Anthony Ginsbrook / Unsplash
Legyél jobb!

Nem feltétlenül startupoknál képzelik el jövőjüket a fiatalok

Forbes
2019. november 28. 4 perc olvasás

Széleskörű kutatást végzett a Brain Bar az Y és a Z generáció körében. A kérdőív arra irányult, hogy milyen tényezők motiválják a mostani fiatalokat a munkavégzés és a jövőbeli karrierterveik kapcsán.

A kutatás Brain Bar 2019-es rendezvényeire jelentkező diákok válaszain alapult. A több mint 3200 válaszadó közül 52 százalék az Y generáció (1981-1996 között születettek), 47 százalék pedig a Z generáció (1997-2010 között születettek) közül került ki, többségük a felsőoktatásban tanuló magyar diák. Azok a diákok, akik az idei Brain Baron kitöltötték a kérdőívet, ingyenesen látogathattak el a jövőfesztiválra.

A kutatás tehát nem reprezentatív, elsősorban a jövőfesztiválra ellátogató diákok preferenciáit tükrözi, mint az általános felfogást a magyar fiatalok körében.

A kutatásból kiderül, hogy a Brain Barra látogató fiatalok nem feltétlenül gondolkodnak a startupper-életben: a felmérést kitöltők 34 százaléka középvállalatoknál, 31 százaléka pedig nagyvállalatoknál képzeli el a jövőjét. Mindössze egyharmad az aránya azoknak, akik 50 munkavállaló alatti, kisebb cégnél szeretnének dolgozni. A kisvállalkozásokat 27 százalék választaná, míg mikrovállalkozásokkal csak 8 tervezne.

A kutatás azt is vizsgálta, mi motiválja a (leendő) fiatal munkavállalókat. A biztos jövedelem mellett leginkább a kihívásokat és az izgalmas lehetőségeket keresik az Y-ok és a Z-k. Jobb pozíció esetén egyértelműen váltanának, ám a magasabb fizetés helyett két másik indok is hangsúlyos volt. A kitöltők 89 százaléka váltana, ha a munka és a magánélet közti egyensúlyt ezzel kedvezőbbé tehetné, és 90 százalékuk mondta azt, hogy szakmai előrelépés esetén azonnal váltana. A teljes munkaidős foglalkoztatottság ennek ellenére általánosan kedvelt elképzelés,

az áhított munkahelyen azonban a rugalmasság, az otthoni munkavégzés és a versenyképes fizetés egyaránt megtalálhatóak. (A home office lehetőségét a kitöltők 74 százaléka támogatja.)

Az Y és Z generáció fiataljainak ugyanis nem mindegy, hogy munkahelyükön engedelmeskedni kell, vagy kollégáknak tekintik őket. A főnökösködő felettes helyett inkább egy mentorfigurát képzelnek el a megkérdezettek, aki a hatékony ösztönzés mellett empátiával közelít a kollégák felé. A Z generációt képviselő kitöltők a megértő és barátságos attitűdöt sokkal fontosabbnak tartják, mint idősebb társaik, utóbbiak a vezetői képességeket és a közvetlenséget tartják előbbre valónak.

Mitől félnek a fiatalok?

Mindkét nemzedék jelentősnek találja a környezeti kihívásokat és az emberiség jövőjét érintő kérdéseket. Az Y generációs kitöltők inkább a klímaváltozás kifejezést használják, míg a Z-k többnyire globális felmelegedésként hivatkoznak a problémára. A túlnépesedés (6-7 százalék) és a mesterséges intelligencia térnyerése (6-7 százalék) szintén megjelent a válaszok között, de alig hasonlítható a környezetvédelmi aggályokhoz (40 százalék).

A kérdőív kitér a közösségi média szerepére is. A kitöltők 90 százaléka használja a különböző közösségi média alkalmazásokat. Nem meglepő módon az Instagramot intenzívebben használja a Z generáció, az Y-ok pedig a Linkedinre néznek rá többször. A Snapchat és a Twitter használata viszont elenyésző volt körükben.

Borítókép: Anthony Ginsbrook / Unsplash