Szokatlan dolog egy cikket rögtön azzal indítani, hogy nézzetek fel egy youtube-csatornára, de az a helyzet, hogy az ELTE saját csatornáján meglepően sok olyan ismeretterjesztő videó található, amik ilyen-olyan oknál fogva elvesznek az éterben.
Ilyen a cikk írásakor még csak 767 megtekintésnél járó, 46 perces előadás is, amit Takács Szabolcs, a 30-as nyugdíjas blog – egyébként a Forbes oldalait is megjárt – szerzője tartott a pénzügyi tudatosságról.
Szabolcs előadása azzal indul,
hogy tisztázza: a fiatal nyugdíjas kifejezés nem igazán azt fedi le, amit ő propagál,
mert az életvitel, amit követ, sokkal inkább szól az automatikus
önfenntartásról, semmint a stabil, folyamatos bevételről.
„34 éves koromra összeraktam egy portfóliót, aminek a hozamaiból képes vagyok megélni” – mondja Szabolcs. „Ez azt jelenti, hogy ha nem szeretnék, akkor nem szükséges dolgoznom.”
A nyugdíj nem semmittevés
Szabolcs szerint Magyarországon a nyugdíj „egyfajta vágyott semmittevést jelent”, ez azonban nem összeegyeztethető az általa is követett FIRE mozgalom filozófiájával. A „financial independence / retire early” ugyanis inkább a japán Okinava lakosainak ősi bölcsességére épít: olyan dologgal töltsd az életed, amit szeretsz, amiben jó vagy, amire a világnak szüksége van – és amiért fizetnek is neked. (A teljes előadás alant nézhető meg.)
„Az emberek többsége nem a
semmittevésre vágyik, hanem hogy olyasmit csinálhasson, akár egész nap, amit
szeret” – foglalja össze Szabolcs. „Én is ennek szellemében propagálom a korai
nyugdíjazást.”
Nem Szabolcs az egyetlen fiatal
nyugdíjas, világszerte egyre többen követik a FI/RE életstílust. Többek közt az
a New York-i ügyvéd, aki inkább rizsen és babon él, csak hogy egy nap a texasi
birtokán tanulhasson bendzsózni.
Bevallom, ez tetszik – és még van
pár hónapom a 34-ig, szóval akár be is érhetem Szabolcsot! Mi kell ahhoz, hogy
fiatalon nyugdíjazhassam magam?
Nos, Szabolcs szerint négy pillére van ennek az életmódnak. A nulladik pont az önismeret, ez foglalja keretbe a fiatal nyugdíjasok életvitelét, a blogger egyenesen a legfontosabb pillérnek nevezi. Az első pillér az alacsony megélhetési költség, azaz ne szórjuk a pénzt. A második a magas jövedelem, a harmadik pedig az okos befektetések – elvégre, ha jól keresünk és nem költünk felesleges dolgokra, akkor sok pénz marad a zsebünkben, amit megforgathatunk.
Nem elég a pénz
Szabolcs szerint egyébként erre
fókuszál a legtöbb érdeklődő – teljesen mindegy, hogyan, de legyen sok pénzed,
amit aztán kamatoztatsz és bumm, révbe értél! Ugyanakkor szerinte az ezt
megelőző pillérek fontosabbak, mert az átlagemberekre nem szakad rá
sok-sokmillió forint, amit egyből jól be is fektethet.
Oké-oké, önismeret, jó kereset, érthető
– mennyi az annyi?
„Én annyi pénzt tettem félre, ami
nagyjából az éves megélhetési költségemnek a harmincszorosa” – mondja Szabolcs.
„Hogy miért pont ennyit? Ajánlom, hogy olvassátok el a Trinity-tanulmányt! Azt
vizsgálta, mennyi pénzt kell összegyűjtenünk ahhoz, hogy annak hozamaiból
megélhessünk, alsó hangon harminc évig. Azt találta, hogy az éves megélhetési
költségünknek a huszonötszörösét kell félretenni.”
Azaz a portfóliód évi 4
százalékát költheted el.
Szabolcs úgy látta, a tanulmány már picit elavult, illetve nem árt, ha hosszabb a takaró, így harmincszoros összeggel számolt, ezáltal a nyugdíjazása első évében 3,3 százalékból gazdálkodhatott. Számszerűen ez annyit tesz, hogy éves szinten kell kiszámolni, mennyit költ valaki, majd ebből számolhat tovább, hogy megtudja, mennyit kell félretennie.
A kalkulációt segíti, hogy
ötvenéves lekötéssel számolva a kamatos kamat miatt egy százezerforintos
befektetés megtízszereződhet – avagy Szabolcs szerint a kamatos kamatra kell
fókuszálni, mert minél korábban takarékoskodunk, annál jobban élvezhetjük a
későbbi sikert. A félretett összeget persze folyamatosan lehet növelni.
„Ha minden hónapban félreteszel
nyolcezer forintot, évente százezret, és azt 10 százalékos kamatos kamat
mellett be tudod fektetni, akkor 50 év alatt 120 millió forintot kalapálsz
össze.”
Szabolcs elismeri, hogy ez egy
nagyon lebutított számítás, „ezer hibája van”, de a gondolatmenetet jól
demonstrálja – még ha most inkább csak álom is a 10 százalékos kamatos kamat. Erre
hivatkozni a blogger szerint „kifogás”: ha nem lépünk és kezdünk takarékoskodni,
semmi esélyünk nem lesz a korai nyugdíjra, de ha teszünk érte, akkor is jól
járunk, ha végül nem érjük el a célt.
„Legalább egy szép vagyont tudunk örökül hagyni.”
Szabolcs szerint a passzív
jövedelem fontos eleme ennek a modellnek, ez lehet akár ingatlan bérbe adása,
de szerencsésebb, ha cégekben van részesedésed és osztalékokkal pótolod a fizetésedet.
Példája egy libikóka, aminek az az egészséges állapot, a megélhetési költségeket
és a passzív bevételeket is gondozzuk, de előbbivel hizlaljuk utóbbit – a cél,
hogy minél nagyobb legyen a passzív ág.
„Nem az a lényeg, hogy mennyit keresel, hogy most egymillió vagy félmillió a fizetésed. Lényegében bármekkora fizetéssel meg lehet csinálni a korai nyugdíjazást” – mondja Szabolcs, bár elismeri, hogy alacsony jövedelem esetén remetelét lesz ebből az életmódból.
Sportolj és járj pszichológushoz!
A megélhetésen túl Szabolcs szerint az életminőségünkre is oda kell figyelnünk. Fontosnak tartja a napi sporttevékenységet (lehetőleg ingyen és minimum fél órát), az olvasást, a pszichológiai szaktanácsadást és a meditációt. Fontos a kiadási napló, ezzel lehet monitorozni a saját költéseinket, majd havi rendszerben elemezni, mire költünk sokat vagy keveset – idővel az is látszani fog, hogy miként takarékoskodunk, Szabolcs például 2016-ban még nagyon sokat költött az autójára.
„Sikerült eldurrantanom több kereket
és be kellett ruháznom gumikba” – magyarázza; 2017-ben az autó szinte eltűnt a
kimutatásából.
„Én hiszek valamiféle középútban, szerintem fontos az, hogy szemmel láthatóan magas jövedelmet tudj elérni, és ennek megfelelően ne kelljen szétsanyargatnod magad. De látni kell, hogy valójában nem attól függ, hogy százezret vagy egymilliót keresel havonta, mert mindkét fizetéssel meg lehet csinálni – csak persze nagyon más életszínvonalon kell hozzá élni.”
Főoldali kép: Max Harlynking // Unsplash
