Három héten belül ismét átállunk a nyári időszámításra, két évvel ezelőtt még úgy tűnhetett, hogy talán most utoljára. Vagy mégsem? Mi a helyzet az óraátállítás kérdésével?
Közeleg az újabb óraátállítás, 2021. március 28-án hajnali 2 órakor egy órával előbbre kell állítanunk az órákat. Az elmúlt hónapokban időnként fel-felröppennek hírek, miszerint ez lesz az utolsó átállítás akkor, ha a kormány úgy dönt, hogy a nyári időszámításra térne át. A helyzet azonban úgy fest, hogy egyáltalán nem a tagállamok kormányainál pattog a labda.
Mi történt az elmúlt években óraátállítás-ügyben?
- 2018 februárjában az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet.
- Az EB ezután elvégzett egy konzultációt, amibe 4,6 millió európai uniós állampolgárt vont be – a válaszadók 84 százaléka az óraátállítás ellen volt.
- Szeptemberben a bizottság javaslatot tett az óraátállítás eltörlésére az Unió államaiban, szabad kezet adva nekik abban, hogy melyik időszámítást választják.
- A parlament fél évvel később, 2019. márciusában 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett támogatta a bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot viszont már 2021-ben határozta meg.
Azt gondolhatnánk, hogy a történet itt véget is ér, de a Brexit óta tudjuk, hogy az EU életében legalább annyira nehéz a régóta berögzült szokások kivezetése, mint bevezetése. A képviselők ugyanis érthető okokból még 2019-ben felkérték a tagállamokat és a Bizottságot, hogy
egyeztessenek az óraátállításról, nehogy az egyes országok önálló döntései felforgassák az egységes piac működését.
Az elfogadott szöveg úgy szólt, hogy ha az EB úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentősen eltérnek és fennakadásokat okozhatnak, akkor javasolhatja az irányelv alkalmazásának halasztását, legfeljebb egy évre szólóan.
A magyar kormány álláspontjával kapcsolatban kerestük a Miniszterelnökség Sajtóosztályát, akik az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) irányítottak minket. Az ITM sajtóosztálya azt írta, a javaslattal kapcsolatban az Európai Tanács még nem határozott, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta, nem tudnak arról, hogy bárki foglalkozott volna a kérdéssel.
Erről is a Covid-19 tehet
Arról, hogy az EU-s bürokrácián belül pontosan miért akadt el a folyamat, Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztőjét kérdeztük. Mint mondja, a tagállamoknak tavaly áprilisban kellett volna nyilatkozniuk arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást akarják-e, de a járvány ezt lesöpörte a napirendről, és a soros elnökség azóta sem tűzte ki újra. „Most sem tervezi, hogy napirendre tűzi, van ennél fontosabb. A dolog egyelőre fiókba került, a tagállamoknak kellene erről megállapodniuk, de őket ez most nem foglalkoztatja.”
Azaz, mint mondja, akár még évekig is maradhat a jelenlegi évi két átállítás.
„A Bizottság javaslata alapján elvileg akár az is előfordulhat, hogy két, mindig is azonos idősávban lévő ország leválhat egymástól. Ez nyilván nem érdeke senkinek. Elég bonyolult ügy ez, nem csoda, hogy nem fűlik a foguk hozzá, az embereket pedig évi két alkalom kivételével ez túlságosan nem foglalkoztatja.”
A helyzet tehát úgy áll, hogy a tagállamok addig nem tudnak dönteni a kérdésben, amíg nem ismerik az Európai Tanács álláspontját, a soros elnökségek viszont addig nem fogják napirendre tűzni a kérdést, amíg van ennél égetőbb kérdés is. A jelenlegi portugál elnökség például erre az öt fő területre összpontosít ebben a félévben:
- Európa ellenállóképességének megerősítése
- az európai szociális modellbe vetett bizalom erősítése
- a fenntartható helyreállítás előmozdítása
- a méltányos és inkluzív digitális átállás felgyorsítása
- az EU világban betöltött szerepének megerősítése, biztosítva, hogy ez a nyitottságon és a multilateralizmuson alapuljon
Magyarországon 1916-ban próbálták ki először a nyári időszámítást, majd 1980-ban vezették be újra.
Borítókép: Rodolfo Barreto / Unsplash
