A hibrid munkavégzésnek megvannak a maga előnyei, de mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak oda kell figyelnie, ha azt akarja, hogy hatékony és egészséges rendszer alakuljon ki.
A hibrid munkavégzés a koronavírus egyik korai hozománya volt, minden jel arra utal azonban, hogy még jó ideig velünk marad. Emiatt fontos lehet, hogy a munkáltatók átgondolják, hogyan lehet a leghasznosabban kialakítani ezt a rendszert.
Mivel a pandémia másképp hatott a különböző iparágakban dolgozókra, sőt korcsoport szerint is másképp határozta meg a munkavállalók életét, a hibrid munkavégzés meghatározása sem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. A Harvard Business Review három olyan gócpontot gyűjtött össze, ami megnehezíti a hibrid munkavégzést és amivel minden munkáltatónak számolnia kell.
Munkavégzés, amikor én akarom – vagy amikor a főnök?
Az első probléma, ami felvetődik a cégvezetés számára, a munkaidő kérdése. Mivel a hibrid munkavégzésben a munkavállalók bizonyos napokon otthonról dolgoznak, a munkaadó könnyebben gondolhatja, hogy a munkaidő is meghosszabbodik, hiszen a beosztottnak nem kell ingázással órákat eltöltenie. Felmérések szerint az „ideális beosztott” a nap minden órájában, a hét minden napján, az év teljes egészében elérhető. Ez a gondolkodásmód a pandémia során a női munkavállalókra még nagyobb nyomást helyezett, hiszen a szintén otthon lévő gyerekekről is gyakran nekik kellett gondoskodniuk.
Ezt a problémát a legkönnyebben úgy lehet megoldani, hogy a főnökök minden alkalmazottal megbeszélik, pontosan mikor és meddig elérhetőek, és tisztázzák azt is, mikor nem.
Igazolt tény, hogy ha az alkalmazott beosztását felülről irányítja a munkaadó, az mindkét fél számára pozitív hatással jár, mivel a munkavállaló könnyebben el tudja különíteni a munkát a magánélettől, még akkor is, ha a kettő ugyanazon a helyszínen, a lakótérben folyik. Mivel a pandémia alatt megnőtt az átlagos napi munkaórák száma, emiatt a kiégés kockázata is nagyobb, a főnököknek még inkább oda kell figyelniük az alattuk dolgozókra.
Vannak olyan vállalatok, amelyek kifejezetten szigorúan szabják meg a kommunikáció idejét, hogy elkerüljék az esti munkavégzést (például este 6 után már nem lehet üzleti tárgyú e-maileket küldeni és a munkaidőből kilógó megbeszéléseket is át kell tenni egy másik időpontra).
Más megoldás lehet a vállalatszintű szabadnapok módszere. A Boston Consulting Group például előre kiküldött táblázatban jelezte, melyik munkavállalónak melyik napokat kell kötelezően kivennie
– ezek után több alkalmazott is azt mondta, hogy sokkal könnyebb a munkavégzés és kiegyensúlyozottabbá vált a munka és magánélet közötti mérleg. (Ez elsősorban az Egyesült Államokban dolgozókat érinti: Amerikában – az OECD-országok közül egyetlenként – a cégek nincsenek arra kötelezve, hogy fizetett szabadságot adjanak a munkavállalóiknak, emiatt az amerikaiak legendásan keveset mennek szabadságra.)
Ha az alkalmazott beosztását felülről irányítja a munkaadó, az mindkét fél számára pozitív hatással jár, mivel a munkavállaló könnyebben el tudja különíteni a munkát a magánélettől, még akkor is, ha mindkettő otthon folyik. Fotó: Ilyuza Mingazova // Unsplash
Elszigetelődés és személyes tér
A másik nagy probléma az otthoni munkavégzés során kialakuló elszigetelődés, vagy éppen a személyes tér eltűnésének kérdése. A munkába járás kihagyhatatlan pozitívuma a társas interakció. A munkatársakkal való személyes beszélgetések érzékeltetik, hogy egy csapat és egy cég tagjai vagyunk.
A virtuális beszélgetések azonban ezt éppen a visszájára fordíthatják, hiszen egy online meeting vagy egy egyszerű small talk során a munkatársaink meglátják a személyes terünk, az otthonunk egy szeletét – ezt pedig nem feltétlenül akarjuk.
Az elszigetelődés ellen is rengeteg ötlettel álltak elő a cégek. Egyes vállalatok előre kitűzött időpontot szentelnek a közösségépítésre két meeting között, ahol különböző, nem munkával kapcsolatos témákról beszélnek, vagy közösen kávéznak. Bár ezek is virtuális és rövid kapcsolatok, mégis segíthetnek az egész napos egyedüllét okozta mentális problémák enyhítésében.
A személyes tér megőrzésére is vannak megoldások, például a fenti beszélgetések során tisztázni, mi az, ami zavaró lehet egy videohívás során, mi az, amit az munkavállalók nem akarnak megmutatni. A főnök azt is felajánlhatja, hogy a meetingek alatt nem kötelező a kamerakép használata, esetleg létrehozhatnak egy vállalati hátteret, amit a beosztottak a Zoom-ban beállíthatnak, kitakarva a saját hátterüket.
Lehetséges vagy előnyös?
A vállalatoknak azt is el kell dönteniük, mi lehetséges és mi az, amit csak szeretnének elérni, de nem „minden áron”. A hibrid munkavégzés legnagyobb előnye nyilvánvalóan az otthoni munkavégzés. Több tanulmány is azt mutatja, hogy az ezzel járó nagyobb rugalmasság miatt a friss anyukák meg tudják tartani munkájukat, még a családi kötelezettségek mellett is.
Bár a legtöbb munkahely rugalmas a munkavégzés idejével és helyével kapcsolatban, több tanulmány is azt mutatja, hogy
a legtöbb munkaadó még mindig a személyes munkavégzést preferálja. Emiatt az otthonról és a rugalmasabb munkabeosztásban dolgozókat kevésbé tartják elkötelezettnek és megbízhatónak.
A lehetőségek ellenére a vállalatok azokat jutalmazzák, akik a hagyományos módon dolgoznak.
Egy online kávézás a kollégákkal némiképp enyhítheti a home office miatti magányt. Fotó: Chris Montgomery // Unsplash
Már most rengeteg szó esik arról, hogy emiatt válik károssá a hibrid munkavégzés, főként a nők esetében. Ha egy cég felajánlja, hogy otthonról, rugalmasabb beosztásban dolgozik, az anyák többsége valószínűleg élni fog a lehetőséggel, akiknek viszont nincs gyermekük, nem feltétlenül. Mivel a háztartási feladatok ellátása sok társadalomban erősen egyoldalú,
a férfiak többsége is kisebb eséllyel fog élni a fenti lehetőséggel, így ők inkább a személyes munkavégzést választják, ami tovább növelheti a nemek közötti egyenlőtlenségeket a munkahelyeken.
Azok a vezetők, akik felismerik ezeket a problémákat, könnyebben tudják kezelni a hibrid munkavégzés kialakuló rendszerét, úgy, hogy az a cégüknek és a beosztottaknak is a legkedvezőbb legyen. Persze mindenképpen lesznek majd kompromisszumok és kevésbé jó megoldások, de ez is szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók könnyebben tudjanak együtt dolgozni és segíteni egymásnak még akkor is, ha fizikailag nem egymás mellett ülnek. A pandémia és az átállás előhozta a munkavégzésben rejlő egyenlőtlenségeket, de a jövő hibrid munkahelye megoldhatja ezeket a problémákat, hogy a munkavállalók könnyebben és hatékonyabban dolgozhassanak.
Borítókép: Kristin Wilson // Unsplash
