Hillary Clinton elnökségébe kerülhet, hogy rosszul kezelte az e-mail botrányát. A jelölt mögötti önkéntes sereg menedzselése így is annyira profi, amiből bármely magyar vállalkozónak érdemes lehet tanulnia. Hampuk Richárd, a Person Communications alapítója beszállt az amerikai elnökválasztási kampányba.
Régóta vallom, hogy csak akkor lehet sikeres és fenntartható egy vállalkozás, ha annak vezetője és kollégái képesek reagálni a változásokra és fejleszteni a tudásukat. Éppen ezért csatlakoztam idén másodszor az amerikai elnökválasztási kampányhoz. 2012-ben Obama csapatában voltam önkéntes, most pedig Hillary Clintont támogatom.
A FiveThirtyEight előrejelzése.
Egy kommunikációs ügynökséget vezető vállalkozónak hihetetlen élmény egy ekkora kampánygépezetet látni. 2012-ben az Obama-kampány előtt fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok. Nem tudtam elképzelni, hogy a magyar választási kampányokhoz képest milyen lesz egy ekkora megmérettetés. Most már sokkal felkészültebben érkeztem és kicsit más is foglalkoztatott, mint legutóbb.
Azt már 2012-ben megtanultam, hogy a sikeres kampány egyik kulcsa a tervezés. Az elnökválasztási kampányokban több millió önkéntest kell irányítani és mozgósítani, ez nem mehet anélkül, hogy megterveznék a folyamatokat.
A kampány utolsó szakasza a mozgósításról szól. Mivel az USA-ban sok államban már korábban el lehet menni szavazni mint a választás napja (ez idén november 8., de a szavazók 40%-a már leadta voksát, egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel), ezért ezekben az államokban a pártok azon dolgoznak, hogy a lehető legtöbb “biztos” szavazójukat elvigyék az urnákhoz. Az idei korai részvétel jócskán meghaladja a 2012-est. Ez azt mutatja, hogy a jelöltek hatékonyabban mozgósítanak mint négy éve.
Az egyik
A Hillary-kampányban a stratégia két pólusára látok rá. Az egyik kizárólag azzal foglalkozik, hogy minél több szavazót (lehetőleg szimpatizánst) a választásra bírjanak. Pennsylvaniában, ahol hétvégén kampányoltam, nincsen korai szavazás (államonként eltér, hogy erre van-e lehetőség), ezért itt az volt a feladatunk, hogy felmérjük Hillary támogatottságát. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az önkéntesek egy csoportját New Yorkban buszokra ültetik, és 1-2 órás utazás után megérkeznek az állam egy adott pontjára. A buszon körülbelül 30 perces képzést kapnak a résztvevők, pontos szabályokkal, hogy például tilos bármilyen szóróanyagot beletenni a postaládába, vagy tilos bemenni a szimpatizánsok otthonaiba. Illetve nagyon felszínesen kapunk egy áttekintést az üzenetekkel kapcsolatban. Érdekes ebben az eszközben, hogy nem akarják, hogy az aktivisták túlzottan győzködjék a szavazókat. Külön felhívták a figyelmünket arra, hogy nem érdemes vitába szállnunk a szavazókkal. Ilyenkor inkább csak köszönjük meg az elégedetlen szavazó idejét és álljunk tovább. Éppen ezért az email botrány második hullámát követő napokban nekünk csak annyi muníciót adtak, hogy “új tények nem derültek ki, szóval nem is érdemes erről beszélni” (Hillary Clinton Obama külügyminisztereként a magánszerverét használta levelezésre, megszegve a szigorú biztonsági előírásokat. Az ügyet az FBI is vizsgálta, majd annak lezárása után újra elővette azt nem sokkal a szavazás napja előtt).
A képzést követően a helyi (Philadelphia) kampányirodában kaptuk meg a csomagunkat, amivel önállóan kellett járni az utcákat és a listánkon lévő szimpatizánsokhoz bekopogtatni, hogy tényleg támogatják-e a demokrata jelöltet, és hogy tudják-e, mikor és hol kell szavazni. Az emberek körülbelül 10%-a utóbbit nem tudta, legalább is azok közül, akikkel én találkoztam.
A FiveThirtyEight előrejelzése a szavazás végeredményéről.
A másik
A másik pólus pedig az általános megítélés javítását célozza. Itt elsősorban a bizonytalan szavazókat célozzák meg különböző eszközökkel. Náluk a canvassing (korteskedés) nem annyira hatékony, egy önkéntes nehezen tudná Hillaryt kimosni az email botrányból. Ezek inkább azok az eszközök, amit leginkább látunk a tévében, vagy az elnökválasztásról szóló sorozatokban: a beszédek a különböző államokban, a találkozási lehetőségek. A bejelentések, amik arról szólnak, hogy ki áll be a jelölt mögé, és ilyenek a klasszikus ATL hirdetések is (az ATL a hagyományos csatornákat jelenti). A kampány utolsó szakaszában a Hillary kampány ráerősített a médiafelületek tekintetében is. Plusz műsoridőt vásároltak, és kijöttek még keményebb hirdetésekkel is. Például ilyenekkel:
Nem véletlen, Obama is még határozottabban állt be Hillary mögé és beszédeivel próbálja mozgósítani a fiatal és afro-amerikai szavazókat is. Az általános népszerűségi mérések alapján szükség is van ezekre az eszközökre, hiszen hol megelőzi Trump Hillaryt, hol pedig fej-fej mellett haladnak 3 nappal a szavazás előtt
Vállalkozóként eddig azt tanultam meg a Hillary-kampányból, hogy csak akkor menedzselhetsz sikeresen egy ekkora szervezetet, ha olyan szakembereket válogatsz össze, akik a saját szakterületükkel szemben elkötelezettek és a legjobbak akarnak lenni. Ilyenekkel találkoztam a Brooklyn-i kampányközpontban és nagyon izgalmas látni, hogy ezek a különböző vezetők, milyen jól tudnak együttműködni egy cél érdekében. Mindenki tudja a határait és tudja, hogy mikortól kell egy másik terület szakemberét bevonni. Ilyen egy fenntartható vállalkozás szerkezete is.
Hampuk Richárd, a Person Communications alapítója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
A FiveThirtyEight adatai a november 4-ei állapotot tükrözik. A címlapkép forrása: hillaryclinton.com
