Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

kézfogás_unsplash

Így olvass partnered testbeszédéből, amikor maszkban vagy videón tárgyalsz!

Az elmúlt időszakban megváltozott a kommunikációnk: félünk a kézfogástól, a maszk eltakarja az arcunk több mint felét, elrejtve a gesztusok, mimikák jelentős részét. Most még fontosabb, hogy tudatos kommunikációval elkerüljük a félreértéseket, felismerjük és értelmezzük tárgyalópartnerünk nonverbális jeleit. Vendégszerzőnk ehhez ad tippeket.

Különböző számok keringenek arról, hogy a testbeszéd az üzenetünk hány százalékát adja, abban viszont egyetértenek a kommunikációs szakemberek, hogy a kommunikációnk összhangjának eredménye a világos és tiszta üzenet, ha valami disszonáns, azt akár ösztönösen, akár tudatosan, a testbeszéd, és egyéb nonverbális jelek azonosításából ismerhetjük fel. A jelenlegi helyzet pedig ezt nagyon megnehezíti, ezért érdemes még tudatosabban törekedni a teljes, tiszta kommunikációra.

Nézzük, mi minden változott.

A kézfogás hiánya

A távolságtartás és a kontaktus kerülése miatt a kézfogást a veszélyhelyzet idejére meg akarták szüntetni. Ehhez – elsősorban külföldön – még alternatívákat is ajánlottak a kézfogás kiváltására, azonban úgy tűnik, nem tudták levenni a protokoll palettájáról. Svájcban azt mondják, hogy a mosolygás az új kézfogás, azonban ezt nehéz alkalmazni a gyakorlatban. Jó példa erre Mark Rutte holland miniszterelnök beszéde: miután bejelentette, hogy kézfogás helyett inkább könyök- vagy ökölpacsit adjunk, szinte rögtön kezet fogott a mellette állóval. A szokás nagy úr, és a kézfogás mint nonverbális jel már régóta velünk él.

Mivel a tenyér nyújtása azt üzeni, hogy nyitott vagyok feléd, nem támadási céllal közelítek (nincs a kezemben támadásra használható eszköz), így nem várható, hogy hirtelen leszokunk róla. Amikor a járványhelyzet csillapodott, az üzleti életbe rögtön visszatért a kézfogás.

Ami most fontos: előzzük meg a kellemetlen, bizonytalan helyzeteket. Határozott kommunikációval érdemes fellépnünk. Megoldás nyújthat a mosoly és bólintás kombinációja – de akár egyenesen közölhetjük is találkozáskor, hogy szándékunkban áll-e kezet fogni.

Maszkviselés

A maszk a mindennapjaink részévé vált, így a legtöbb, amit tehetünk, hogy fejlesztjük azt a képességünket, hogy a maszk takarása ellenére is értelmezni tudjuk a másik fél érzéseit a látható mikro-arckifejezésein keresztül. Dr. Paul Ekman Darwin elméletét továbbfejlesztve hét egyetemes, arcon megjelenő alapérzelmet azonosított: öröm, harag, meglepődés, undor, szomorúság, félelem, megvetés.

A mikro-arckifejezések csupán egy másodperc töredékéig láthatóak az arcon, így nagy odafigyelésre van szükségünk – különösen ha maszkban van a beszélgetőpartnerünk. Segíthet, hogy az alapérzelmekhez két-három jellegzetes nonverbális jel tartozik, így szinte valamennyi alapérzelmet leolvashatjuk a másik arcáról a maszk takarása ellenére is.

Mivel a szem közvetíti az üzeneteink 80 százalékát, jellemzően ezen az érzékszerven keresztül nyerjük a legtöbb információt – ugyanakkor az orr is sokat elárulhat.

Ha például az undor mikro-arckifejezéseit keressük, akkor az orr legfelső részét – ami kilátszik még a maszkból – érdemes figyelni. Ha redőket látunk az orr tetején, akkor az undort jelenthet, mert ilyenkor felhúzzuk az orrunkat, így ezek a ráncok jó iránymutatók.

Kifejezetten nehezen felismerhető a megvetés. Mikro-arckifejezéséhez hozzátartozik, hogy a száj egyik sarka lefelé görbül. Ezt a maszk teljesen kitakarja, így érdemes arra figyelni, hogy van-e cinikus hanghordozás, nő-e a fizikai távolságtartás, illetve tárgyalópartnerünk hátrébb húzza-e a vállait.

A személyes tér megváltozása

A személyes tér vonatkozásában négy távolságot különböztetünk meg: intim zóna (15-50 centiméter), személyes zóna (50-120 centiméter), társadalmi zóna (120-350 centiméter) – efelett pedig nyilvános zóna. A járványhelyzetben ajánlott másfél- kétméteres távolságtartás a társadalmi zónát jelöli ki számunkra a kommunikációra. Egy tárgyaláson jellemzően a személyes zóna és társadalmi zóna valamelyike fordul elő, napjainkban a jelenlegi helyzet miatt inkább a társadalmi zóna a gyakoribb.

Habár a nagyobb távolságtartással a bizalom is nehezebben épül ki, mégis a karanténidőszak alatt azzal értünk el bizalmat, ha megfelelő távolságot tartottunk.

Nagyobb távolság esetén egyéb nonverbális jelekkel segíthetjük a bizalom épülését. Például mosollyal, előredőlő testhelyzettel tudatosan törekedhetünk erre.

Álló tárgyalóhelyzet esetén a lábak jó tanácsadóink lehetnek. Ha valaki az érzelmeit, esetleg az igazságot leplezné, ezt az arcával, vagy a karjával gyakran el tudja rejteni előlünk, de a lábak megmutathatják a valós érzéseket. Hiába kapunk egy – akár őszintének tűnő – mosolyt, ha a lábak a kijárat felé mutatnak, akkor beszélgetőtársunknak valószínűleg nem igazán érdekfeszítő vagy kellemes a kommunikáció.

A virtuális megbeszélések

Mindennapjainkba beépültek az online megbeszélések, amelyek számos előnyük ellenére több ponton nehezíthetik a kommunikációt. A virtuális térben a másik fél üzenetét rengeteg tényező eltorzíthatja – kezdve a gyenge wifi jeltől a rossz fényviszonyokon át a lábak takarásáig. Míg egy személyes tárgyaláson a területigényt is látjuk – például terpeszben van vagy egyéb hatalmi pozíciót vesz fel a másik fél –, addig ez a kamerán keresztül nem látszik. Ha a szem pupillája kitágul, az általában érdeklődést, vonzalmat jelez. Ennek megállapítása a világítástól is erősen függ és sokszor még egy személyes találkozón is nehezen észlelhető.

Mindezek ellenére, ha valóban a másik félre figyelünk, észrevehetünk apró, sokatmondó jeleket.

Ha átveszi, tükrözi a testtartásunkat, azzal mutatja, hogy azonosul a hallottakkal, és jelzi, hogy mi irányítjuk a beszélgetést.

Egy másik jel – amit lehet, hogy csak hallunk és nem látunk –, ha dobol az ujjaival az asztalon: ez unalmat mutathat, vagy azt, hogy partnerünk haladna tovább egy következő téma felé, esetleg akár már be is fejezné ezt a beszélgetést.

Partnerünk komfortérzetét is vizsgálhatjuk: kellemesen vagy kényelmetlenül érzi-e magát.

Ez felfedhet elrejteni kívánt érzéseket, gondolatokat. Ha azt figyeljük, hogy a másik fél mennyire támasztja alá a mondandóját, nyomatékosítja-e nonverbális jelekkel, és mennyire van szinkronban az, amit mond, azzal, ahogyan mondja, már jó úton járunk a tiszta kommunikáció felé.


Bíró Nóra
Testbeszédszakértő, kommunikációs szakember


A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Oszd meg!