A kedvesség nemcsak jó érzést vált ki belőlünk, kifejezetten kifizetődő lehet a munkahelyen is. Számos kutatás alátámasztja a kedvesség erejét az irodában: lássuk, hogyan vezet egy-egy dicsérő szó a munkahelyi jólléthez!
Több mint egy éve már, hogy aki megteheti, otthonról dolgozik. A home office azonban nemcsak azt jelenti, hogy meg kell küzdenünk a Zoom-meetingek tömkelegével, a távoktatás logisztikájával, az egyedülléttel vagy éppenséggel a nem-lehetek-egyedül-érzéssel, hanem azt is, hogy jócskán lecsökkent a spontán örömforrások száma.
Igaz ez például a munkahelyi találkozásokra.
Természetes, hogy a kávészünetek, ebédek, spontán beszélgetések nélkül nehezebb örömet lelni a munkánkban – mit tehetünk ilyenkor?
Egy egyszerű tanács: legyünk kedvesek! Az elmúlt egy évben szinte minden cikk arról szólt, hogyan növeljük a csapatunk vagy a saját hatékonyságunkat, kevesebb szó esett a home office miatt megszűnő kedves megjegyzések pótlásáról. Pedig bókokkal, az elismerés kifejezésével megvan a lehetőségünk arra, hogy javítsunk a távmunka minőségén.
A kedvesség előnyei
A Harvard Business Review tudományos cikkek szemlézésével támasztja alá, miért fontos a munkahelyi kedvesség.
Talán nem is gondolnánk, mennyit segíthet egy kedves megjegyzés a munkatársainkon: ha elismerik a munkánkat, csökken a kiégés veszélye, és nő a munkahelyi jóllét, legalábbis a Gallup éves amerikai munkavállalók körében elkészített felmérése szerint. A dicséret növeli az önbecsülést és azt az érzést, hogy képesek vagyunk megvalósítani önmagunkat, és úgy általában pozitív érzéseket váltanak ki belőlünk. Röviden összefoglalva: mások kedvessége megerősít minket abban, hogy értékesek vagyunk.
Egy másik kutatás másik szemszögből vizsgálta a kedvességet, ami arra jutott, hogy megerősíti (vagy visszaadja) az emberek hitét abban, hogy az életnek van értelme. A kedvesség értelmet adhat a dolgokban, mert arra késztet minket és a körülöttünk lévőket, hogy valami olyasmibe fektessünk energiát, ami nálunk nagyobb. Megváltoztatja, hogy hogyan vélekednek rólunk mások, és azt is, hogy mi mit gondolunk magunkról.
A távmunkában könnyű ezekről megfeledkezni, de hosszú távon sokat számít abban, hogy hogy mennyire vagyunk elégedettek a munkahelyünkkel.
Fontos szempont a jó öreg „jobb adni, mint kapni” elv is, ami nemcsak az ajándékokra, de a kedvességre is igaz. A HBR ezzel kapcsolatban egy olyan kutatásra hivatkozik, ami összepárosította a résztvevőket, akiket a szervezők arra kértek, hogy beszélgessenek magukról a másikkal. Utána megkérték őket, hogy adjanak őszinte dicséretet a másiknak az elhangzottakkal kapcsolatban. A kutatás arra jutott, hogy a dicséret kifejezése gyakran azt tette boldogabbá, aki részéről elhangzott, és szintén meglepő eredmény, hogy az emberek többsége nem volt tisztában a kedvesség előnyeivel.
Miért van ez? A jólétünket nagyban meghatalmazzák társadalmi kapcsolataink, ezek száma és minősége viszont jelentősen romlott az elmúlt egy évben. A vizsgálat arra jutott, hogy a bókok adása erősebb szociális kapcsolódást váltott ki, mint azok fogadása, mert arra ösztökéli az embert, hogy másokra koncentráljon saját maga helyett. Dicséretet kapni szintén jó érzés, de egy átgondolt, őszinte bókhoz elengedhetetlen, hogy a másikra gondoljunk: a mentális állapotára, viselkedésére, személyiségére, gondolataira, ötleteire és érzéseire. A bókok tulajdonképpen úgy működnek, mint egy társadalmi „ragasztó”.
Miért nem szeretünk dicsérni?
Ennek ellenére az emberek gyakran hezitálnak, mielőtt megdicsérik a másikat. Ennek oka, hogy sokszor már a gondolat is szorongást vagy rossz érzést vált ki a dicséretadást fontolgató emberben: azt feltételezzük, hogy a másikból kényelmetlenséget vált ki, ha megdicsérjük, esetleg megzavarjuk vele. Pedig ennek az ellenkezője igaz.
A távmunka a fizikai korlátok mellett strukturális akadályokat is felállított a spontán kedvességben. A járvány előtt gyakran adódtak olyan lehetőségek, ahol ki tudtuk fejezni az elismerésünket, tiszteletünket mások iránt, a Zoom-értekezletek korában azonban még az udvarias small talk is sokkal nehezebbé vált, nemhogy az elismerés kifejezése.
A munkahelyeknek éppen ezért fontos szerepük van abban, hogy elősegítsék az egymás iránti kedvességet.
Érdemes építeni a kedvesség tovagyűrűző hatására: ha valakivel kedves egy munkatársa, jó eséllyel vissza akarja majd „fizetni”, nem is feltétlenül ugyanannak az embernek. Ez erősíti a nagylelkűség kultúráját a szervezeten belül. A HBR idéz egy gigantikus méretű, 3500 céget és 50 ezer alkalmazottat bevonó kutatást, ami arra jutott, hogy
az udvariasság, egymás kisegítése és megdicsérése fontos előrejelzője a hatékonyságnak, termelékenységnek és a kisebb fluktuációnak.
Mit tehet a vezető, hogy reklámozza a kedvességet? Először is, legyen ő a követendő példa, hiszen az emberek ösztönösen követik a magasabb beosztású kollégáik viselkedését. Megszervezhet egy kedvesség kört is az egyik Zoom-értekezlet során, ahol mindenki elmondhatja, mi tetszik/tetszett neki a másik munkájában. Erre elég hetente akár néhány perc is.
Segíthet az úgynevezett peer bonus bevezetése is, melyet például a Google is alkalmaz: ennek lényege, hogy az alkalmazottak kis összegek átutalásával fejezheti ki egymás felé, ha valaki különösen jó munkát végzett. De jó ötlet lehet például egy apró ajándék is.
Borítókép: Ilyuza Mingazova / Unsplash
