Öt (plusz egy) inspiráló irodai tér: atombunker, erdő és persze San Francisco. Épületek, amik üzenetek is egyben – az Y-generáció pedig veszi az adást.
A Szilícium-völgy techóriásai diktálják a trendeket akkor is, ha irodáról van szó – legalább is, ha az elképesztő megoldásokra fogékony valaki. Egyre inkább felértékelődik, hogy hogyan is néz ki egy munkahely, mennyire inspirálja az ott dolgozókat és mennyiben támogatja a hatékonyságot a tér kialakítása. Az sem kérdés, hogy az iroda “cool” faktora, az, hogy a munkahelyi közeg mennyire “marasztalja” az ott dolgozókat, egyre fontosabb – így van ez Magyarországon is. Az Y-generáció tagjai áramlanak be a munkaerőpiacra – nyitottak, sokat akarnak és teljesen mást gondolnak a munkáról, mint akárcsak 10 évvel ezelőtt a pályakezdők. Nem meglepő, hogy az internetkorszakban az atipikus foglalkozási formák terjedésével párhuzamban, egyre több pozíció és munkahely lett lokációfüggetlen. Az iroda ebben a világban már tényleg a közös pont, ami megtestesíti a céget, motiválja a munkavállalókat és lendületet ad. Az sem véletlen, hogy a helyenként szokatlan megoldások az otthonosság érzetére játszanak rá: a munka és a nem munka közti határok az Y-generációs munkavállalóknál jobban elmosódnak, mint bármikor, a világpiaccal kapcsolatban lévő cégek alkalmazottai 0-24-ben kell, hogy működni tudjanak.
Az irodabelsők evolúciójára természetesen komolyan hatott az is, ahogyan az ott dolgozó szervezetek átalakultak. Kevesebb hierarchia, nagyobb átláthatóság – ez sok helyen megjelenik a belső térben is. Miközben az elmúlt 20 évben fontos része lett az employer brandingnak is, hogy ki hova jár be dolgozni.
Ne legyünk persze naivak, az iroda szerepének átalakulása azt a célt is szolgálja, hogy az egymással öldöklő verseny vívó cégek – ilyen az IT szektor az USA-ban – minél több kreatív energiát és munkaórát tudjanak kisajtolni a munkatársaikból. Legyen bármennyire is lélegzetelállító a Facebook központja, a kreatív munkák mellett itt is sok olyan folyamat van, ami inkább a “zongoracipelés” kategóriájába tartozik, az alkalmazottaknak ezeket is meg kell tudniuk oldani – legyen akárhány pingpongasztal a tárgyalóban. A Szilícium-völgy e tekintetben is képes túlzásokba esni: a Google például egy sor szolgáltatást is telepített a kampuszára, az alkalmazottak töltsenek csak minél több időt a munkahelyükön, a csúszdák és a játékszobák mellett van fodrászat, manikűr-pedikűr és masszázs is. Mondhatjuk, hogy az extrém teljesítményekhez extrém külsőségek járnak, de az egyensúlyt itt is meg kell találni. Az alkalmazottakat a babzsákok nem fogják a cégnél tartani, de az ingyen fodrászat sem, ha úgy érzik, kifacsarják őket.
Összeszedtünk öt jó példát a nagyvilágból arra, milyen egy inspiráló irodakörnyezet.
Inventionland
Innovációs laboroknak, kutatóknak, fejlesztőknek és főleg oktatási intézményeknek bedolgozó ötletgyár a Pittsburghben székelő Inventionland, ahol művészek, tudósok, mérnökök dolgoznak együtt. A cég 16 tematikus irodai részt alakított ki (van itt kalózhajó, óriásrobot), hogy a különböző területekről érkező szakemberek minél kreatívabban tudjanak együtt dolgozni.
Zynga (San Francisco)
A 2007-ben alapított videójáték-fejlesztő cég a Facebookra gyártott Farmville játékkal robbant be, azóta már a New York-i tőzsdén jegyzik az 1700 főt foglalkoztató vállalatot. Bár a Zynga a Szilícium-völgy egyik óriásává nőtte ki magát, a cégvezetés mindent megtett, hogy az irodában a munkatársak ne érezzék a multi légkört. A kutyabarát komplexum természetesen tele van (offline!) játékokkal, de a napi 20 millió aktív júzert azért így is sikerül kiszolgálniuk valahogy.
Pallotta Teamworks
A legjobb példa arra, hogy a cool iroda nem feltétlenül pénzkérdés. A Pallotta jótékonysági rendezvényeket szervez és adományokat gyűjt különböző célokra. Korábban közösségi irodákból működtek, de a cég növekedése megkövetelte egy saját központ kialakítását Los Angelesben. Egy gond volt csak: a büdzsé. A Pallotta nemcsak egy inspiráló közeget akart létrehozni, hanem új irodájával üzenni is akart az ügyfeleinek: a felelős, fenntartható gazdálkodásban hisznek. Egy raktárépületet alakítottak át, ahol a tervezett költségvetést eleve meghaladta volna, hogy rendesen kiépítsék a szellőzőrendszert a beépíteni tervezett térben. Az építészek ezért inkább konténerekben alakítottak ki kis “lélegző szigeteket”. A megoldás jelentősen visszavett a költségekből, és számos rangos építészeti díjat is nyert.
Selgas Cano
Persze az igényes iroda nemcsak a játékok és a falra festett képregényhősök miatt lehet izgalmas – ugorjunk csak át egy kicsit Európába, hogy lássunk egy teljesen más megközelítést. A madridi Selgas Cano építésziroda (a tulajdonos tervezőpárost jelöli a név) szintén sokat elmond a tulajdonosok világlátásáról: a nagy üvegfelületek mellett a természet közelségét is imádják.
Dropbox
A felhőalapú tárhelyszolgáltató- és fájlmegosztó közel 30 ezer négyzetméteres San Franciscó-i központja tele van tágas és fényes terekkel. Nem véletlenül. A cég azt ígéri a felhasználóknak, hogy hatékonyabban tudnak dolgozni a Dropbox segítségével, gyakorlatilag bárhonnan. A hatékony csapatmunka ugyanakkor épp házon belül nem ment, az új irodát megálmodó Rapt Studio építészei szerint épp azért, mert a folyósok nagyon szűkek voltak. A Dropboxon belül jellemzően 40-50 fős csapatok dolgoznak, szorosan együtt kell működniük, miközben csapaton belül a lehető legnagyobb szabadságot igyekeznek megadni mindenkinek. A korábbi központban a szűk folyósok épp a hatékony kommunikációt és az együttműködést akadályozták.
+1
Pionen
A stockholmi Vita Berg park gránitsziklái alatt 30 méterrel található a Pionen internetszolgáltató központja és szerverszobái. Az egykori atombunkert az Albert France-Lanord építésziroda építette át. Komoly kihívás volt, hogy kellemes munkakörülményeket teremtsenek a föld alatt, elég nehéz volt megoldani például a megfelelő világítást az 1200 négyzetméteres egységben. A tervezők Bond- és scifi filmekből merítettek ihletet a tervezéskor.
