Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Nem mások döntik el, hogy sikeres leszel-e

Azok, akik meg sem próbálják, mindig jobb és hihetőbb magyarázatot tudnak adni arra, hogy miért nem érdemes. Szívesen és érzékletesen elmondják, hogy miért és hogyan nem fog sikerülni. Bebizonyítják, hogy szinte semmilyen szempontból nem vagy rá alkalmas és kész.

Sok évvel ezelőtt egy rokonom pedzegette, hogy nyitna egy pizzériát. Én elmondtam neki minden fontos szempontot és levezettem neki, hogy miért őrültség. Szerencsére nem hallgatott rám, hanem belevágott. És igen, kemény leckéket kapott, rengeteg pénzt és energiát vitt el a pizzéria, mire beletanult. De idővel beletanult. Mivel nem adta fel így csinálta, tanulta, megélte, túlélte és kitanulta ezt is. Ma már megy és a környék legjobb pizzáját csinálják.

Akár azt hiszed, hogy sikerülhet, akár azt hiszed, hogy úgysem sikerül, valószínűleg igazad lesz végül.

Néha a lehetetlen csak akkor működik, ha tudunk róla.

Amikor az iGO második nagy verzióján dolgoztunk, valaki bombát robbantott a csapatban: A konkurencia megcsinálta. A filmszerű, folyamatos térképi animációt vezetés közben. Amiről mindenki álmodott, de mindenki tudta, hogy lehetetlen. Elsőre le voltunk taglózva. Aztán összeszedte magát a csapat. Ha nekik sikerült, akkor nekünk is fog. Pár hét kitartó munkája után el is készültünk vele. Világelsőként. Mert mint kiderült, egy félreértés volt csak, a konkurencia meg sem próbálta. De miután elhittük, hogy másnak sikerült, így szinte triviálissá vált, hogy hogyan kell megoldani az addig lehetetlennek tűnő problémát.

Utána még sokszor kiderült utólag, hogy megtettünk valamit, ami lehetetlen volt. Egyszerűen csak azért, mert mi nem tartottuk annak. A technológia világa exponenciálisan fejlődik, lineáris agyunkkal felfoghatatlanul. Egy dolog látszik biztosnak csak. Ami tegnap még lehetetlen volt, az holnap már a valóságunk lehet.

Úgy még senki nem nyert olimpiai aranyat, hogy nem indult az olimpián.

Sokaktól hallom, hogy évek óta gondolkodnak egy ötletem és tervezgetnek. Tervezgetik, hogy milyen lesz a termék vagy szolgáltatás, milyen ügyféligények jönnek vissza a piacról, mit fognak majd reagálni rá, hogyan építenek csapatot, melyik alkalmazottjuk lesz majd rocksztár. Néhányan egészen a világsikerig és exitig el tudnak álmodozni a startvonal mellől.

Szerintem ha van egy téma ami izgat, akkor CSINÁLNI kell, nem ábrándozni. Kipróbálni, nem eltervezni. Megküzdeni érte és nem kifogást keresni, hogy most éppen miért nem tudom.

Furán hangzik majd, de ANNYIRA nagyot valószínűleg egyikünk sem tud pofára esni, hogy ne tudna belőle újra felállni. Volt, hogy Útitárskrémet és zsemlét ettem közel egy éven át és gumimatracon aludtam. Volt, hogy fogkrémre sem volt pénzem, nem hogy kajára vagy cigire. Volt, hogy miután a csapatot kifizettük hó elején, nekünk tulajdonosoknak nem maradt fizetés. Igazából mindet túl lehet élni. Kellemetlen? Elviselhetetlen? Aki az utcán lakik, annak bármelyik napja rosszabb ennél. Az igazán elviselhetetlen az lett volna, ha nem próbálom meg újra és újra és újra. Ha feladom csak azért, mert kellemetlen.

Ha el akarsz érni valamit, kezdd el csinálni. Nincs kifogás.

————

Balogh Petya az NNG társalapítója és egykori vezérigazgatója, jelenleg angyalbefektető és mentor, aki saját pénzből (Baconsult), másokkal együtt (Power Angels) és állami segítséggel is (Baconsult Inkubátor Program) segíti a hazai tech startupokat. Ez a heti cikksorozat a LinkedIn-en futó napi #startupcoelho sorozata szösszeneteit fogja csokorba.

A külső szerzők nem a Forbes munkatársai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőségét!

 

 

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő