint például az ikonikus fekete-fehér csíkos Yurkov-szoknya.
Mi volt az üzleti terved?
Az azért talán látszik, hogy egy szárnyaló, inkább művészlelkületű ember vagyok – nem voltak Excel tábláim. Terveim, célkitűzéseim voltak, de a fürdőszoba tükörre írva. Nem voltam túl professzionális, félévente elcsodálkoztam, hogy megvalósultak. Mai fejjel már másképp csinálnám.
Amiben már akkor is jó voltam, hogy rugalmasan tudok reagálni a környezeti változásokra, az igényeknek megfelelően újratervezek, újragondolok.
Szükség is volt erre sokszor az elmúlt tíz évben és persze mostanában is.
Fokozatosan alakultak ki az egyéni és páros konzultációk mellett a kiscsoportos tréningek, a gardróbrendezések, a stílustanácsadó képzés. Mindig is szerettem volna cégeknek dolgozni, a korábbi kapcsolataimon keresztül sok multiba is eljutottam. Ma már rengeteg workshopot, csoportos tréninget és előadást tartok.
Hogyan reagálnak egy ilyenre az üzleti életben? A tréningre „berendelt” 50 éves üzletembert mivel tudod megfogni?
Szerencsések vagyunk ezzel a témával, hiszen igazából kit ne érdekelne, hogy hogyan tud még szexibb, még vonzóbb vagy még sikeresebb lenni?
De valóban, egy-egy előadáson látom azokat, akik karba tett kézzel ülnek vagy a telefonjukat, laptopjukat nyomkodják közben. De aztán azt is látom, amikor lehajtják a képernyőt, előredőlnek és figyelni kezdenek.
Olyan dolgokat tanítunk, amik tényleg érdeklik az embereket. Hiába 60 embernek adod elő, mindenki magára tudja venni azt, hogy ő hogyan lesz jobb pasi, vagy jobb nő. Aztán ezek sokszor átcsapnak egyénibe, ahogy egy előadás után odajönnek tanácsokat kérni. Ez már az igazi művészet.
Mennyi idő kell a személy megismeréséhez, hogy magabiztosan segítsd a stílusa kifejezésében?
Az egyéni tanácsadásokon egy folyamaton megyünk végig. Az első két órában letesszük az alapokat, a színeket, fazonokat. Aztán a következő alkalommal átbeszéljük a gardróbot, aztán amikor az 5. és 6. órában elmegyünk együtt vásárolni, már eléggé ismerjük őt és van bizalma felénk. Addigra a sok beszélgetésből látjuk az életét, a céljait, azt, hogy milyen irányba szeretne fejlődni.
Kik jelentkeznek nálatok elsősorban, mennyien vannak a férfiak?
Ha a korosztályt nézzük, a 35-45 közöttiek vannak legnagyobb arányban, de van szolgáltatásunk 60 év feletti hölgyeknek is, mert szerintem velük méltatlanul keveset foglalkoznak. A férfiak az ügyfeleink tíz százalékát teszik ki, többnyire már olyankor érkeznek, amikor már valamit elértek a szakmájukban, de váltanának, vagy feljebb lépnének. Általában csak az működik, ha maguktól érkeznek, nem „küldik” őket.
Milyen képzésekre és tapasztalatokra van szükséged ehhez a munkához?
Nagyon fontosak a kezdeti szakmai alapok, ahol tanultam viselettörténetet, szabásminta készítést. Ezért pontosan meg tudom mondani, hogy kell egy ruhát a viselőjéhez passzolóvá alakítani. De például azon is dolgoznom kellett, hogy a kezdetekkor, az elemzések alkalmával ha egy-egy nő elsírta magát – hiszen ez olykor egy kőkemény terápia –, akkor én velük sírtam.
Ezért elmentem egy coachképzésre is. Nem tartom magam coachnak, de az ott tanult technikákat, módszereket jól tudom kamatoztatni. A marketing képzések mellett is folyamatosan igyekszem stimulálni az agyam: napi két órát ülök az autóban, közben pszichológia, marketing, filozófia témában hallgatok hangoskönyveket. És most a Buddhista Főiskolára járok, filozófiát hallgatok, a buddhista közgazdaságtannal foglalkozom.
Hogyan épül fel most nálatok a rendszer, mennyi időt töltesz ügyfelekkel?
Én már nem tartok stílustanácsadást vagy csoportos tanácsadást, csak egy-egy nagyon régi ügyfél esetében. Vannak ügyfeleim Hawaiion, San Franciscóban, velük én foglalkozom. Őket is úgy pozicionálom, hogy legyen időm az üzletfejlesztésre.
Mirtill és a Kinga csinálják a tanácsadásokat, egyéni konzultációt, a gardróbrendezést, vásárlást. Utánpótlást is képzünk, stílustanácsadókat tanítunk. Abban a képzésben is részt veszek például marketingórákon. Az ügyfélkapcsolattal Kuti Éva foglalkozik, ő tesz a kezünk alá mindent.
Szeretnétek bővülni? Milyen fejlesztésekkel foglalkozol?
Voltak már olyan projektjeink, céges megrendeléseink, ahol egyszerre nagyon-nagyon sok emberrel kellett foglalkoznunk, akkor tehetséges tanulókat behívtunk alvállalkozóként, de egyelőre nincs tervben bővülés. Fullon vannak a lányok, havi szinten folyamatosan 10-15 tanácsadás fut, de nagy terhet vesz le a vállukról az online világ, az online termékeink, illetve az előfizetéses rendszerünk, a Yurkov Akadémia.
Nagy kommunikációs átalakítás előtt állunk, egy picit kinőttük a közösségi kommunikációnkat. Idén háttérrendszereket cseréltünk le, hogy könnyű legyen vásárolni. Termékeket is fejlesztünk, például egy új típusú, testalkati személyiségjegyeken alapuló rendszert. Beépíteném a szolgáltatásainkba a környezettudatosságot, a buddhista közgazdaságtant. Szóval rengeteg ötletünk van.
Mennyire éreztétek meg a covid időszakot és a mostani válságot?
Az első covid hullámnál ültem üveges szemmel és azt gondoltam, most kezdhetem újra az egészet. De akkor már elindítottuk az online Yurkov Akadémiát, abba tudtunk kapaszkodni és az online képzések és kurzusok mentettek meg minket.
A videóinkban azt tanítottuk, hogyan maradjunk otthon is stílusosak, ha már nem a főnöknek, hanem magunknak és a párunknak öltözünk fel. Tanítottunk online öltözködést, azt, hogy a meetingeknél hogyan jöjjön a fény, hol legyen a kamera, milyen szín, milyen nyakkivágás stílusos.
A mostani válságot sem érezzük még, a mi ügyfeleinket talán még nem érinti. De készülünk rá, itt is az online-ba tudunk kapaszkodni. Most még minden meghirdetett időpontunk egy hónapra előre betelik.
Drága most stílusosan öltözni?
Nem. Már évekkel ezelőtt elkezdtük mi is közelebb hozni az ügyfelekhez a vintage-boltokban, a turkálókban rejlő lehetőségeket. Létrehoztunk az online előfizetéses csoportunknak egy Dressbar nevű Facebook-csoportot is, hogy a szekrényben álló ruhák tulajdonost cserélhessenek. Időnként én is vásárolok onnan.
Az általunk átadott tudásnak masszív alapeleme a vásárlás tudatossá tétele, hiszen ha a ruhásszekrényünk 80 százalékát nem használjuk, akkor az tulajdonképpen szemét, és ezen csak egyénileg lehet változtatni.
Van olyan közös vásárlás óránk a stílustanácsadó képzésünkön, amikor vintage boltba vagy turkálóba visszük el az ügyfelet és az Akadémia tagjainak is például egy használtruha-boltból vett termékekkel mutattuk be a 2022-es trendeket.
Lehetek stílusos és önazonos csak fast fashionben is?
Hogyne, nem eretnek dolog ott vásárolni. Teljesen oké, legalábbis addig, amíg átgondoltan tesszük és nem dőlünk be a mínusz 70 százalékos cetliknek. Végigvesszük, mire van szükségünk, hányszor tudjuk felvenni, hány szettbe tudjuk beépíteni. Kevesebb pénzből is lehet egészen komoly üzleti ruhatárat kialakítani.
Mit gondolsz a mai divatról, van olyan, ami kihoz a sodrodból?
Többnyire kicsit lekezelően beszélnek a magyar utcaképről, pedig igenis javul, igényesedik és frissül. Én nagyon szeretem a divatot, a viselettörténet mellé megtanultuk anno az építészetet, a művészetet, a festészetet, és engem mindig lenyűgözött, hogy egy-egy divatirányzat mennyire megmutatja az adott társadalom szellemiségét.
A divatot nem lehet különválasztani a stílustól. Már csak azért sem, mert még egy vintage boltban is kizárólag a jelen század divatját tudjuk megvenni. Tehát van egy rossz hírem annak, aki utálja a divatot: igazából ő is divatosan öltözködik, az más kérdés, hogy ki hogy válogat a jelen lehetőségből.
A sodromból – talán a buddhista tanulmányoknak hála – nem hoz ki nagyon semmi, inkább elszomorodom, ha azt látom, hogy valaki nagyon szeretett volna mondjuk férfiasan felöltözni, de elveszett benne. Vagy egy nőn azt látom, hogy azért öltözött fel kissé közönségesebben, mert az életútjából következően azt gondolja, őt a testéért kell szeretni.
7+1 tipp és gondolat Kovács Orsolyától a stílusos öltözködéshez az üzleti életben
- A férfiak mindenképpen kerüljék a túl szűk nadrágot, mert az ugyanolyan zavaró lehet, mint a nők esetében egy túl mélyre szabott dekoltázs.
- Ne legyünk biztonsági játékosok a fekete-fehérrel! Választhatunk inkább egy sötétkék-világoskék kombinációt, sokkal professzionálisabb lehet az összkép.
- Nőként alapvetően is lehetünk bátrabbak a színekkel, mindig erősebben lehet velük kommunikálni. Egy-egy erőteljesebb vagy világosabb szín, egy púderrózsaszín vagy világoskék zakó sokat dobhat a megjelenésen, megszakítja a szürke-fekete-sötétkék univerzumot.
- Bátrabban a rétegezéssel az üzleti életben is! Egy vékonyabb tollkabátkát nemcsak a zakó és blézer fölé, hanem alá is felvehetünk.
- Városi legenda, hogy a fekete slankít. Nem a szín slankít, hanem a szabás.
- A rövidujjú férfiingeket felejtsük el.
- Ugyanígy könnyű elrontani a szettet egy színes harisnyával. Ennél jön a késztetés az azonos színű kiegészítők iránt, melyek miatt túl átgondolt lesz a megjelenés. A stílusos öltözékben mindig van egy apró hiba, az teszi „lazán tökéletessé”.
+1 gondolat Orsitól: “A magabiztosság csendes, a bizonytalanság hangos.”
Borítókép és fotók: Sebestyén László