Bill Gates, Elon Musk, Richard Dawkins és Yuval Noah Harari is megszólalt a koronavírus ügyében, igaz, korántsem azonos intenzitással.
Barabási Albert-László tegnap osztott meg egy hosszabb írást a koronavírussal kapcsolatban. A kutató hosszan magyarázza, hogyan lehetett hetekkel előre látni a vírus terjedésének globális hatásait. Nem ő az egyetlen elismert szakember, aki megosztotta gondolatait a koronavírusról. Nemzetközi szinten is elismert véleményvezérek adtak hangot véleményüknek, hol ijesztő jövőképet vázolva, hol elgondolkodtató, amit mondanak.
Bill Gates
A Microsoft igazgatótanácsából a napokban visszavonult Gates még február 28-án publikált egy hosszabb cikket arról, hogyan kéne reagálni a koronavírusra. Először is leszögezte, hogy a kihívás kettős: egyrészt életeket kell menteni, ami sürgető feladat, másrészt felhasználni a tapasztalatokat egy újabb járvány esetére. Mert a tudósok szerint ezek biztosan jönnek, a kérdés nem a „ha”, hanem a „mikor” – százévente várható egy-egy nagyobb világjárvány, a spanyolnátha pedig ugye pont az első világháború után sepert végig a bolygón.
Gates úgy véli, a globális reakciók jók, a tehetősebb országoknak viszont be kéne segíteniük a kevésbé vagyonos államoknak, hogy Afrikában és Kelet-Ázsiában is megelőzzék a gócpontok kialakulását. Ezzel a globális terjedés is megelőzhető, vagy épp lassítható lenne. Fontos továbbá a nemzetközi adatmegosztás és a kutatói hálózatok széleskörű támogatása.
Fontos elmondani, hogy Gates írása még az előtt jelent meg, hogy a WHO világjárványt hirdetett volna. Ezért benne a sok feltételesmód, ellenben amikre tippel, azok eddig bejöttek.
Yuval Noah Harari
A globálpolitikai összefüggéseket is szívesen boncolgató izraeli történész a CNN-nek adott interjújában elemezte a helyzetet. Harari szerint ugyan száz éve nem volt ekkora járvány, és ezért nincs saját tapasztalatunk a helyzet kezelését illetően, a modern orvoslásnak köszönhetően így is sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint amivel az elődeink kellett megbirkóznia. Úgy látja, a tapasztalatlanságunk miatt tűnik annyira félelmetesnek az egész. A történelem azonban az emberiséget igazolja, ami eddig minden efféle járványt átvészelt.
„Amikor a 14. században megjelent a fekete halál, tíz év alatt eljutott Kínából Nagy-Britanniába, megölve Ázsia és Európa lakosságának negyedét-felét. Senkinek sem volt fogalma arról, mi történik, mi okozza a betegséget és mit tehetünk ellene. A koronavírus idején csak két hétbe telt a tudósoknak és orvosoknak, hogy azonosítsák a vírust és elemezzék a teljes genomját” – mondta Harari. Hozzátette: természetesen időbe telik, mire átesünk ezen.
Ami a járvány hosszútávú társadalmi hatásait illeti,
Harari szerint könnyen felhasználható a helyzet arra, hogy a totalitárius rezsimek még tovább fokozzák az elnyomsát.
„A jelenlegi járvány egyik veszélye, hogy igazolni fogja a megfigyelés extrém eljárásmódját, különösen a biometrikus azonosításra” – fogalmaz. A történész szerint egyelőre az a magyarázat az efféle lépésekre, hogy a járvány miatt szükség van rájuk, de számíthatunk rá, hogy a járvány lecsengése után is maradhatnak ezek a megoldások.
Richard Dawkins
A mém fogalmát megalkotó evolúció-biológus főleg Twitteren foglalkozott a vírussal. Azon túl, hogy gúnyolódott Donald Trump amerikai elnök Egyesült Királyságot mellőző beutazási rendeletén, a mémek betegségterjesztő tulajdonságára is felhívta a figyelmet.
„A baráti puszi elmúlt pár évtizedben történt nagy-britanniai előretörése (nő/férfi, nő/nő, férfi/férfi szinte soha) jó példa a mémek fejlődésére. Franciaországban sokkal régebbre vezethető vissza, és férfiak között is szokás. Legjobb elkerülni a koronavírus-járvány idején. A kézfogást is, bár azt kevésbé.” A poszt március 8-i, azóta főleg cikkeket osztott meg a témában, a világ vezetői pedig már kezet sem szívesen fognak egymással.
Neil deGrasse Tyson
A lassan, de biztosan celebstátuszba emelkedett amerikai asztrofizikus is elsősorban Twitteren aktív, már ami a vírust illeti. Március 13-án Isaac Newton egykori otthonában járt, és arról írt, hogy amíg a modern fizika atyja épp a 17. századi pestisjárványt próbálta átvészelni otthon, szépen felfedezte a gravitációt.
A minden bizonnyal inspirálónak szánt bejegyzés előtt inkább társadalmi felhívást posztolt.
„Akárcsak az ellenséges földönkívüliek, a koronavírus is olyan ellensége az emberi fajnak, amivel nem lehet alkudozni. Nem érdekli az állampolgárságod, az eszmerendszered, a politikai beállítottságod vagy a vallásod. Mindannyiunk ellenségének megállítása globális harci erőfeszítéseket tesz szükségessé, amit a tudomány és nem a mágikus gondolkodás kell vezessen.” Tyson egyébként gyakori kritikusa az áltudományoknak és alternatív gyógyászatnak.
Elon Musk
Oké, Musk tweetje nem köthető teljes bizonyossággal a koronavírushoz, de nem nehéz sejteni a mögöttes szándékot.
„A félelem az elme gyilkosa” – idézi Frank Herbert klasszikus sci-fi művét, a Dűnét. Csak nem arra utal a világmegváltó, Mars-hódító milliárdos, hogy a józanész a vészhelyzet legnagyobb ellensége?
Főoldali kép: Bill Gates hivatalos Faceboook-profilja
