Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Hatékonyabbá tennéd a munkahelyi csapatodat? Itt van 3 tudományos módszer!

Mitől hatékonyabb vagy akár innovatívabb egyik csapat a másiknál? Ez az a kérdés, amire minden vezető tudni szeretné a választ. A tudomány sokat foglalkozott már a témával, így eredményeit ma sikerrel használhatjuk. És meglepő, mire jutottak: a különbséget sem a csapat átlagos IQ-ja, sem a legmagasabb IQ-jú személy nem befolyásolja jelentősen. De akkor mi?

2010-ben Woolley és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy vajon vannak-e olyan tulajdonságai egy csoportnak, amik meghatározzák általános hatékonyságát. Ebben az esetben általános hatékonyság alatt azt értjük, hogy nemcsak egy-egy feladatban jobbak a többieknél, hanem jelentősen eltérő körülmények között is képesek jól teljesíteni. 2-5 fős csapatokat vizsgáltak laboratóriumban körülbelül 5 órán át brainstorming- és tárgyalási feladatokkal, matematikai problémákkal, sőt, erkölcsi érveléssel is. Eredményeik szerint a csapat átlagos IQ-jának gyakorlatilag semmilyen jelentős befolyása nem volt a feladatok végkimenetelére. A kutatók végül azt állapították meg, hogy a csoportoknak van egy – egyetlen egy – tulajdonsága, ami mindent visz.

Ez a csoportszintű tulajdonság a csapatok teljesítménye közötti különbségek 43%-át magyarázta meg. (A második legfontosabb hatás már csak az eredmények 18%-át tudta leírni!)

Az említett tulajdonság annyira hasonlít viselkedésében és működésében az egyéni intelligenciára, hogy a tudósok ennek mintájára kollektív intelligenciának vagy c-faktornak hívják.

Miként segít nekünk a kollektív intelligencia abban, hogy jobb teljesítményt hozzunk ki a csapatból?

A csapat minden tagja máshoz ért – ez eddig nem újdonság, hiszen azért toborzunk eltérő munkakörökre, hogy feladataink minden követelményét lefedjük. De hogy férhetünk hozzá a legjobban mindenki tudásához? Ez már nem annyira egyértelmű. Még egy rosszul megválasztott brainstorming technika is érintetlenül hagyja a résztvevők tudásának nagy részét, egy nyilvános szavazásban pedig az első szavazat akár 34%-kal is torzíthatja a szavazás eredményét.

Woolley és munkatársai 2015-ben folytatták vizsgálataikat a kollektív intelligencia területén. Eredményeik meglepőek, mégis egyszerűek voltak: az egyik legfontosabb tényező az, hogy munkájuk során mennyit kommunikálnak a csapattagok. A kommunikációt szerencsére könnyen és fájdalommentesen fel lehet térképezni a szervezeti hálózatelemzés segítségével. Minél több munkakör kapcsolódik egymáshoz, annál több tudást van esélyünk elérni, illetve minél sűrűbb a hálózat, annál intelligensebb a csapat.

Mit tehetsz, hogy több legyen a kommunikáció?

Ha úgy látszik, hogy a csapaton belül általánosan kevés az információáramlás, ez több módon is fejleszthető. Érdemes megfontolni az open office létjogosultságát cégen belül, a közösségi terek kialakítását, a szabadidős programok és a csapatépítések szervezését, vagy akár egy kényelmesebb céges chat kliens bevezetését. Ha specifikus munkakörök között hibádzik a kommunikáció, érdemes összekötni őket egy projektmunka keretei között. Nagyon nehéz látni és láthatóvá tenni ezeket csoporton belüli kommunikációs elakadásokat, rejtett konfliktusokat. A gyakori visszajelzéseken, nyitott és elfogadó kommunikáción túl ma már több olyan eszköz is áll a HR szakemberek rendelkezésére, amelyekkel feltérképezhetik a csapattagok közötti viszonyokat és rátalálhatnak a beavatkozási pontokra. Fontos, hogy amennyiben diagnosztikai eszközökben gondolkodik egy-egy vállalat vezetője, mindig validált eljárást érdemes keresnie, például egy szervezeti hálózatelemzést. Nagyon nagyot lendíthet a csapaton, de csak akkor, ha pontos eredményeket kaphat az ember!

Tanulható és toborozható intelligencia

A kommunikáció tehát alapvetően határozza meg a kollektív intelligenciát. Éppen ezért nem meglepő, hogy fontossá váltak a kommunikációs készségek és képességek a csapatokon belül. Minél jobban tud kommunikálni egy csapat, annál elérhetőbbek lesznek a rendelkezésünkre álló intellektuális erőforrások is. Ez nagyon fontos eredmény, hiszen amíg az egyéni intelligenciahányados nem vagy csak kismértékben fejleszthető, addig ezek szerint a csoportos intelligencia alapvetően tanulható.

Kiemelten fontosnak bizonyul a szociális érzékenység. Woolley-ék kísérleteiben ennek egy érdekes mellékhatása bukkant fel. Kiderült ugyanis, hogy jobban teljesítettek azok a csapatok, ahol nagyobb arányban voltak jelen nők. Ennek a legegyszerűbb magyarázata az lehet, hogy a nők szociális érzékenysége ebben a mintában átlagosan magasabb volt – amely eredmény a nyugati társadalmakban várható és gyakori.

A legtöbb kommunikációs képesség tanulható, a kommunikációs problémák legyőzhetőek. Ha pontos információk vannak a vezető kezében arról, hogy milyen képességekre – például asszertív kommunikációra, alapvető illemtanra vagy akár egy jó moderációs technikára – lenne szükség, azok aktuális szintje egy 360 fokos elemzéssel könnyedén ellenőrizhető a csapaton belül. Ha szükséges, képzések is szervezhetőek hozzá, de hosszútávon toborzási szempontként is megfogalmazható.

Plusz egy tipp: Ne felejtsd el nyomon követni, hogy az új belépők beilleszkedtek-e az információáramlásba és a munkafolyamatokba!

Gyurics Gergely, Head of Data Analysis, CX-Ray.

A külső szerzők nem a Forbes munkatársai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőségét!

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő