Illés Fanni a nyolcadik hónapban van, hamarosan megszületik első gyermeke, de az aktív életről nem mond le. Az olimpiai bajnok paraúszó magától értetődő természetességgel beszélt arról a Forbes Legyél jobb!-napján, hogy volt orvos, nem is egy, aki felelőtlennek nevezte, mert gyereket vállaltak. A kitartása ösztönös, hiszen egész életében mindig az előítélettel találkozik először, de a kudarcokat és a pofonokat sokra tartja, mert azt mondja, a sikerből nem lehet tanulni.
A következetesség és a spontaneitás megfér egymás mellett
„Egy élsportolónak az a dolga, hogy szigorú legyen. A kirándulásokon viszont nem tudok úgy létezni, hogy minden legyen úgy, ahogy én akarom, mert abból nem sül ki jól. Tudok spontán lenni” – magyarázta. A hétköznapok kötöttsége, rendszere biztonságot is ad a számára. „Aktívan élek, sokan meg sem mondanák, hogy a nyolcadik hónapban vagyok. Szeretek rendszerben élni hétköznap, mert biztonságot ad.”
Névjegy
Illés Fanni világ- és Európa-bajnok, paralimpiai bajnok úszó, összesen négy paralimpiai bajnokságon képviselte Magyarországot. 2021-ben Tokióban 100 méteres mellúszásban lett bajnok a Vasas versenyzője.
Nem volt egydimenziós úszó, nem lesz egydimenziós anya
„Sok okoskodó tanácsot kaptam, hogy otthon kellene maradnom évekre a gyerek miatt. Az úszást nagyon szeretem, a gyermekemnek meg arra van szüksége, hogy boldog legyen az anyukája. Aki nemcsak anya, de boldog és kiegyensúlyozott nő is. Én akkor vagyok boldog, ha nem vagyok egy dologba beskatulyázva” – mondta az előtte álló időszakról.
„Sportolóként sem csak arról akartam beszélni, hogyan alakul a felkészülés. Edukálni kell a társadalmat is, hogy mi, fogyatékkal élők hogyan élünk, milyen nehezségekkel szembesülünk. A kommunikáció a kulcs. Beszélnünk kell magunkról, és ha kérdeznek, akkor válaszolnunk kell. Nyitottnak kell lennünk, én alapvetően is ilyen vagyok.”
Ami a tokiói sikerhez kellett
„Meg kellett tanulnom a jelenben élni, amikor Tokióra készültem. Ne azzal foglalkozzak, hogy mi lesz két hónap vagy két óra múlva, hanem éljek is a jelenben. Értékeljem, hogy ha eszek valami finomat éppen vagy azt, hogy itt vagyok. Ehhez pszichológus is segített, dolgoznom kellett rajta – és kellett is a sikerhez az olimpián.”
Az, hogy nyíltan beszélt az életéről és hogy mentálisan is tudatosan készült, nemcsak a sikert hozta meg Tokióban, hanem szerinte valami a közvélemény fejében is „átkattant”. „Az emberek rájöttek, hogy a parasportolók is dolgoznak annyit, mint egy Hosszú Katinka. Nemcsak egyszer ugrunk le edzésre egy héten.” Fanninak heti 10 edzés az alap, a szerda és a hétvége lazább, amúgy napi 3-3 többórás tréningje van.
Nincs mindig kedve neki se az edzéshez, mégis mindent belead
„Többször van az, hogy nincs kedvem csinálni, mint hogy van – mondja nevetve. – Az úszás nagyon monoton sportág, ezzel meg kellett tanulnom együttélni. A nehézségeken az vitt tovább, hogy nagyon szeretem az úszást, az uszodában érzem jól magam. Úgy tudnám elmagyarázni, hogy olyan, mint amikor valaki életében nem futott, aztán elkezd futni. Nekem ez hihetetlen szabadságot ad. De ezt csak így lehet csinálni: vagy rendesen odarakod magad, vagy minek csinálod?”
Először mindig az előítélettel találkozik
„Nekem 13 évesen azt mondták, hogy nagyon tehetséges vagyok az úszásban. Elhittem és így építettem fel az életemet. Aztán jött 12 év, amikor sok pofont kaptam, de kitartottam, mert szerettem az uszodát. De megérte, 2017-től aztán jöttek is az eredmények.”
„A kitartás ösztönös. Egész életemben az előítéletekkel találkozom először, még soha nem mondta nekem senki elsőre, hogy ez az, neked menni fog. Nem egy orvos volt, aki a gyermekvállalásra azt mondta, hogy felelőtlenség. De így volt ez a vezetéssel is vagy a párkapcsolattal: minek akarsz vezetni, ki lesz, aki veled akar majd lenni?”
„Tudom, hogy a social médiában mást képviselnek emberek, de én akkor is úgy érzem, hogy őszintének kell lenni és kommunikálni. Nekem is van nehéz napom, de így szeretek élni. A legkevesebb problémám azzal van, hogy nincs lábam, az is biztos.”
A kudarcok ereje
„Minden azért történik, hogy tanuljunk belőle. A sikerből én még soha nem tanultam semmit, a kudarcokból és pofonokból rengeteget. Az adott erőt, hogy tudtam, hogy ez azért történik, hogy változtatni tudjak.”