Bár a szeptemberben kezdődő tanévre áprilisban zajlanak az általános iskolai beiratkozások, az utóbbi évek tapasztalatai szerint célszerű legalább egy évvel előre elkezdi sulikat nézegetni, hogy a mostani középső csoportos óvodások a jövő szeptemberben a nekik legjobban passzoló iskolában érezhessék magukat. Még ha igazából nincs is szabad iskolaválasztás a körzetesség miatt, némi szabadsága azért van a szülőnek, plusz ott vannak a magánsulik. Összegyűjtöttünk öt szempontot, amire érdemes figyelni a döntés előtt.
1. Azt szokták mondani, hogy a legfontosabb a tanítóválasztás. Igaz, de ez kevés!
Igaz, hogy alapvetően a tanítóval tölti az alsós osztály a napját, de a gyerekek alapvetően abba a bizonyos választott iskolába fognak járni, az ottani környezet határozza meg a mindennapjaikat. „Nemcsak a tanítót, de az iskola filozófiáját, szervezeti felépítését is érdemes megnézni, illetve például azt is, hogyan képzelik el az együttműködést a szülőkkel” – mondja Lipták Erika, a Rogers Iskola igazgatója.
„Ha a szülő nem tud azonosulni az iskola pedagógiai programjával, hiába választotta ki a legelhivatottabb tanítót. Érdemes megnézni, hogy az adott iskola például jutalmazáspárti, sokat versenyezteti a gyerekeket, van-e osztályozás, vagy csak szöveges értékelés, mennyire erősek a kötöttségek” – sorolja Andóné Nagy Katalin, a Kincskereső Iskola tagintézmény-vezetője.
Már csak azért is könnyen csalódáshoz vezethet, ha valaki kizárólag a tanító személye alapján választ iskolát a gyermekének, mert előfordulhat, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor már nem ugyanazok várják az osztályt, akiket beiratkozáskor beharangozott az iskola. Másrészt már az is sok mindent elronthat, ha a délelőtti tanító elveit nem osztja például napközis kollégája vagy adott esetben a gyakran helyettesítők.
„Ha a tanító néni olyan iskolában dolgozik, ahol a nevelőtestület és/vagy az intézményvezető miatt nem teheti úgy a dolgát, ahogyan szívéből, tehetségéből, tudásából fakadna, akkor minden hiába” – mondja Berecz Zoltán, a Fürkész Innovatív Általános Iskola alapítója. Ráadásul ott van a felső tagozat, amikor már több tanár viszi tovább az alsóban egyetlen tanítóra bízott gyerekeket – nem árt, ha a szaktanári elvárások nem érik meglepetésként őket.
Van alternatív, nemzetközi, nagyon zöld, innovatív és művészeti. Néhány saját tanterv alapján tanít, akad, ahol nem 45 perces tanórákra bontják az iskolaidőt, hanem blokkokba szervezik, és egy témakörhöz kapcsolódóan tanítanak minden tantárgyat. Idén februárban másodszor szedtük össze a legismertebb budapesti és főváros közeli magán-általánosiskolákat a tandíjaikkal együtt, most online is olvasható a lista. Nem rangsor!
2. Nem mindegy, hogy milyen szociális közegben érzi magát biztonságban a gyermek.
Vannak könnyen barátkozó gyerekek, meg persze olyanok is, akik nagy létszámú osztályban nehezen találják meg a helyüket. Mindenképpen az a jó iskola, ahol nagyobb osztálylétszámnál is tudnak differenciáló módszerekkel tanítani, az osztályt kisebb csoportokra bontva. Ha kisebb létszámú csoport lenne jó a gyermeknek, akkor érdemes húsz fő alatti osztályokat keresni, ilyenek általában magániskolákban vannak, vagy állami fenntartású iskolák logopédiai osztályaiban.
Andóné Nagy Katalin szerint akadnak gyerekek, akiknek igenis fontos, hogy az ovis barátaikkal egy iskolába menjenek, mert a társak biztonságot jelentenek nekik. „Nem mindegy, hogy ezzel a segítséggel már szeptemberben beilleszkednek, amúgy pedig csak decemberben sikerülne ez nekik.” Mások viszont kifejezetten igénylik, hogy új közösségben kipróbálják magukat.
3. Legyen könnyen elérhető távolságban az iskola!
Sokkal fontosabb az iskola közelsége, mint azt az ember elsőre gondolná! Nem jó az a gyermeknek, ha minden reggel egy órát kell autóban ülnie – esetleg a rohanás miatt ideges szüleivel –, hogy eljusson a város másik végén kiválasztott iskolába. Egyrészt egy idő után szeretne önállóan közlekedni, másrészt nem árt, ha a barátok közel vannak délután. Más kérdés persze, ha valamilyen speciális iskolát keresünk neki.
„Isten igazából nem volna szabad húsz percnél, de maximum
fél óránál távolabb hordani általános iskolába a gyerekeket, még ha
beszélgetnek is útközben a szülővel, nem jó” – mondja Andóné Nagy Katalin.
Amúgy is felmerül, hogy egy idő után nem a szülőnek kellene szállítania,
vágynak az önállóságra az alsó tagozat vége felé.
4. Vegyük figyelembe, hogy szüksége van-e valamilyen speciális tagozatra vagy tanítási módszerre!
Óvatosan üljünk fel a divatos kifejezéseknek: projektmódszer, kooperatív tanulás. Kérdezzünk rá, hogy ezeket a gyakorlatban hogyan valósítják meg! „Nem egy tankönyv használatától vagy a jó marketingtől lesz a módszer jól működő! – mondja Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete alternatív tagozatának vezetője. – Nagyon jól hangzik, ha egy iskola azt mondja magáról, hogy a gyerek nem fog szorongani, de mindent megtanul, amit kell, fejlesztik az alapkészségeit és megtanítják tanulni, pláne, ha projektben oktatnak és még sok divatos kifejezést használnak – de ne elégedjünk meg ennyivel! Kérdezzük meg tőlük, ezt hogyan teszik! Sok alternatív tanítási módszerről érhető el elegendő információ az interneten. Nézzünk utána ezeknek, hasonlítsuk össze ezeket azzal, amit az iskolában mondanak és kérdezzünk rá, hogy milyen tapasztalataik vannak ezek terén.”
„Elsőként érdemes megnézni az iskola honlapját: ha ott sok például a versenyeredményekről szóló hír, nyilvánvalóan fontosnak tartják a tehetséggondozást. Viszont az is kiderülhet onnan, hogy sok a sajátos nevelési igényű (sni) gyerek – a szülő eldöntheti, mennyire fontos ez a fajta közeg, tapasztalás. És azt is célszerű figyelembe venni, hogy a teljesítményelvárás vagy a támogatás a fő elv az oktatásban” – mondja Lipták Erika.
Ráadásul az is megfontolandó, ha valaki megengedheti magának a drága elitiskolát, akkor is jónak tartja-e. hogy kizárólag jó anyagi körülmények között élő gyerekek közé akarja-e járatni a sajátját.
„Gyakran választanak a szülők aszerint, hogy az iskola milyen speciális képzést nyújt. Népszerűek a kéttannyelvű és egyéb nyelvi képzések, matematika tagozatok, sakk-programok. A gyerekünk nagyon sok időt fog az iskolában tölteni, hétköznap gyakran többet, mint amit majd otthon velünk (az alvást leszámítva). Elég kicsi az esély arra, hogy találunk egy olyan tökéletes iskolát, ahol a gyerek jól érzi magát és boldog, miközben már elsősként szabad utat kap az egyetemre, több nyelven megtanul, élsportoló és kiváló művész lesz… Ezért érdemes végiggondolni, mi az, amit az iskolán kívül mi magunk is meg tudunk adni neki. Nyelvórára, edzésre, művészeti foglalkozásra sok helyre eljárhatunk – nem biztos, hogy ezek a legfontosabb szempontok az iskola választásakor” – írja Dobos Orsolya egy korábbi cikkében.
5. Fontos őszintén átgondolni, hogy a gyermekünk tényleg megérett-e az iskolakezdésre.
„A szülő is legyen őszinte magával, sokszor sajnos státuszszimbólum már ötévesen beadni iskolába a gyerekeket. Fontos lenne valóban meghallgatni az óvónő véleményét erről, mert tényleg vannak, akik igenis még játszani szeretnének ennyi idős korukban, nem egész nap tanulni.” Sokan még egyáltalán nem jutottak el addig hatéves korukra, hogy feladattudatosak legyenek, vagy jól tűrjék a kudarcokat.
„Az sem mellékes, milyen az átmenet az óvodából az első osztályba, aztán alsóból a felső tagozatba – mondja Lipták Erika. – Pár hete még aludt a most elsős gyerek az oviban, aztán hirtelen legalább négyszer 45 percet ki kell bírnia, emiatt fontos, hogy valamiféle átmenetet beiktasson az iskola, ne kelljen azonnal kizárólag a tanulásra fókuszálniuk a hat-hétéveseknek.”
+1 Ezeken a szempontokon túl az sem mindegy, kire hallgatunk, amikor a választáshoz tanácsot kérünk.
A nyílt napra mindenképpen el kell menni, ott látszik igazán, hogyan viszonyulnak a pedagógusok a gyerekekhez. A leghitelesebb ajánlás persze a személyes: érdemes például a nyílt nap után a kapuban elbeszélgetni már odajáró gyerekek szüleivel. „Mindenképpen több családot kérdezzünk meg, hiszen egyetlen iskola sem tökéletes mindenkinek – mondja Lipták Erika.
Berecz Zoltán szerint érdemes megkérdezni az óvónők véleményét is, ők ugyanis három-négy év alatt pedagógus szemlélettel ismerték meg a gyerekeket, és ilyen megközelítésben egyfajta szakmai segítséget tudnak adni a szülőknek, hogy egy adott iskola való-e az adott gyereknek. Ehhez persze feltételezzük, hogy megfelelő információk állnak rendelkezésre a kérdéses iskoláról.
Másrészt fontos lenne, hogy az iskolák maguk megmondják – ismerve a saját működésüket és azt, hogy milyen típusú gyerek érzi ott jól magát, és milyen típusú nem – , hogy az ő véleményük szerint a kérdéses gyerek jól érezné-e náluk magát. Ehhez persze lelkiismeretes munkára, plusz időbefektetésre van szükség az iskola részéről. A szülői vélemények szubjektívek, ezért több szülő véleményéből lehet helyes képet összerakni.
Borítókép: Photon
