Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Így kerüld ki az állami egészségügyet!

Teljesen legálisan, minden mutyi és hálapénz nélkül is lehet jó színvonalon, magánkórházban, magánorvosoknál, akár Svájcban is gyógyulni. És még csak nem is kell hozzá elképesztően sok pénz.

A júniusi Forbesban van egy összeállításunk az éppen elérhető egészségbiztosításokról, elég alaposan végignéztük a piacon kapható biztosításokat. A cikkben bemutatott történetek főszereplői évek óta használnak valamilyen egészségbiztosítást, tanulságos dolgokat meséltek. Vállalható összegekért akár teljesen kikerülhető a magyar állami egészségügy.

A legszínvonalasabb csomagért elég lenne naponta egy ezrest megspórolni, de ezért az évi 300-400 ezer forintért már tényleg a legjobb és legteljesebb ellátásra is igényt tarthat az ember. Nemcsak szűrésekre járhat jól felszerelt magánrendelőkbe, hanem komolyabb operációkra, vagy akár szervátültetésre is benevezhet mondjuk egy svájci klinikán.

Mivel nem minden részlet fért a lapba, 13 villámkérdés-villámválasz formájában összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat. Vannak köztük alapdolgok, de pár csemege is a felkészültebbeknek.

Mi az egészségbiztosítás? Mikor fizet a biztosító?

Az első egészségbiztosítások még összegbiztosítások voltak: az ember fizette a havi biztosítási díjat, és ha beteg lett (bekövetkezett a biztosítási esemény), a biztosító fizetett egy bizonyos összeget. Ebből lehetett gyógyszert venni, hálapénzt fizetni, és élni (jövedelmet kiegészíteni/pótolni) addig, amíg újra nem tud dolgozni az ember.

A korszerűbb egészségbiztosítások már nem pénzt (vagy nem csak pénzt) adnak, hanem szolgáltatást finanszíroznak. Ideális esetben ez azt jelenti, hogy betegség, kivizsgálás, konzultáció vagy műtét esetén semmilyen pénzmozgás nincs páciens és doki között: előbbi bemegy, az utóbbinak meg a biztosító kifizeti a tarifáját. A Forbesban mi most csak ezekkel foglalkoztunk, ilyet is lehet már legalább féltucat biztosítótól venni a magyar piacon.

Kinél lehet ilyet biztosítást venni?

Néhány biztosító ráment egy-két részterületre, és csak bizonyos betegségekre nyújt biztosítást. A CIG például az öt legsúlyosabb betegséget fedezi (az úgynevezett rettegett betegségeket, mint a rák, a stroke, az infarktus és hasonlók), viszont ha ezek közül valami bekövetkezik, akkor akár Amerikába is lehet menni kezelésre.

Kifejezetten a daganatos betegségek diagnosztizálására nyújt segítséget a Wáberer terméke. A biztosító itt egy speciális intézménnyel, az Onkomplex-szel áll szerződésben, és abból indul ki, hogy a daganatos betegségeknél a gyors és korai diagnózis, és az ez alapján felállított terápiás terv a legkritikusabb, ezért erre helyezi a hangsúlyt. Magát a terápiát viszont már nem fedezi.

Az összes többi cég, amelyet megvizsgáltunk, gyakorlatilag teljeskörű egészségbiztosítást nyújt, szűrővizsgálatokkal, járóbeteg-szakrendeléssel és a topcsomagok esetében műtétekkel. Íme a lista, amelyik magánszemélyek számára elérhető: Medicover, Groupama, Generali, Union, Uniqa, Medihelp.

Miben különböznek ezek egymástól?

Alapvetően két modell van a hazai piacon. A Generali és az Uniqa leszerződött a Medicoverrel, az ország legnagyobb magánrendelő-hálózatával. Aki tehát a Generalival vagy az Uniqával köt biztosítást, az szinte minden probléma esetén a Medicover tiptop rendelőibe mehet, konzultálhat, vizsgálatokat végeztethet, és hacsak nem valami komolyabb műtétre van szükség, ott el is látják. Magától a Medicovertől is lehet biztosítást venni (bár legfrissebb információink szerint magánszemélyekkel egyre kevésbé kötnek ilyet, csak cégekkel).

A másik modell a szabad orvosválasztás elvére épül, ezt követi a Groupama, az Union és a Medihelp. Ebben a rendszerben nem egy konkrét intézményhez van kötve a biztosított, nagyobb a mozgástér.

Milyen orvosokhoz, rendelőkbe, kórházakba lehet menni?

A biztosítók leszerződnek egy csomó kórházzal, orvossal, rendelővel. A tipikus gyakorlat szerint ezek közül ajánlanak valamit, hogy egy adott problémával hova érdemes menni. A szabad orvosválasztásos modellben ezen a körön kívül eső orvosokat/magánkórházakat is be lehet kapcsolni a rendszerbe. Egy kicsit mindenhol más azért a rendszer: az Unionnál például van egy szolgáltatásszervező cég is, amelyik megmondja a páciensnek, hogy hova menjen. Tehát nem a biztosító vagy a beteg választja ki a kórházat/rendelőt/orvost, hanem ez a közbeiktatott láncszem tereli a forgalmat.

A Medihelpnél meg úgy működik a dolog, hogy ha probléma van, akkor elmegy az ember egy szerződött intézmény orvosához, megkonzultálja a problémát, és ő tovább küldi valamilyen rendelőbe vagy kórházba (szintén szerződött intézménybe). De ha az illető ragaszkodik egy másik kórházhoz vagy orvoshoz (akár Németországban, Bécsben vagy akárhol), akkor odamegy. Az sem baj, ha annak az intézménynek még nincs szerződése a biztosítóval, visz egy nyomtatványt, és utólag elrendezik, a biztosító téríti a kezelést.

Azoknál a biztosításoknál pedig, ahol a Medicover a szolgáltató partner (Generali, Uniqa és maga a Medicover), ott automatikusan oda mennek a biztosítottak.

Külföldi kórházba is lehet menni?

Van olyan biztosítás, amelyikkel igen. A Medihelpnél például alapból egész Európára vonatkozik az ellátás, és nem úgy működik a dolog, hogy csak akkor mehetsz külföldre, ha már minden magyarországi lehetőséget kipróbáltál. Van egy éves keret (1,2 millió euró), ebből lehet gazdálkodni. Van rengeteg szerződött partner, magánrendelők, magánkórházak, a biztosító javasol valamit. De ezt felül lehet bírálni, ismerős orvoshoz/városba is lehet menni, legfeljebb utólag számolnak el a kórházzal. Máshol is van külföldi kezelés: a CIG-nél például Amerikába is lehet menni (például daganatos betegségek gyógyítására).

Komolyabb műtétekre is jó az egészségbiztosítás?

Itt még azért nincs nagy verseny. Az alap- és közepes csomagok nem fedezik a fekvőbeteg-ellátást, ehhez már mindenképpen a legdrágább csomagokat kell választani. Mivel olyan magánkórház nincs még Magyarországon, amelyik mindenféle nagyműtétet el tudna látni, itt sok esetben nem lehet kikerülni az állami kórházakat. De akinek van egészségbiztosítása, az legalább VIP-szobába vagy valamilyen kiemelt részlegbe kerül, illetve ha külföldre is szól a biztosítása, akkor oda is mehet.

Milyen vizsgálat előzi meg a biztosításkötést?

Alap esetben egy kérdőívet kell kitölteni, ez jó részletes, mindenfélére rákérdeznek. Elképzelhető, hogy bizonyos előzmények, kockázati tényezők alapján a biztosító külön orvosi vizsgálatot is előír, és az is, hogy szó nélkül elutasítják a biztosításkötésre vonatkozó kérelmet. Olyan variáció is elképzelhető, hogy egyes betegségeket kizárnak a biztosításból, ha például valaki cukorbeteg, akkor az ebből eredő szövődményekre valószínűleg nem vállal térítést a biztosító.

Lehet-e csalni? Köthetek-e biztosítást, ha tudom, hogy beteg vagyok, de ezt elhallgatom?

Elvileg el lehet hallgatni bizonyos betegségeket, de nem érdemes. Ha tényleg valami probléma merül fel, amivel orvoshoz kell menni, akkor előbb-utóbb ki fog derülni, hogy voltak-e már előzmények. És akkor a biztosító mondhatja azt, hogy sajnálom, erre most nem fizetem a kezelést, tetszett volna előre szólni, akkor kalkulálok vele.

Mit jelent a türelmi idő?

Szinte minden hazai biztosítónál az a gyakorlat, hogy az első három hónapban még nem térítenek semmilyen beavatkozást vagy vizsgálatot, de a biztosítási díjat már fizetni kell. Ez pont arra szolgál, hogy ne lehessen csalni. Hogy ne lehessen azt megcsinálni, hogy előre tudom, hogy két hét múlva szükség lesz egy térdműtétre, és akkor gyorsan kötök egy biztosítást. Tudomásunk szerint egyetlen biztosító nem alkalmaz türelmi időt, ez a Medihelp. Cserébe ez is a legdrágább a piacon.

Mennyibe kerülnek ezek a biztosítások?

Az ár több mindentől függ. Elsősorban az életkortól, minél fiatalabb valaki, annál olcsóbb a dolog. Csak egy példa: a Groupamánál 25 évesen évi 140 ezerből, 35 évesen 180 ezerből, 45 évesen meg már 230 ezerből jön ki a legkomplettebb csomag. Ennél olcsóbban is meg lehet úszni a dolgot, mert mindenhol vannak fapadosabb csomagok. Általában három verzió közül lehet választani (úgy, mint az utasbiztosításoknál). Nagyjából úgy lehet számolni, hogy az alap- a közepes és a prémiumcsomagok között 50 százalékos felár van egymáshoz képest.

Milyen csomagot érdemes választani?

Az alapcsomagban általában nincs sok minden, vagy legalábbis erős korlátozások vannak beépítve. Megmondják, hányszor mehetsz el egy évben a rendelőbe konzultációra vagy vizsgálatokra, szűkítik a finanszírozott laborvizsgálatok körét, komolyabb diagnosztikai eljárásokat már nem fedeznek, és műtéteket se lehet ebből igénybe venni. Fiataloknak teljesen jó, de aki már kicsit többször járkál orvoshoz, vagy szeretné magát sűrűbben szűrővizsgálatokkal nyugtatni, annak minimum egy közepes csomagot érdemes vennie. Aki meg attól fél, hogy tényleg komoly baja lesz, és nyugodtan akar aludni, az vegyen topcsomagot. (Mi ezeknek az árait hasonlítottuk össze, van egy grafikonunk a lapban.)

Hány éves korig lehet biztosítást kötni?

Általában 65 évnél húzzák meg a határt a biztosítók, de ez a belépési korra vonatkozik (nagyon fitt hetvenesek is próbálkozhatnak, egyedi elbírálással befogadhatják őket is). Ha pedig már van valakinek biztosítása, akkor idősebb korában is a rendszerben maradhat, csak egyre többet kell fizetnie, mert várhatóan egyre többször megy orvoshoz.

Hallottam olyat, hogy a biztosító csak úgy felmondta a szerződést. Mikor teheti ezt meg?

Mi is hallottunk ilyen esetekről, de ilyet nem csinálhat akármikor a biztosító. A legutóbbi ptk. módosításba bekerült egy olyan passzus, hogy egészségbiztosítási szerződést rendes felmondással nem szüntethet meg a biztosító. Vagyis pusztán azért nem mondhatja fel a szerződést a biztosító, mert valaki idősebb lett, és túl gyakran beteg. Csak rendkívüli felmondásról lehet szó (például, ha valaki nem fizeti a díjat).

Ez a cikk eredetileg 2016.06.15-én jelent meg a Forbes blogján.

Oszd meg!

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója