Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nem hozhatunk létre két munkásosztályt a covid miatt – mondja az egykori Pepsi-vezér

Indra Nooyi, a PepsiCo volt CEO-ja szerint a vezetőknek ideje felismerniük, hogy mekkora felelősségük van abban, hogy egy munkahelyen hogyan érzik magukat a kollégáik és mennyire megfelelő számukra a munkakörnyezet. Arra törekszik, hogy a kapitalizmus humánusabb formáját segítse elő, és az ehhez szükséges lépéseket is felvázolja.

A Harward Business Review új, The New World of Work című videóinterjú sorozatában a Hbr.org főszerkesztője, Adi Ignatius a PepsiCo volt CEO-jával, Indra Nooyival beszélgetett.

Mit lehet tenni egy nem kizsákmányoló kapitalizmusért?

Többek között arról is szó volt, hogy hogyan lehet a kapitalizmus kevésbé kizsákmányoló, milyen felelőssége van ebben a vezetőknek, és hogyan bánjunk a munkavállalónkkal, ha a cégünkhöz akarjuk csábítani, majd meg is tartani a legértékesebb szürkeállományt.

Indra Nooyi Indiában született, majd az Egyesült Államokban szerzett üzleti diplomát. 2006-tól 2018-ig volt a PepsiCo CEO-ja. A stratégiai célja az volt, hogy a vállalat úgy érje el a hosszú távú növekedést, hogy közben a cég pozitív hatást is gyakorol a társadalomra és a környezetre.

Az életéről és a munkásságáról szóló, My Life in Full: Work, Family, and Our Future című könyve nemrég jelent meg. Nooyi a könyvében említi, hogy szerinte

a vezetőknek előre kell látniuk a vállalati kultúra és a munkaerőpiac változásait, és még azelőtt reagálniuk kell rájuk, hogy valóban bekövetkeznének.

A kérdésre, hogy melyek azok, a most kibontakozó nagy trendek, amelyekről úgy gondolja, hogy megváltoztatják a munkánkat és ezzel együtt az életünket és a viselkedésünket is, így válaszolt:

„A bolygón ma élők közül senki nem élte át a spanyolnáthát, így nekünk ez az első alkalom, hogy azt tapasztaljuk, hogy világ egyidejűleg leáll, és ebből a válságból csak lassan tudunk kijönni. Az egyik kihívás ezzel kapcsolatban az, hogy mindenki választ keres arra, hogy milyen lesz a munka és a munkahelyek jövője, mintha most azonnal végleges döntést kellene hoznunk.

Szerintem most különböző forgatókönyveken kell gondolkodnunk, nem egyetlen megoldáson.

Az embereknek elege lett az otthoni munkából, abból, hogy az iskolák és az óvodák szerepét is nekik kellett átvenniük, és abból is, hogy be voltak zárva a négy fal közé. Voltak olyanok is, akiknek kényelmesebb volt a home office, hiszen nem kellett utazással tölteniük az idejüket. Tehát sok olyan külső tényező jelent meg, amely befolyásolta, hogy az emberek hogyan szerettek vagy nem szerettek otthonról dolgozni. Azt javaslom, hogy a következő évben a vállalatok végezzenek egy csomó kísérletet azzal kapcsolatban, hogy számukra milyen lehet a megfelelő munkamodell.

Arra azonban figyelnünk kell, hogy ne hozzunk létre két munkásosztályt.

Egy kiváltságosat, aki rugalmasan és kényelmesen dolgozhat, és azokat a nélkülözhetetlen dolgozókat, akiknek minden nap be kell menniük a munkahelyükre.

A munka fejlődésének egy érdekes pontján állunk, ahol valóban egy új munkastílust alakíthatunk ki, de fontos, hogy ez emberközpontú legyen és ne okozzon még nagyobb társadalmi szakadékot. A munkaerőpiac érdekes útelágazódásához érkeztünk.”

Szerinte a tudásalapú vállalatok ezek a kérdések mentén kísérletezhetik ki, hogy nekik melyik lesz nekik a legmegfelelőbb munkavégzési mód:

  • Hányunknak kell visszajönnünk az irodába?
  • Hány ember maradjon otthon teljes home office-ban?
  • Kiknek felelhet meg a hibrid munkavégzés?
  • Honnan dolgozzunk? Irodából vagy co-woring terekből?

Indra Nooyi azt mondja, ha egy vállalat folyamatosan felméri a munkatársai igényét és kipróbál három–négyféle rendszert, akkor könnyen megtalálhatja azt, ami az adott helyzetben a leghatékonyabban működik.

Mi legyen a gyári munkásokkal?

Más a helyzet azonban azoknál a cégeknél, például a gyárakban, ahol a dolgozóknak nincs lehetőségük egyik munkafolyamatot sem távolról elvégezni.

A volt PepsiCo-vezér szerint számukra jobb és több támogatási struktúrát kell kidolgozni a vállalatoknak, például a nagyobb járványveszély és kényelmetlenebb munkaközeg miatt magasabb bérezést kellene, hogy kapjanak, és abban is segíteni kellene őket, hogy könnyebben megfelelő ellátáshoz jussanak.

A teljes interjút itt tudod megnézni:

Oszd meg!