Az állandó fáradtságérzet egyik oka lehet, hogy felületesen veszünk levegőt, egy-egy levegővételt teljesen ki is hagyva. Ehhez pedig nem kell több, mint a folyamatos képernyő-figyelés, üzenetekre reagálás. Mi áll a jelenség hátterében? És mit tehetünk ellene?
Linda Stone, a Microsoft korábbi vezetője azt vette észre, hogy hiába végzett minden reggel légzőgyakorlatokat, amikor leült a számítógéphez, megnyitotta a postaládáját, mintha az egész reggeli gyakorlat hiábavaló lett volna. Pillanatok alatt felszínes lett a légzése, vagy néha nem is vett levegőt – így kezdődik a The New York Times cikke.
Stone úgy döntött, informális kísérletet végez. Kétszáz embert hívott meg otthonába – barátokat, szomszédokat, családtagokat –, és figyelte a pulzusukat és a légzésüket, miközben az e-mailjeiket ellenőrizték. A résztvevők nagyjából 80 százaléka időnként visszatartotta a lélegzetét, vagy megváltoztatta a légzés normális ütemét. A jelenséget e-mailapnoénak nevezte el (az apnoe eredeti jelentése olyan alvászavar, amikor alvás közben a légzés bizonyos időnként abbamarad, majd újraindul), és eredményeit a Huffington Poston megjelent 2008-as cikkében írta le.
Mi az a képernyőapnoe?
Stone azóta kibővítette az elméletet és képernyőapnoénak nevezi, utalva a légzési zavarra, amelyet sokan tapasztalunk, amikor különféle feladatokat végzünk a képernyő előtt.
A probléma valószínűleg súlyosbodott a képernyőhasználatunk idejének növekedésével – mondja James Nestor, aki a jelenségről 2020-ban megjelent, Lélegzet: Egy elveszett tudás újrafelfedezése című könyvében írt.
„Egyszerre tíz ablak van nyitva, közben valaki szöveges üzenetet küld, valaki hív, valaki e-mailt küld”
– mondja Nestor arra utalva, hogy ez az állandó stimuláció nem tesz jót nekünk.
A képernyőapnoe a szervezetünk stresszre adott válaszreakciója, magyarázza Stephen Porges, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem pszichiátere. Amikor bármilyen ingerrel szembesülünk, az idegrendszerünk jeleket keres, hogy el tudja dönteni, fenyegetést jelent-e vagy sem, mondja a professzor. Ez a figyelem mentális erőfeszítést igényel, ami fiziológiai változások láncolatát indítja el, beleértve a felszínesebb légzést és a szívverés lelassulását, hogy lecsendesítse a testet, és erőforrásokat irányítson a fókuszáláshoz, mondta.
Porges példaként hozza fel a zsákmányukat becserkésző macskákat: gyakran közvetlenül a támadás előtt megdermednek, és a légzésük felszínessé válik. Szerinte lényegében ez történik akkor is, amikor egy e-mailt, szöveges üzenetet kapunk: megdermedsz, elolvasod és kitalálod a cselekvési tervet. Ha teljesen váratlanul érkezik egy inger – ha olyan üzenetet kapunk, amire egyáltalán nem számítottunk –, annál valószínűbb, hogy a szervezetünk fenyegetésként fogja fel.
Ezeknek a reflexeknek az aktivizálódása nem káros, ha csak alkalmanként fordul elő, az viszont kártékony, ha egész nap, minden nap előfordul.
„Az idegrendszer krónikus fenyegetettségi állapotba kerül”
– mondja Porges. Az órákon át tartó felszínes légzés kimerítheti az embert egy egész napos munka során, még akkor is, ha a munka nem különösebben stresszes.
A szabálytalan légzésnek az egész napos ülés sem tesz jót. A képernyőapnoét azoknál figyelték meg leggyakrabban, akik hosszú órákon át ültek a gép előtt, nagy stressznek kitéve, anélkül, hogy sokat mozogtak vagy éjszaka eleget aludtak volna – mondja David Spiegel, a Stanford Medicine Stressz és Egészség Központjának igazgatója.
Néhány egyszerű gyakorlat, amivel jobb légzési szokásokat sajátíthatunk el
- Ha azon kapjuk magunkat, hogy felületesen lélegzünk, hallhatóan sóhajtsunk egyet. Ez gyors és egyszerű módja lehet a megfelelő légzési minta visszaállításának.
- Váltsunk nagyobb képernyőre. Ha kisebb felületre koncentrálunk erősen, az idegrendszer nagyobb terhelésnek van kitéve.
- Amikor felállunk az asztali géptől, hogy szünetet tartsunk, ne kezdjünk egyből a telefonon üzeneteket írni. Szánjunk néhány percet olyan dolgokra, amelyek nem igényelnek szellemi erőfeszítést, például hallgassunk zenét.
