A világ csodájának tartott finn oktatási rendszerből vett át új elemeket a technológiai képzéseket szervező Skool csapata: programozás mellett legújabban tervezői gondolkodásra is tanítják a fiatalokat, akik közt már nem csak lányok vannak. Szülőket és tanárokat is edukálnak, hogy a felnőttek jobban megtalálják a közös nyelvet a Z generációval. Az ötödik évfordulóját ünneplő szervezet a finn nagykövet rezidenciáján beszélt az eddigi projektekről, a megújulásról és a digitális oktatás jövőjéről.
„Picit elmozdulunk a gépek mellől” – így summázta Guzsaly Péter, a kódolást tanító Skool egyik vezetője, hogy új elemeket hoznak be a fiatalok technológiai oktatásába. Eddig inkább programozni, mobilalkalmazást fejleszteni tanították az ingyenes kurzusokon részt vevő (főként) lányokat, most a divatos design learninget, azaz tervezői gondolkodást veszik be a módszereik közé, ami magyarul nagyjából annyit jelent, hogy nagyobb hangsúlyt kap az élményalapú ismeretszerzés.
A minap például robotkutyát építettek a gyerekekkel az egyik kurzusukon, Bécsben, az ENSZ-székházban, ráadásul olyat, aminek a testében popcorn van, ezért a moziban is jól jöhet társnak. A Skyscanner budapesti irodájában pedig chatbotokat kreáltak.
Guzsaly Péter, a Skool egyik vezetője. Fotó: Sebestyén László
„Mostantól inkább a prototipizálásban használjuk a technológiákat” – mondja Koleszár Szilvi társ-alapító. Ő volt az, akinek a fejéből 2013-ban, egy New York-i kutatói ösztöndíjas utazáson kipattant a Skool ötlete. Az foglalkoztatta: hogyan lehetne bevonni fiatalokat a technológia világába, és miként tehető érdekessé ez a fiúsnak tartott terület a lányok számára? Amerikában azt látta, hogy azért működnek jól a technológiai cégek és azért nincs kritikus munkaerőhiány, mert már gyerekkorban elkezdenek a potenciális utánpótlással beszélgetni.
Azóta a Skool csapata, egy sereg önkéntes és számos tech cég összesen mintegy 600 mentora több mint 2500 lánynak tartott szombatonként ingyenes workshopot, és kódolni, programozni tanították az érdeklődőket.
„Száz fejlesztőből ma is 88–92 férfi, vagyis mindössze 8–12 százalék közt lehet a nők aránya, ami azért ciki, mert eközben Magyarországon 30 ezer betöltetlen informatikai álláshely van, az EU-ból pedig 800 ezer IT-szakember hiányzik” – indokolta a Skool létjogosultságát Péter.
Ám a Skool nonprofit formában működik – valójában a Technológiai Oktatásért Alapítvány égisze alatt futnak a programjai –, ezért az anyagi korlátok miatt nem tudják olyan ütemben „bővíteni a szívügyeiket”, ahogyan szeretnék.
Pár éve azért elkezdtek azon gondolkodni, hogy nem csak lányokkal kellene kódolást tanulni. Az ingyenes rendezvényeikre főleg átlagos vagy annál jobb anyagi helyzetű családokból jártak a gyerekek, miközben más társadalmi rétegek jobban rászorulnak az oktatásra. Szilviék 2017-ben indították el a KódKlub nevű programjukat, és gyermekotthonokban élőknek szerveznek 10 hetes ingyenes tanfolyamot. „Nem azért, hogy mindannyian programozók legyenek, hanem elsősorban azért, hogy az önbizalmukat növeljük, hogy azt érezzék, ők is képesek valamire, amit elérhetetlennek gondoltak eddig” – mondják.
Ufó a suliudvaron
Azért pedig, hogy a vidékiek se maradjanak ki a jóból (mert esetleg az utazási költségek miatt nem tudnának részt venni a fővárosi programokon), a Skool csapata és az ő RollingOffice-uk – amely lényegében egy apró irodát rejtő pléhbusz, a belsejében néhány IT-s munkaállomással, pingpongasztallal és babzsákfotellel – meglátogatja a hátrányos helyzetű települések iskoláit. „Ilyenkor egész napra levonulunk egy suliba, és inspiráló foglalkozásokat tartunk.
Először meg szoktuk kérdezni a gyerekeket, mit gondolnak, mi van a buszunkban, és általában a legtöbben arra gondolnak, hogy fagyit hoztunk nekik.
Igyekszünk olyan feladatokkal szórakoztatni és tanítani őket, hogy 20 perc után sikerélményük legyen, és viszünk magunkkal tech cégektől mentorokat, akiktől megkérdezhetik, mi is pontosan a munkájuk, mennyit keresnek” – mondja Péter. Külön megkérték a mentorokat: kerüljék a szakzsargont, mert attól elijednek a gyerekek.
A Skool RollingOffice-a. Fotó: Skool
„Nem vándorcirkusz a RollingOffice, nem osztogatunk matricát és bögrét, komolyan vesszük a napot: még a tanároknak is tartunk néhány órás képzést arról, hogy a technológia segítségével miként tehetik izgalmassá akár a matekot, a törit vagy a bioszt” – mondja Péter, hozzátéve:
Ahelyett, hogy azt mondják az óra elején: mindenki tegye ki a telóját a tanári asztalra, inkább tanítsák meg a gyerekeknek, hogyan lehet azt okosan használni! Így például a sejtosztódás klasszul modellezhető egy egyszerű Scratch-programozással, és ehhez minimális informatikai tudás is elég.
Nem kell attól félni, hogy a gyerekek nem figyelnek órán, csak jó témát kell találni nekik!
Yes, she codes! helyett The coding journey lesz a Skool szlogenje, és a Skool ernyőmárkává változik, ez alá kerülnek a lányos kódolások és az efféle jótékonysági tettek mellé újdonságként többek közt a master és az old Skool programok is.
Master címszó alatt 18 éven felüliekkel, így egyetemistákkal is foglalkoznak, akik korábban részt vettek valamelyik rendezvényükön. Őket például fejvadászokkal, hr-szakemberekkel hozzák össze, közösen tanulnak önéletrajzot írni, illetve a gamification témakörében is tartanak nekik foglalkozásokat.
Old Skool jeligére pedig a felnőtteket is igyekeznek bevonni, hiszen ma már a tízévesek magabiztosabban mozognak például a közösségi oldalakon, mint a szüleik. „Nem árt őket is képbe hozni, hogy milyen eséllyel megy el a gyerekük külföldre dolgozni, ha az IT-t választja, ott milyen boldogulási esélyei vannak, pontosan mit dolgoznak. Szeretnénk őket is edukálni, hiszen nyilván érdeklő őket, hogy mit csinál a gyerekük napközben.”
A legboldogabb emberek a világon
„Finnországban is vannak a Skoolhoz hasonló kezdeményezések” – mondta Markku Virri finn nagykövet, aki rezidenciáján adott otthont a Skool ötéves évfordulójának. A finn iskolákban csapatokban dolgoznak a gyerekek, úgy ismerkednek meg a világ jelenségeivel. A tanulás nem úgy folyik, hogy a tanár elmondja a tananyagot, ők megismétlik, aztán bemagolják: bátorítják a gyerekeket az önálló gondolkodásra.
„Az ismeretszerzés öröme akkor születik meg, ha ők maguk fedezik fel a megoldást, és rájönnek, hogy ahhoz esetleg több út is vezethet.”
Markku Virri finn nagykövet. Fotó: Sebestyén László
Finnország másodszor került az első helyre az ENSZ World Happiness listáján, ami a nagykövet szerint még magukat a finneket is elgondolkodtathatja: hogyan lehetnek ők, a hideg észak népe a legboldogabbak a világon? „A rangsor készítői nem azt mérik, hogy az ember hányszor mosolyog egy nap, inkább azt, hogy mennyire elégedett és mennyire bizakodik a jövőben. Ehhez pedig fontos a jó iskola” – mondta Virri, aki szerint – mivel a gyerekek jó része olyan foglalkozást fog választani, ami ma még nincs is – olyan készségeket kell tanítani, amelyek nem egy-egy szakmához kötődnek. Ezek pedig a kooperációs készség, a vezetői képességek, az empátia és az önálló gondolkodás.
