Évtizedek óta kutatta az mRNS technológiát, azonban csak a koronavírus-járvány idején ismerte meg a nevét a világ. Karikó Katalin Philadelphiából jelentkezett be a 2023-as Power Women’s Summitra, akivel Gólya Ági, a Forbes újságírója beszélgetett.
Számtalan méltánytalan helyzettel kellett szembenéznie karrierje során a magyar kutatóbiológusnak, amikor ki kellett állnia magáért. Szegeden dolgozott kutatóként, ott szerezte a doktoriját, 1985-ben elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokba költözött. A tudományos életben töltött több évtizedét sikerként könyvelte el, annak ellenére, hogy többször kirúgták, amiért máshogy gondolkodott.
A vezetői szerepről
58 évesen lett először fönök a német Biontechnél, ez a biotechnológiai vállalat dolgozta ki a Pfizerrel az egyik leghatásosabb covid vakcinát.
„Ha főnöknek szólítottak, mindig kijavítottam őket: a kollégájuk vagyok.”
Azt mondja, főnökként nem az volt a feladata, hogy megmondja, ki mit csináljon, hanem az, hogy segítse őket abban, hogy mindegyikük a lehető legnagyobb hatásfokkal végezze a dolgát. Egy női főnöke volt életében. „Ő volt az, aki lefokozott.” Úgy gondolja, hogy nem egyértelmű, hogy a női kollégák támogatni fogják egymást, az ő életében például mindig férfiak voltak, akik segítették a karrierjét.
A kutatóbiológust Gólya Ági, a Forbes újságírója kérdezte. Fotó: Fejes Bence
Magyarország elhagyásáról
„Se telefon, se hitelkártya, se ismerősök. Magamra és a férjemre voltam utalva, a kislányunkkal hárman próbáltunk túlélni” – mondta Katalin arról, hogyan indult az életük 1985-ben az Egyesült Államokban. Voltak ígéretes kutatásai Szegeden és több publikációja is, ezekre figyeltek fel és ajánlottak neki munkát az USA-ban. Angolul nem tudott jól. 18 évesen kezdte el tanulni a nyelvet tanár vagy segítség nélkül, saját magától.
Ha rajta múlik, sosem hagyja ott a szegedi laboratóriumot. Az elbocsátása után Európán belül kellett volna maradnia, de ahhoz, hogy pályázni tudjon az európai állásokra, pénzre lett volna szüksége. Philadelphiában kapott állásajánlatot. Sokkolta a felismerés, hogy Amerikába kell mennie, ha folytatni akarja kutatói munkáját.
„Az Egyesült Államokba költözni olyan élmény volt, mint amikor bedobják az embert a mélyvízbe, gyorsan meg kell tanulnia úszni. Sőt, az árral szemben kell úszni, és semmilyen kapaszkodó sincs útközben.”
Az mRNS-technológiáról
Már 2018-ban használták a mRNS-technológiát a bypass operáción átesett szívbetegek kezelésére. Ez új erek képzését segítette, illetve cukorbetegek sebeinek gyógyításánál is hatásosnak bizonyult. Karikó kitartott mellette, hogy az mRNS jelenti a jövőt, miközben a tudományos élet a 90-es évektől inkább a DNS-sel kapcsolatos kutatásokra fókuszált. A fenti példa ugyanakkor mutatja, hogy már a covid előtt használták terápiában a technológiát, de igazi hírnevet csak a világjárvány hozott neki.
„A jövőt tekintve nem csak vírus, hanem baktériumellenes vakcinák létrehozására is lehet majd használni a technológiát, de genetikai betegségeket is lehet majd kezelni vele. Ezek már mind a klinikai tesztelés fázisában vannak.”
Forráskeresésről
„Mostanában több cikket írnak arról, hogy miért nem adtak nekem sohasem pénzt, mint amennyi tanulmányt publikáltam egész életemben”
– mondta nevetve a kutatóbiológus.
Hiába publikált, voltak részeredményei, senki sem akarta szponzorálni a kutatását. Nem dolgozott nagy presztizsű helyen, nem volt ismertsége, pénze főleg nem. „A döntéshelyzetben lévő vezetők előtt van tíz darab kutatás, amiről dönteniük kell. Gyorsan átolvassák, nekik sincs elég idejük, aztán rábólintanak arra, amelyik az övékhez leginkább hasonlít. Amiről nem tudja, hogy micsoda, azt félretolja.” Nőként, akcentussal még nehezebb helyzete volt. „A DNS volt a menő. (…) Azt gondolták, hogy az RNS rövid életű.” Azt mondja, amikor amerikai kollégái próbálkoztak, ők is falakba ütköztek, a fősodor túl erős volt.
Azt mondja, a sikerének az egyik hozadéka lehet, hogy az egyetemi kutatásokban ma már egyre izgalmasabbak azok, akik kicsit máshogy gondolkoznak, a mainstreamhez képest új látásmódot hoznak be.
Az elmúlt három év sikereiről
Azt mondja, a laboratóriumban sikeres volt, csak kívülről tűnhetett úgy, hogy sok visszautasítással kellett szembenéznie pályája során.
„Az elmúlt három évben próbáltam megtalálni a hangomat. Azon dolgoztam, hogy a tudományos életben segítsem és erősítsem a nők szerepét, egyben információt adjak át a széles publikumnak.”
Tavaly otthagyta a Biontech alelnöki pozícióját. „Nekem is csak 24 órából áll egy napom. 58 éves koromig az összes kísérletet saját magam végeztem az egyetemen. Mindig azt hiszem, hogy az lesz az utolsó fejezete az életemnek, aztán sosem úgy történik. Már évek óta más dolgokkal is foglalkozom, szerettem volna azokra is nagyobb figyelmet fordítani.”
A koronavírus elleni vakcina fogadtatásáról
„Senkinek nem jutott eszébe gyerekkoromban, hogy ne kérné a védőoltást. Örültünk, hogy van, ami megvéd a betegségtől.” Azt mondja, nem gondolta korábban, hogy ekkora ellenállás fogja fogadni a vakcina elkészültét. „Sosem történt még olyan, hogy egymilliárd embert egyszerre oltsanak be. Közben megértem, mert nem voltak korábbi ismereteik a betegségről.”
A Forbes Power Women’s Summit nézőtere megtelt a beszélgetés elején. Fotó: Fejes Bence
A halálos fenyegetésekre nem számított. A Biontechnél a kollégáival együtt próbáltak minél szélesebb körhöz eljuttatni az évtizedek alatt összegyűjtött tudásokukat. „A karantén alatt minden kollégám a vakcinafejlesztésen dolgozott.
Akik már nem dolgoztak a területen, azok viszont bementek a tévéstúdiókba és mindenféle hülyeséget mondtak. Ez sokat ártott az ügynek, mert voltak közöttük olyanok, akik tekintélyes múlttal bírnak, sőt, Nobel-díjasok.”
Egy időben ő is válaszolt a közösségimédia-profiljára érkező kérdésekre. „Az aggódó emberek kérdéseire válaszolni kell. De olyan komplex kérdésekre várták tőlem a választ, amit ők maguk sem értettek.
És akkor rájöttem, hogy mondhatok bármit, a tudomány számít, az egész arról szól, hogy az emberek kiválasztják, hogy kinek a mondanivalóját hiszik el.”
