A nők támogatása nem egy trend vagy ideológia, hanem gazdasági érdek is. Az EU-ban rengeteg nőket támogató program található, vendégszerzőnk összegyűjtötte, mik a lehetőségek, és melyikről mit érdemes tudni.
„Magyarország felemelkedése nem képzelhető el a művelt, és a közéletben is aktív nők nélkül”, mondta a maga idejében Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve. Ez igaz volt a XIX. században, és ugyanúgy igaz ma is.
A globális képet nézve, ha a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében aktívan teszünk, a GDP 13 billió dollárral lehet magasabb 2030-ban. Közép- és kelet-európai régiós adatok szerint a női alapítású startupok 96 százalékkal több bevételt termelnek, mint a férfiak által alapított startupok.
Mégis az induló alapítók mindössze 14,8 százaléka nő.
Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, teljes mértékben hitelesnek, önazonosnak és értékalapúnak kell lennünk. A proaktivitás mindennek a nyitja; ezért ennek az írásnak az a célja, hogy tudatosítsa: bármivel is foglalkozunk, szakmai életünk bármely szakaszában is vagyunk, az EU-nak és intézményrendszerének vagy szakpolitikai ügynökségeinek és közvetítőiknek valószínűleg rendelkezésre áll olyan támogató tevékenység, amire számíthatunk.
A nők támogatása gazdasági érdek is
Az Európai Unió hétéves költségvetésében (2021-2027) 122, kifejezetten női szakembereket, vállalkozókat, innovátorokat, kutatókat és egyetemi hallgatókat támogató program található. Ezen felül természetesen az összes kezdeményezés, alap és forrás is aktiválni és támogatni kívánja a nőket (is).
A változás elindult – most először van női elnöke az Európai Központi Banknak (Christine Lagarde) és az Európai Bizottságnak (Ursula von der Leyen) is, utóbbi a nemek közötti egyenlőségre törekedett a biztosok testületében. A biztosok testülete 27 uniós tagállam biztosából áll, mindegyikük más portfóliót vezet – jelenleg 13 nő és 14 férfi alkotja. Az Európai Parlament történetében harmadszor van női elnök, Roberta Metsolát január 18-án választották meg a ciklus második felére.
A nők támogatása nem egy trend vagy ideológia, hanem gazdasági érdek is. A nagy kép a következőképpen alakul: a teljes európai népesség 51 százalékát nők alkotják, foglalkoztatási rátája 67,3 százalékra nőtt, az önálló vállalkozók mindössze 34,4 százaléka nő, az induló vállalkozóknak pedig 31 százaléka. Mégis nők az unióban átlagosan 14,1 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak (2018-as, EU 27 adat).
A nők gazdasági életben való részvétele és támogatása fontos elem az EU versenyképességének növeléséhez.
Ez sok tagállam esetében a társadalmi szerződések és a szakpolitikai hozzáállás aktualizálását követelheti. Erre egy jó példa a nem fizetett munka kiegyenlítése (vagyis a házimunka, gyermekekre fordított idő és az idősekkel való foglalkozásra szánt idő), mellyel EU-s szinten a nők átlagosan heti 39 órát töltenek, míg a férfiak 19 órát.
A horizontális látásmódot kulcsfontosságúnak tartom, ezért is elengedhetetlen, hogy megismerjük és használni tudjuk a rendelkezésünkre álló összes lehetőséget, proaktívan keressük az eszközöket, kapaszkodókat, hálózatokat, akcelerátorokat, befektetőket, partnereket és tanácsadókat.
Milyen együttműködési lehetőségek vannak?
Konkrétan a következő együttműködési lehetőségek állnak a rendelkezésre szervezetek számára: a szervezet indul az EU-s tendereken (konzorciumban vagy önállóan), tagként részt vesz európai uniós szervek és hálózatok munkájában, alakítja azok programjait, vagy igénybe veheti az angyalbefektetési lehetőségeket, a szervezet tagjai részt vehetnek a vezetőképző programokon, networking rendezvényeken, vagy megpályázhatják a kiírt díjakat. Cégek és magánszemélyek stratégiai érdekérvényesítés céljából az EU Bizottságával és az Európai Parlamenttel egyaránt kereshetik az együttműködési lehetőségeket, hozzáférési pontokat.
Ebből az EU-s pályázati kategória a legismertebb, de a tenderek során a partnerkeresést se felejtsük el! A hivatalos oldalakon kiemelten szerepel a partneri összekapcsolási szándékot jelzők listája.
A páneurópai szintű gondolkodást követve tekintsünk Európára úgy, mint a piacunkra: tehát 450 milliós piacra érdemes tervezni, ahol 22,5 millió kis- és középvállalkozás működik. Partner-, gyártó- és disztribútorkeresés is páneurópai szinten a leghatékonyabb. A finanszírozási oldalon érdemes mind az Európai Befektetési Bank (EIB) mind az Európai Befektetési Alap (EIF) kezdeményezéseit és programjait is figyelemmel kísérni. Az EAF, az Európai Angyalbefektetési Alap például kéz a kézben dolgozik az üzleti angyalokkal, és segít nekik növelni befektetési kapacitásukat azáltal, hogy közösen fektetnek be innovatív vállalatokba korai vagy növekedési szakaszokban is.
Az ökoszisztéma megfelelő megválasztása kulcsfontosságú. Érdemes arra törekedni, hogy azonos célú és méretű szervezetekkel legyünk egy ökoszisztémában, ahol hasonló üzleti eredmények és célok hajtanak mindenkit. Az EU-s szerveken kívül a szektorális kkv szövetségek az irányadók.
Milyen releváns programok vannak?
Innovációs témakörben két, az EU Horizont Europe program keretében létrehozott szervezet: az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) és az EIC (Europai Innovációs Tanács) a legerősebbek, együttesen 12,9 milliárd euró a büdzséjük a 2021-2027-es költségvetési időszakra és fennállásuk óta remek eredményeket tudtak felmutatni. Technológiai oldalon Európa digitális szuverenitása az egyik központi témájuk.
Ezek közül a legrelevánsabb az EIC Női vezetőképző programja, az EIT oldaláról pedig a Women Entrepreneurship Bootcamp (EIT Health), a European Female-Led Deep Tech Startup & Scaleup Landscape (EIT Digital) vagy a WE Lead Food (EIT Food). Az idei Forbes 30 under 30 listáján a 30-ból 12 startupper az EIT hálózatához tartozik – ez a számadat mindent elmond.
Ismerni kell az adott szektor főbb szakpolitikai döntéshozóit és intézményeit is: vagyis azt, hogy melyik európai biztos portfóliójába vagy melyik főigazgatósághoz tartozik egy-egy adott téma, esetleg hogy az Európai Parlamentben melyik képviselő és melyik munkacsoport foglalkozik az adott szakterülettel. Érdemes képben lenni azzal is, hogy melyik EU-s ügynökség, testület vagy közvetítő szerv vezeti a páneurópai szintű megvalósítást.
Ezek is olyan kapcsolódási pontok, ahol a szervezet érdekérvényesítését közvetlenül az EU releváns és megfelelő szintű intézményeinek a célzott aktivitásaira rácsatlakozva valósíthatja meg.
Személyes élményem volt, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésekor, amikor az ír és észak-francia halászok meghívottként megosztották a szektoriális tapasztalatukat az adott aktuális előterjesztés kapcsán. Ez a hatékony érdekérvényesítés mindenki számára elérhető. Egy másik esetben az agrárszektorból szondáztunk páneurópai véleményt és egy hétvége alatt több mint 3000 visszajelzést értünk el egy közösségi média kampánnyal. Az ajtók tehát nyitva állnak.
Szakemberként hova érdemes jelentkezni?
Személyes, EU-s állampolgári szintű kapcsolódási pont az EU intézményrendszereivel, ügynökségeivel és szerveivel a nyilvános konzultációk kitöltése is. Jelenleg 520 konzultáció fut az EU Have your say oldalon.
Szakemberként az Európai Bizottság szakértői csoportjaiba érdemes jelentkezni, ahol a jogalkotók a szektoriális tapasztalatra építve és a magánszektor karakterisztikáit is figyelembe véve hoznak javaslatokat azzal a céllal, hogy a gyakorlatban is működjenek a dolgok, ne csak papíron. Ez különösen fontos az olyan innovációs témákban, ahol még kevés a precedens és a támpont (lásd: Mesterséges Intelligencia, adatvédelem stb.). Az EU-s szervek és ügynökségek felügyelőbizottságába nyílt verseny alapján választanak tagokat, szakemberként érdemes ezeket is figyelni.
Azzal együtt, hogy az Európai Unió kezdeményezései nyitottak és hozzáférhetőek, stratégiai együttműködés kialakítására érdemes a kisebb, erre szakosodott boutique tanácsadócégekkel együttműködni.
Néhány kezdeményezés, amit még érdemes figyelni:
Csák Dorottya;
EU-szakértő, közösségi média szakember
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Brooke Cagle // Unsplash
