A munkavégzésünk ideje és módja alapjaiban változik meg, ráadásul a szemünk láttára. Ha belegondolunk, mindig volt rá példa, hogy innen-onnan elcsípünk még egy-két órát munkára, de amióta sokak lakóhelye munkahellyé is avanzsált, ideje kinyitni a szemünket és megszabni a szükséges határokat, hogy ne legyen rossz vége.
Már egy 2018-as felmérés eredményei is azt mutatták, hogy a munkával rendelkezők 30 százaléka mondta, hogy hétvégeken és szabadságokon is kell a munkájukra időt szakítaniuk. A világ legnagyobb részén még mindig távmunkában dolgoznak, ami miatt méginkább elmosódik a munkánk és a magánéletünk közti határvonal térben és időben is.
Bár a sűrű és önálló időbeosztás növeli a fegyelmünket és a hatékonyságunkat, és teljesen rendben van, hogy időnként meg kell tennünk az extra lépést a sikerért, ha ez túl hosszú ideje áll fenn, az súlyosan befolyásolja a hosszú távú motivációnkat, ami a karrierünk tartóssága fölött őrködik.
Ha a szabadidőnk túl nagy részét töltjük munkával, az egy olyan belső prioritási konfliktushoz vezet, amitől elkezdjük egyre kevésbé élvezni a munkánkat: egyre kevésbé leszünk hajlandóak elmerülni benne és élvezni.
A Harvard Business Review 1298 amerikai alkalmazott között futtatott felmérése megvizsgálta, hogy közülük hányan dolgoznak hétvégente. Első körben is azt találták, hogy a laza határok munka és magánélet között csökkenti a hosszú távú motivációt, de miután hozzávettek olyan tényezőket, mint a kor, pozíció, fizetés és alapvető elégedettség az élet egyéb területein, akkor is tartotta magát a munkamánia rossz hatása.
Mit lehet tenni?
Valószínűleg elkerülhetetlen, hogy időnként belecsússzunk a hétvégi munkába. A tanulmány egy olyan intervenciós stratégiát ajánl, amely során egyszerűen újracímkézzük és szigorú (minimális) időkeretet szabunk a szükséges munkaidőre és szigorúan tartjuk magunkat hozzá.
Fontos hozzátenni azt is, hogy nem csak a hosszú távú motiváció sarkallhat jó minőségű munkára. Dolgozhatunk közeli, egyszerűbb célokért is időnként: fizetésemelés, egy új projekt, másodállás stb.
A tanulmány szerint erre a rövid távú motivációra nincs különösebb hatással a határvonalak elmosódása. Ez az inspiráció azonban kevés ahhoz, hogy életben tartsa a lángot a karrierünk során.
Tartsuk tehát erősen a gyeplőt az időbeosztásunkon, a feltétlenül szükséges extra időt pedig egyszerűen könyveljük el mentálisan munkaidőnek.
A vezetőségnek szintén nagyon fontos szerepe van a nagy nyomás alatt dolgozók egészségesen tartásában.
Nem árt, ha arra buzdítják a beosztottakat, hogy ne dolgozzanak hétvégén és segíti a hétfőtől péntekig tartó időbeosztásuk hatékonyabbá tételét.
Borítókép: Kong Jun