A covid árnyékában, napjaink egyik legfontosabb szava a jóllét, még a munkahely vonatkozásában is. Azzal, hogy az elmúlt másfél évben tömegek tértek át a távmunkára, és tapasztalták meg az örök online elérhetőséggel érkező nyomást, a kiégés is világjárvánnyá fajult, írja az amerikai Forbes. Miközben sok vezető próbálja ma kedvező feltételekkel visszacsalogatni dolgozóit az irodákba, sokan nem tudják elérni a sikert, amire vágynak. A Forbes.com négy pontban összegezte, hol rontják el.
1. Nem mutatják meg saját sebezhetőségüket
Azok a vezetők, akik dolgozóik előtt folyamatosan akcióban vannak, és látszólag sohasem gyengülnek el, tudattalanul is azt az üzenetet küldik környezetüknek, hogy másoktól is ezt várják el, mondja Dr. Ajit Menon üzleti pszichológus. A változásokkal és krízisekkel teli időszakokban toxikus tud lenni, ha az alkalmazottaknak nincs lehetőségük szembe nézniük a szorongásaikkal és megbirkózni velük.
Éppen ezért fel kell ismerni, hogy a sebezhetőség és az alázatosság fontos vezetői tulajdonságok a jóllét szempontjából – mondja a szakértő, majd hozzáteszi: a jóllét közvetlenül kapcsolható a biztonsághoz; amikor biztonságban érezzük magunkat, kevésbé szorongunk és stresszelünk.
Fontos, hogy a vezetők olyan vállalati kultúrát építsenek, ahol a pszichológiai biztonság szintje magas.
2. Nem hallgatják meg környezetüket
A munkahelyi jóllét az emberek érzéseiről szól, mondja Janie Van Hool, a vezetői kommunikáció szakértője. „Tudjuk, hogy az emberek szeretik érezni a törődést, azt, hogy számít, amit csinálnak, szeretik érezni, hogy részei valaminek. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik remek kérdéseket tesznek fel, és meghallgatják az embereiket.”
A kihívás ebben az, hogy sok vezetőből hiányzik a megfelelő empátia, az odafigyelés képessége, és hogy elítélik vagy megbélyegzik azokat, akik kifejezik aggodalmaikat. Ezzel azt érik el, hogy a munkatársaik hallgatásba burkolóznak, és a problémákra nem, vagy túl későn születnek megoldások.
3. Nem ismerik fel, hogy a munkahelyi jóllét otthon kezdődik
A jóllétünk legfontosabb faktora az emberi kapcsolataink minősége, különösen a családon belül, mondja Sue Roffey pszichológus. Kiemeli: fel kell ismernünk az összefüggéseket a nemek, a munka és a jóllét között, azaz például, hogy
a családanyáktól még mindig többet vár el a társadalom, mint a családapáktól, és ez önmagában könnyedén alááshatja a női munkavállalók jólétét.
A szakértő megjegyzi: a világjárvány hosszú távon pozitív változást idézhet elő a rugalmas munkaidő révén, de így is csak akkor érhetők el hosszú távon pozitív változások minden nem számára, ha a nők és a férfiak terhei valóban egyformán kezdenek el megoszlani.
4. Túl sokat kommunikálnak
Az együttműködés látszatát keltheti, ha a vezetők gyakran hívják közös ötletelésre és a döntésekbe is bevonják munkatársaikat, ugyanakkor ez ahhoz is vezethet, hogy a feladatok felelősök nélkül megoldatlanok maradnak. Ezzel együtt a dolgozók ettől úgy érezhetik, őket nyomják a döntéshozatal terhei.
A csapattagjaid értékelni fogják, ha jó arányban választod meg, mikor vonod be őket, és mikor veszed le róluk a döntéshozás terhét, mondja Jodie Rogers viselkedésterapeuta.
A szakértő szerint azt is át kell gondolni, hogy a vezetői kommunikáció időpontjainak megválasztása csak a vezetőnek kedvez-e, vagy figyelembe veszi-e a dolgozók érdekeit is. Sok feszültségtől megkímélhetjük a munkatársainkat például, ha hetente egyszer-kétszer adunk átfogó visszajelzést nekik, és ezt az egyéb egyeztetésekkel is összehangoljuk.
Kezdd ezeket a heti becsekkolásokat egyértelmű iránymutatásokkal, és légy biztos abban, hogy mindeközben munkavállalóid mentális fittsége rendben van, tanácsolja a Forbes.com által megkérdezett szakember.
Nyitókép: Sage Friedman / Unsplash
