Válságban a kávé – olvashattuk több helyen, hiszen a klímaválság és a konfliktusok komoly krízist okoztak a brazil és kolumbiai kávépiacon, arról nem is beszélve, hogy a termelés körülményei egyre fenntarthatatlanabbá válnak. A pillanat, amikor a kávé megfizethetetlenné és/vagy beszerezhetetlenné válik, sokak szerint Damoklész kardjaként lebeg a fejünk felett, így egyre többször merül fel a pótkávék, illetve a különböző helyettesítő italok kérdése. De vajon tényleg ennyire közel a kávé-apokalipszis? Van-e olyan serkentő ital, ami a kávé helyébe léphetne? Ha igen, akkor szeretni fogjuk, vagy örökké mostohagyerek marad? A témában Nagy Roland barista, Tóth Attila specialty kávé importőr és Apró Franciska, a Sucafina Specalty minőségellenőre válaszolt a Forbes.hu kérdéseire.
Tóth Attila 15 éve foglalkozik specialty kávékkal, jelenleg egy brazil kávéimportőrnél dolgozik Bécsben. Ők Brazíliában gyűjtik a legmagasabb pontszámú kávékat, hogy aztán ezeket az európai törzsközönségnek – Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban – juttassák tovább. Attila szerint Brazíliában váltakozó a szüret, egy jó évet általában egy rosszabb követ, így volt ez 2020-ban és 2021-ben is.
„2020-ban megfelelő volt a termelés mennyisége és minősége, de az ellátás és a szállítás nehézkessé és drágává vált a covid következtében. 2021-ben a szárazság miatt romlott a termés, körülbelül 30 százaléka kiesett a piacról.”
Viszonyítási pontként elmondta, hogy most fontonként (1 font=0,45 kilogramm) 2,65 dollár az arabica ára a tőzsdén, míg egy éve egy dollár volt.
„A kávé árának hirtelen emelkedése pánikot okozott, pláne, hogy a farmerek is meglátták benne a lehetőséget, az ő előállítási költségeik is nőttek, és visszatartották a kávét. Nehezebb volt a vásárlás, kétszer-háromszor annyiért kaptunk alapanyagot, mint tavaly. 2021-ben nagy hiány volt a kávéból, az idei év azért sokkal biztatóbb: volt elég eső, virágoznak a fák, én optimista vagyok. Brazília a világ kávétermelésének 70 százalékát adja, így ami ott történik, az az egész világot érinteni fogja.”
Franciska optimistán tekint a jövőbe:
„Én amiatt egyelőre nem aggódnék, hogy elfogy a kávé, de valóban csökkent a világ kávétermelése a korábbi évekhez képest, főként a tavalyi brazíliai fagyok miatt.
Ez természetesen az árak tartós emelkedésével jár együtt, de őszintén szólva, szerintem az áremelkedés egyébként is szükséges volt.
Nyilván a fogyasztókat ez nem érinti kellemesen, viszont tavaly tavasszal még annyira alacsony volt a kávé ára a tőzsdén, hogy rengeteg termelőnek egyáltalán nem érte meg kávétermesztéssel foglalkozni.”
Nem lehet egy csettintéssel eltörölni
Roland, a Kontakt baristája sem érzékel nagyobb változást a magyar kávéimportban, a kávéhelyettesítő italokat viszont – enyhén szólva – szkeptikusan kezeli:
„Vagy kávét iszol, vagy kávé jellegű dolgot – a kettő nem összehasonlítható. Persze érthető, hogy fenn akarják tartani a piacot, de mi speciel nem érezzük még azt, hogy égető problémával néznénk szembe. Tény és való, hogy a brazil kávé ára emelkedett, a többi országból viszont csak a szállítási költség nagyker ára nőtt körülbelül 7-10 százalékkal, de ez a forint gyengülésével is szorosan összefügg.
Nekünk eddig nem adódott nehézségünk a beszerzést illetően, optimista vagyok. Egy több száz éves kultúráról beszélünk, amit nem lehet egy csettintéssel eltörölni” – mondta el.
Attila szerint a pótkávé időszaka sem érkezett még el, sokkal valószínűbb, hogy amennyiben tényleg komoly hiány lép fel, először a minőség gyengülésével kell megküzdenünk. Ennek megértéséhez fontos látnunk a különbséget a két kávéfajta, az arabica és a robusta között. Az arabica magasabb minőséget képvisel és a termelés 70 százalékát adja, viszont ezt befolyásolja jobban a klímaváltozás is, hiszen hűvösebb időben él meg leginkább ez a fajta. Ezzel szemben a robusta bárhol megél, bírja a meleget és a szárazságot, nagy a terméshozama, de sajnos nem annyira finom. Attila úgy véli, hogy az arabica helyét hosszútávon átveheti a robusta, amennyiben nem történik számottevő változás a klímaválság kezelésében.
Ennek kapcsán Franciska hozzátette:
„Folyamatosan kísérleteznek olyan variánsokkal, amiknek nagyobb a tűrőképességük a szélsőségesebb időjárási viszonyokkal szemben, úgyhogy szerintem az iparág hosszú távon alkalmazkodni fog a termelési körülményekhez. Arra viszont számíthatunk, hogy az új variánsok miatt formálódik vagy akár átalakul a termőterületekre jellemző ízvilág.”
Tizenegy évig vizsgálták a magyarok: ha napi fél, maximum három kávét iszol, még teszel is az egészségedért