Az álmaink sokszor annyira szövevényesek, hogy saját magunk számára is kihívás jelent értelmezni a fejünkben keletkezett káoszt. Mi történik akkor, ha az amúgy is kusza álmokban még a hirdetések is megjelennek akaratunkon kívül? Erről beszélgettek a Concorde Értékpapír Zrt. munkatársai a legújabb podcastadásukban.
Egyre jobban foglalkoztatja a hirdetőket, hogy miként tudnák hatékonyan elhelyezni álmainkban a kínált termékeiket tudatalattink segítségével. „A 60-65 ezer ébrenlétben töltött másodpercre jutó 4-10 ezer márkanév, amivel egy átlagos amerikai naponta találkozik, egészen elképesztő méretű zajszennyezésnek és terhelésnek felel meg” – mondta Jónap Richárd, a Concorde portfóliómenedzsere.
A beszélgetésben Matt Walker agykutatót idézik, aki a jóllét három alapvető, egymásra épülő pillérét különbözteti meg. A megfelelő minőségű alvás az alappillér, amire fel lehet építeni a másik kettőt, a jó minőségű táplálkozást és a mozgásban gazdag életmódot.
Ennyit kellene aludnunk
Walker szerint az egészséges életmód fenntartásához éjszakánként 7-8 órát kellene aludnunk, amit
szükséges lenne egy délutáni pihenővel kiegészíteni ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni azt az extra terhelést, amit a digitális eszközök megjelenése óta eltelt időben kapott az emberiség.
Egyetlen óra is rengeteget számít: a kutató elmondása alapján miután tavasszal egy órával előrébb állítjuk az órát 24 százalékkal több, míg ősszel 21 százalékkal kevesebb infarktusos esetet regisztrálnak az óraátállítás másnapján. De tavasszal megnő a közlekedési balesetek és az öngyilkosságok száma is, ősszel pedig csökken, de még a bírósági ítéletekre is hatással lehet a rövidebb vagy hosszabb nap.
Álombeültetés: távoli disztópia vagy bizarr valóság?
A célzott álombeültetést először a depresszió és a poszttraumás stressz szindróma kezelésére kezdték el használni, azonban a legfrissebb adatok szerint
az amerikai hirdetési cégek 77 százaléka tervezi, hogy a következő három évben elkezd foglalkozni a hirdetések álomba történő beültetésével.
A nappal látott jelek, kézbe vett telefonok, viselt ruhákból származó impulzusok már az álmaink részét képezik, erre világított rá egy amerikai felmérés is, ahol különböző márkanevek előfordulását vizsgálták a résztvevők álmaiban. Egy kaliforniai sörforgalmazó vállalat meg is próbálkozott az álombeültetéssel egy felmérés során, amikor is a résztvevőknek lejátszottak különböző filmeket, amik között pár képkockán megjelentek sörösdobozok is, és egy bizonyos zenét játszottak a filmvetítés alatt. Ezután lefeküdtek aludni, azonban a zenét továbbra sem kapcsolták ki. Az álombeültetés során tehát a lefekvés előtti vizuális és az érzékelésre adott tudatalatti reakciókat összekapcsolva próbálják befolyásolni az agyi működést.
Az álmokhoz nincs letölthető hirdetésblokkoló
Eddig körülbelül 1,8 milliárd embert diagnosztizáltak valamilyen alvásproblémával, emellett az elmúlt évtizedekben rengeteget romlott az alvásminőségünk többek között a digitális eszközök folyamatos használata miatt. Az álombeültetés elterjedése csak ronthat a helyzeten. A Concorde szakértői úgy fogalmaztak, hogy
„nem fog lecsökkenni az impulzusbombázás és a figyelmünkért folytatott egyre komolyabb eszközökkel zajló háború”,
így tudatosan kell kerülnünk a képernyőt. Érdemes egyre gyakrabban digitális detoxot tartani, valamint offline programokat szervezni, relaxálni.
Hány órát alszik egy nap Cristiano Ronaldo? Melyik két brand jelenik meg leggyakrabban az emberek álmában? Tényleg ingyenes lesz a Netflix? A Concorde Podcast legújabb részében többek között ezekre is fény derül.
Borítókép fotó: Lux Graves//Unsplash
