Képzeld el, hogy izzadó tenyerekkel állsz a pódiumon, veled szemben több száz kollégád figyel várakozva, hogy halljanak az új kezdeményezésedről. Vagy éppen egy meetingre tartasz egy sikertelen termékbemutató után, ahol egy fáradt és demotivált csapat vár téged, akiknek nagyon nagy szükségük van arra, hogy új lendületet és támogatást kapjanak. Az is lehet, hogy most készülsz visszajelzést adni egy munkatársadnak, aki kiemelkedő képességei ellenére alulteljesít és célod, hogy segíts neki újra pályára állni.
Vezetőként mindannyian megéltünk hasonló szituációkat. Amit megkívánnak: karizma – hogy képesek legyünk egy tiszta, inspiráló üzenetet átadni, ami megfogja, kimozdítja és motiválja a hallgatóságot.
Szóval, hogyan tanulhatsz meg karizmatikus lenni?
Sokan azt hiszik, ez lehetetlen. Szerintük erre születni kell – ahogy természetesen expresszívnek, meggyőzőnek és extrovertáltnak is. Végül is nem taníthatsz meg valakit, hogy Steve Jobs legyen. Vagy éppen Robbie Williams. Vagy Winston Churchill…
Ez utóbbi tényleg igaz, az első állítással azonban nem értek egyet. Végül is, Robbie Williams sem az első fellépésén kiáltotta mikrofonba, hogy „Let me entertain you!”, és Steve Jobs nagy sikerű beszédei sem 20 évesen születtek. Nem beszélve Churchillről.
A karizma nem teljesen velünk születik, a karizma egy tanulható képesség, vagy inkább képességkombináció, amit az emberek már az ókorban gyakoroltak.
Az AOM (Academy Of Management) kutatásai azt mutatják, bárki, aki képzett „karizmatikus vezetési taktikákban” (KVT) befolyásosabbá, megbízhatóbbá és „leaderlike”-abbá válhat mások szemében. Mik is ezek a technikák, taktikák? Hogyan érdemes gyakorolni őket?
Ahogyan a sportolók támaszkodnak a kemény edzésekre és a jól kidolgozott stratégiára, úgy azoknak a vezetőknek, akik karizmatikussá akarnak válni, is érdemes kitartóan fókuszba helyezni a KVT-kat, elhivatottan gyakorolniuk őket és kidolgozniuk egy hatásos bevetési stratégiát.
1.Mi is a karizma?
Először ezt a kérdést kell feltennünk. A karizma az értékekben és az érzésekben gyökerezik. Ahogy Arisztotelész gondolta, a logosz az étosz és a pátosz egyvelegéből jön létre, vagyis ha meg akarsz győzni másokat, akkor erős és jól alátámasztott retorikát kell alkalmaznod, személyes és morális hitelességet kell kialakítanod, végül pedig fel kell ráznod a követőid érzelmeit és elhivatottságát.
Ha egy vezető ért ehhez a három a dologhoz, akkor képes lesz arra, hogy az emberek reményeinek, elképzeléseinek célt adjon és inspirálja őket, hogy nagy dolgokat vigyenek végbe.
Több széleskörű kutatás megmutatta, hogy a karizma egy felbecsülhetetlen érték lehet minden munkahelyen – kicsi, nagy, nyilvános vagy magán, nyugati vagy keleti cégeknél egyaránt. Politikusok tudják, hogy a karizma fontos, de a vezetők az üzleti életben gyakran nem használják valószínűleg, mert nem tudják, hogyan kell vagy, mert azt hiszik, ez nem egy olyan könnyen elsajátítható képesség együttes, aminek tanulására érdemes időt és energiát áldozni.
Való igaz, egy menedzsernek szüksége van technikai szakértelemre, hogy elnyerje a beosztottai bizalmát, menedzselje az operatív működést, és jó, ha tud teljesítményeket értékelni, delegálni. De a leghatékonyabb vezetők, a leader típusú vezetők, a karizmatikus vezetést a menedzseri működés fölé helyezik, hogy igazán nagy célokat érjenek el.
Az AOM kutatói egy tucat kulcs KVT-t azonosítottak be. Néhányat belőlük ismerhetünk, ha a prezentációs technikánkat tudatosan fejlesztjük, vagy fejlesztettük.
9 közülük verbális:
- metaforák
- hasonlatok
- analógiák
- anekdoták
- szembeállítások
- költői kérdések
- 3-as listázás
- morális meggyőződések kifejezése
- reagálás verbálisan a csoport hozzáállásával kapcsolatban
- magas célok kitűzése, és a magabiztosság kommunikálása, hogy ezek a célok elérhetőek
3 technika non-verbális:
- hangszín
- arckifejezések
- gesztusok
Vannak más KVT-k is, amiket használhatnak a vezetők úgy, mint egyfajta fontosság érzésének teremtése, történet előhívása, ismétlés használata, humor használata – de a fenti 12 taktika a leghatásosabb és ezek használhatók majdnem minden kontextusban.
Az AOM szerint, akik jól tudják használni ezeket a taktikákat, egyesíteni tudnak embereket egy vízió körül, úgy ahogyan mások nem.
Ha összehasonlítjuk a „jó” előadói skilleket, mint például beszédstruktúra, tiszta kiejtés, jól érthető nyelvezet, beszédtempó és előadói konformitás a KVT-k hatásával, az AOM szerint az utóbbiak sokkal nagyobb hatással vannak arra, hogy a végén kit gondolunk „vezetőszerűbb”-nek, kompetensnek és megbízhatónak.
Ránézve a listára, biztosan sokan vagytok, akik úgy vélitek: „Egy csomó technikát használok, anélkül, hogy tudnék róla.”
Ennek a tanulásnak nem szabadna a véletlenen múlnia! Szerintem.
2. Hogyan is végezzük a tudatos tanulását egy-egy taktikának?
Nulladik lépésként kezdj el karizmatikus sportolókat, politikusokat, vezetőket nézni a neten, azért (is), hogy tanulj tőlük. Jelölj ki 3 olyan dolgot, amit el akarsz sajátítani, mert hatott rád és/vagy, mert szerinted tudsz vele azonosulni. Építsd be a saját működésedbe. Gyakorold! Gyakorold!
És ha további tudatosságot vinnél bele a vezetői létedbe, hogy még karizmatikusabb légy, íme, pár taktika kibontva, példákkal:
A karizmatikus vezetők segítenek a hallgatóságnak megérteni egy-egy üzenetet, kapcsolódni és emlékezni rájuk. Egy hatásos módja ennek a metaforák, hasonlatok és analógiák használata.
A metaforák bármilyen professzionális környezetben hatásosak lehetnek. Például: „Amikor a felsővezetés közölte velem a döntést, olyan érzés volt, mint egy régóta várt pozitív terhességi teszt hírét hallani. A különbség az, hogy nekünk 9 helyett csak 4 hónapunk van felkészülni.” A csapatod ebből azonnal megérti, hogy egy kényelmetlen, kihívásokkal teli időszak előtt álltok, ami azonban egyértelműen megéri az erőfeszítéseket.
A történetek, anekdoták mindig segítenek abban, hogy a hallgatóság jobban bevonódjon és kapcsolódjon az előadóhoz. Még aki nem is mesemondónak született, tudja hatásosan használni ezt a taktikát. Példaként legyen itt Bill Gates Harvardon előadott beszédének részlete, amiben a végzős hallgatókat ösztönözte szélesebb felelősségtudat kialakítására: „Édesanyám… mindig arra ösztönzött, hogy tegyek többet másokért. Néhány nappal az esküvőm előtt rendezett egy eljegyzési partit, ahol felolvasott egy levelet, amit Melindának írt a házasságról. Édesanyám nagyon beteg volt abban az időben, rákja volt, de még mindig látott lehetőséget, hogy közvetítse az üzenetét és a levél zárásaként egy idézetet mondott el: ”Akiknek sokat adtak, attól sokat kívánnak.” (Lukács)
A szembeállítás egy kulcs taktika, mert kombinálja az okot a szenvedéllyel; tisztázza a helyzeted, szembeállítva azt egy ellentétes oldallal, gyakran a dramatikus hatás kedvéért. Egy stagnáló csapat menedzseréhez így szólt a felettese: „Úgy látom, hogy túl sokat védekezel akkor is, amikor többet kellene támadni.”
Talán klisének tűnhetnek a költői kérdések, de a karizmatikus vezetők folyamatosan használják őket, hogy elősegítsék az elköteleződést. A kérdéseknek lehet egy egyértelmű válaszuk, vagy lehetnek zavarba ejtőek, és csak később megválaszoltak. Ez a taktika privát beszélgetésekben is nagyon jól működik. Mike például, aki részt vett a kutatásunkban sikeresen motiválta alulteljesítő beosztottját azzal, hogy megkérdezte tőle „Szóval merre akarsz menni innen? Vissza az irodádba bűntudatot érezve? Vagy meg akarod mutatni, hogy mire vagy képes?”
A három részes lista egy másik régi trükkje a hatékony meggyőzésnek, mert letisztáz minden célt 3 kulcsmomentumra, amiket könnyű megérteni és elraktározni.
Miért három? Mert a legtöbb ember három dolgot tud észben tartani: 3 elég, hogy lássuk a minta létezését, és a 3 megadja a teljesség érzését. A három részes listákat például elő lehet adni így: „Három dolgot kell tennünk, hogy újra profitábilisak legyünk.”
Morális meggyőződések kifejezése és reagálások a csoport hozzáállásával kapcsolatban – még akkor is, ha ez negatív – kredibilitás megteremtése a saját személyiséged értékének megmutatásával, hogy a többiek azonosulhassanak és társulhassanak hozzád. A II. világháború után, Viktória napon Winston Churchill zseniálisan elkapta a brit emberek érzéseit és közvetítette egyszerre a tisztelet, bátorság és elkötelezettség érzését. Azt mondta „Ez a Ti órátok. Ez nem egy párt vagy egy osztály győzelme. Ez az egységes brit nemzet győzelme. Mi voltunk az elsők ezen az ősi szigeten, akik kardot rántottak az elnyomás ellen. Egyedül álltunk. A lámpák kialudtak és a bombák hullottak az égből. De az országban egy férfinek, nőnek vagy gyermeknek sem jutott eszébe meghátrálni… Most megmenekültünk egy halálos csatából- egy borzalmas ellenséget győztünk le, aki most a bírálatunkra és kegyelmünkre vár.”
Aztán itt van Roland, egy IT igazgató, aki profin reagál a csapata attitűdjére: „Tudom, mi megy a fejetekben, ugyanaz történik az enyémben is. Mindannyian csalódottak és demotiváltak vagyunk. Néhányan mondtátok, hogy nem aludtatok az éjszaka, mások, hogy feszültség van a csapatban is és emiatt néha még otthon is. Személy szerint, az élet értelmetlen és színtelen lett. Tudom milyen nehéz ez, hogy mindannyian ennyit dolgoztunk és tudom milyen keserű érzés, hogy a siker kicsúszott a kezeink közül. De nem marad ez így sokáig. Van egy tervem.”
Egy másik KVT, ami segítsége a karizmatikus vezetőnek a lelkesedés demonstrációjában – és az emberek motiválásában – a magas célkitűzés. Gandhi kitűzte a majdnem lehetetlent, amikor elhatározta, hogy Indiát erőszakmentesen fogják felszabadítani a brit uralom alól. Vagy egy sokszor idézett példa a business világából, amikor Katsuhiko Machida, a Sharp volt ügyvezető igazgatója 1998-ban kijelentette a csőd szélén álló cég előtt, hogy 2005-re az összes Japánban eladott TV LCD képernyőjű lesz, az akkor a piacot domináló katódsugárcsöves modellekkel szemben.
De ugyanakkor a cél elérhetőségét is kommunikálni kell.
Például Tamás, aki ezt mondta a csapatának egy visszalépés után: „A CEO által adott határidő ijesztő. Más csapatoknak remegne a térde tőle, de mi nem vagyunk más csapatok. Tudom, hogy fel tudtok nőni a feladathoz. Mindenkiben külön-külön hiszek, ami azt jelenti, hogy abban is hiszek, hogy meg tudjuk csinálni a prototípust 3 hónapon belül. Nézzünk szembe azzal, mi kell ahhoz, hogy kész legyen a munka: Megvan az intelligenciánk. Megvan a tapasztalatunk. Ami kell, az akarat, ami csak kiváló csapatokban van meg.” Az elhivatottság csak akkor fog nőni, ha a vezető hisz abban, hogy a vízió és a cél elérhető.
A három nonverbális taktika – hang, test, arckifejezések – ugyanannyira kulcsfontosságúak a karizmatikus vezetéshez, bár ez nem jön mindenkinek természetesen és ezek a kulturálisan legérzékenyebb témák. Ha már azt tudod, milyen esetekben remeg meg vagy halkul el a hangod és képes vagy változtatni rajta gyakorlással, ha már természetesen és kihúzva állsz, ülsz, és jól bánsz a kezeiddel és tudsz mosolyogni, a hatás nem marad el.
3. Ültesd át gyakorlatba!
Most, hogy megismerted a KVT-kat, hogyan használd őket?
Egyszerű: előkészület és gyakorlás. Amikor egy beszédre vagy prezentációra készülsz, határozottan meg kell tervezned, és be kell gyakorolnod, hogy mikor milyen taktikát fogsz használni. Azt is ajánlom a vezetőknek, hogy még a fontos négyszemközti és csapatmegbeszélések előtt is gondolják ezeket végig. Az elképzelés a következő: vértezd fel magad néhány kulcs taktikával, amik kényelmesek neked, és ezért spontánabb módon fogod tudni használni őket – vagy legalábbis úgy fog tűnni.
A vezetők, akik a Fiatal Vezetők Akadémiáján csoportban dolgoznak saját vezetői karizmájuk kialakításán, egymásnak adnak visszajelzéseket, abból építkeznek. Te is megkérheted a párodat, barátodat, vagy egy közeli kollégát, hogy segítsen, vagy akár fel is veheted magad videóra és végezhetsz önreflexiót is.
A cél nem az összes taktika egyidejű használata minden egyes beszélgetésben, hanem egy egyensúly létrehozása a taktikák kombinációjából.
Idővel és gyakorlással már észrevétlenül fognak jönni. Ha azt gondolod, hogy te nem tudsz fejlődni, mert te nem vagy természetednél fogva karizmatikus, nincs igazad. Az igaz, hogy nincs az a mennyiségű tréning/coaching, ami egy Churchillt vagy egy Steve Jobs-t varázsolna belőled. De a KVT-k segítenek, hogy karizmatikusabb vezetővé válj a beosztottaid szemében és magad számára is. És lehet, hogy egy következő vezetői karizmáról szóló cikkben már veled példálózik az író!
A poszthoz felhasznált irodalom innen van.
Bite Barbara, coach, tréner, vezetői tanácsadó
ügyvezető igazgató, Coaching Team, a Fiatal Vezetők Akadémiájának elindítója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
