A Forbes-címlapos, aki Trumppal szelfizik

Kapitány István a Forbes címlapján mosolyog. Kapitány István a Fehér Házban, Trumppal szelfizik (és mosolyog). De kicsoda Kapitány István? Annak ellenére, hogy aligha van nála magasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser […]

Bővebben

Játssz az ego-legóddal!

Ha úgy tudsz játszani az ego-részeiddel mint lego-kockákkal, mosolyogva és kíváncsian, akkor nyertél!

 

Célunk és eszközünk az ego-lego, vagyis hogy csatatérből játszótérré tudd alakítani az elmédet. Minden lego-rész szeretne eluralkodni, ez a dolga, emiatt ne utáljuk belső ego-részeinket! De tartsuk őket kordában!

Kapd el az Áldozatot!

Különösen nehéz elkapni és tetten érni az Áldozatot. Az Áldozat a magyar népi karakter része. Minden népnek vannak ilyen ego részei, nálunk különösen erős az Áldozat. (Talán nem kell magyarázzam, miért.)

Nagyon oda kell figyelni, hogy tetten érje az ember ezeket a speciális kulturális ego-részeket, mert ezek olyanok, mint halnak a víz. Nem is érthető sokszor a kérdés, miről is beszélünk?

Megfigyeltem magamon többször is, amint betüremkedik, bekúszik, beslisszol.
Hogy mi a kedvenc tartózkodási helye az áldozatnak?

A panaszkodás!

Itt lehet a legjobban elkapni az Áldozatot, aki az egyik fő akadályunk a felszabadulásunk előtt.

Figyelj oda magadra: miről szoktál panaszkodni? Mik a gyakori témáid? Kapd el ezeket a pontokat és figyeld meg, ahogy ilyenkor a képzeletbeli mutatóujjad másra mutat! Fordíts befelé a kezed, és mutass magadra.

„Én csinálom. Nem mások csinálják velem. Én vagyok a sorsom irányítója.
Ez az én sztorim. Ez az én filmem. Én vagyok a rendező sőt a producer is!”

Esetleg vizsgáld meg: mi lenne, ha másképp gondolnék magamra? Mi lenne, ha megváltoztatnám a sztorim? Melyik részem tiltakozna? Miért? Kinek nem tetszene ez a külvilágban, a párkapcsolatomban, a családomban, a baráti körömben? És miért?

Ha mégis panaszkodni akarsz, adj magadnak három percet, és teátrálisan, eltúlozva, igazán panaszkodd ki magad a tükörnek, vagy egy megértő félnek. Figyeld meg, milyen testi reakciókat váltasz ki magadban!

Nevess magadon, és lépj tovább!

Az Áldozat részünk bennünk élő „párja” a Bíró, az Ítélő. Ismerős, ugye? Ő az, aki vádol, megítél, mindig mondja a véleményét. Általában, ha összehívjuk a karaktereket, az Ítélő ül pont szemben a tárgyalóasztalnál. Mindig van véleménye, ha kíváncsi vagy rá, ha nem. Néha bántó, fenyegető vagy egyszerűen csak kényelmetlen, ő csak mondja, csak mondja.

Az Ítélő kialakított egy véleményt, és nem tágít mellőle. Nagyon sokszor kulturális normákat közvetít. A probléma mindössze annyi, hogy lehet, hogy ezeket a normákat gyerekkorban hallotta a nagymamától, aki az édesanyjától tanulta, tehát szegény klienst 80-100 évvel ezelőtti „ez így helyes” dolgokról oktatja ki!

Az Áldozat és az Ítélő univerzális karakter, archetípus, ahogy Jung nevezte el. Mindkettőjük üzenetei nagyon személyesek, mégis van három univerzális emberi félelem, amellyel az Ítélő operál:

– Nem vagy méltó a…
– Ha megpróbálod, el fogsz bukni, mert…
– Egyedül maradsz, mert..

Az Ítélő ezeket az alapfélelmeket használja fenyegetésnek. „Ha nem teszed azt, amit én mondok, akkor sosem lesz egy rendes társad” – és hasonlók.

Hogyan tudunk megszabadulni az Ítélőtől? A legjobb út, ha megbarátkozol vele. Jó hír, hogy le tudsz ülni egy kicsit beszélgetni vele, ha eldöntöd, hogy meghallgatod. Ha rászánod magad, hogy szembenézz vele, meg fogsz lepődni: a javadat akarja. Sőt: ha pacifikálod, erősíteni fog ahelyett, hogy visszafogna.

Amikor pedig az Ítélő átáll a Te oldaladra, akkor megteheted a támogatásával a következő nagy lépést, és „bekapcsolhatod” Teremtő részed!

 

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő