A járványügyi szabályozások enyhülésével egyre több cég hívja vissza alkalmazottait az irodába, a szabályok azonban gyakran mégsem mindig egyértelműek. A cégen belüli ellentmondások könnyen válhatnak olyan problémává, ami később a munkavégzést is hátráltathatja.
Februárban Mark, egy ohiói fejlesztőcég alkalmazottja azt a levelet kapta, hogy térjen vissza az irodai munkavégzéshez. Bár felettesei csak dicsérni tudták a munkáját, amelyet a home office alatt végzett és Mark egyszer sem csúszott meg a határidőkkel, mégis ő és csapata voltak az egyetlen részleg az ezerfős cégnél, akiknek vissza kellett térni az irodába, legalább heti három alkalommal. Mark úgy érezte, napi teendő szempontjából nem oszt, nem szoroz, hogy bent van-e. „A két kezemen meg tudom számolni, hányan vagyunk benn. A ranglétra legalján vagyunk, így egyszerűen csak kiadták az utasítást, hogy márpedig az irodából kell dolgoznunk”, mondja.
A fenti történettel írt átfogó anyagot a BBC arról, mi a helyzet most a világban a home office–hibrid munkavégzés–kötelező bejárás szentháromsága kapcsán.
Mark történetéhez hozzátartozik, hogy a felsővezetők továbbra is távmunkában jelentkeznek be a megbeszélésekre, gyakran a legkülönfélébb országokból. „Mivel valaki rámutathatott, hogy ez nem fest jó képet, azóta az utóbbi pár meetingen a legtöbb főnök kikapcsolta a kameráját” – mondja. A különböző beosztású alkalmazottakra különböző szabályok vonatkoznak, amelyet bár sosem mondtak ki, mégis mindenkinek tiszta – ez pedig egyértelműen feszültséget okoz a cégen belül.
A járványügyi szabályozások enyhülésével egyre több cég hívja vissza alkalmazottait az irodába, a szabályok azonban gyakran mégsem egyértelműek. A cégen belüli ellentmondások könnyen válhatnak olyan problémává, ami aztán a munkavégzést hátráltathatja.
A tapasztaltak előnyben?
Nem meglepő, hogy az irodai környezetbe való visszatérés problémákat szül. A járvány elején a cégeknek néhány nap alatt kellett átállni otthoni munkavégzésre. Két év elteltével sokan már olyan saját módszereket dolgoztak ki, amelyek segítségével hatékonyak tudnak maradni a nappali kanapéján ülve is, és sok vezető hajlik is arra, hogy ezeket a bevált módszereket továbbra is alkalmazhassák, feltéve, hogy megmarad a produktivitás.
Hasonló helyzetben vannak azok is, akik a járvány miatt vidékre költöztek, így mostanra nehezebbé válna számukra a munkába járás és rengetegen vannak olyanok is, akik nem is dolgoztak még az adott irodában, mivel a pandémia alatt vették fel őket.
Sok esetben ezeket a munkafeltételeket a közvetlen felettesüktől megkapják ugyan a dolgozók – a gordiuszi csomó akkor keletkezik, amikor a felettes felettese ennek ellentmondó szabályozás mellett döntene.
A vidéken élők és a kezdő alkalmazottak visszahívása persze nem feltétlenül nehéz döntés egy vezető számára, azonban a tapasztaltabb munkavállalókkal már nehezebb helyzetbe kerülnek. „A több tapasztalattal rendelkező alkalmazottak sokszor megtehetik, hogy ragaszkodjanak a távmunkához – mondja Helen Hughes, a Leedsi Egyetem Üzleti Iskolájának professzora. – Ezek a dolgozók rendelkeznek olyan dolgokkal, amellyel a kezdők nem: régebb óta dolgoznak a cégnél, elismerik a munkájukat.”
Emellett a több tapasztalattal rendelkező dolgozók a munkaerőhiány miatt sokkal nagyobb megbecsülésre számíthatnak, főképp az olyan szektorokban, ahol a hozzáértés kulcsfontosságú. Ha a cégek meg akarják tartani a szaktudást, meg kell hajolniuk a képzett szakemberek akarata előtt.
A minőség rovására is mehet
Az eltérő feltételek azonban elhatárolhatják egymástól a dolgozókat. „Ha a döntés, hogy ki dolgozhat otthonról és kinek kell bemennie az irodába egyenlőtlennek tűnik, könnyen csoportokra bonthatja az egyébként összeszokott dolgozókat” – mondja Hughes.
Amy Butterworth, a londoni Timewise munkavégzést kutató cég konzultánsa szerint a dolgozók közti egyet nem értés és széthúzás könnyen szétzúzhat egy egyébként olajozottan működő csapatot. „A munka minősége fogja leginkább megszenvedni a helyzetet, mivel ilyen helyzetben képtelenség kihozni a maximumot a csapatból.”
Miközben egyre több cég hívja vissza dolgozóit az irodába, a miértről szóló magyarázatok hiánya ellentéteket eredményez. A BBC erre egy másik történetet hoz: Sarah nemrég kezdett el dolgozni egy észak-angliai cégnél és főnöke megkérte, hogy mindennap járjon be az irodába, hiszen egyébként is a közelben lakik. Több olyan kollégája is van viszont, akinek megengedték, hogy továbbra is otthonról dolgozzanak, mert messzebb élnek. „A főnököm nem tudott semmilyen tiszta szabályzatot felmutatni. Menet közben találták ki a dolgokat” – mondja Sarah.
A vezetésnek nem kell visszatérnie
Bár Sarah nem haragudott meg kollégáira a helyzet miatt, főnökeire annál inkább. „Csak azért kerültem hátrányos helyzetbe, mert a közelben élek. A munkavégzés rugalmassága nem attól kellene, hogy függjön, mekkora a távolság a lakásod és az iroda közt.”
Butterworth szerint az egyenlő munkavégzési lehetőségek megteremtése attól függ, hogyan kommunikálnak a vezetők az alkalmazottakkal. Fontos az is, hogy tisztázzák, hogy kinek miért megengedett vagy éppen tilos az otthoni munkavégzés. „Ha az emberek megértik, mi miért történik, könnyebb megoldást találni az ellentétek feloldására.”
Magyarázat híján, hogy mégis miért kell bejárnia az irodába, míg másnak nem, Mark most új munkahelyet keres. „Hogy igazolják, hogy van értelme minket visszaküldeni az irodába, a vezetés olyan kifejezéseket használ, mint a csapatépítés vagy az együttműködés – mondja. – Én viszont nem gondolom, hogy ez tisztességes azokkal szemben, akiknek nem elengedhetetlen, hogy bentről dolgozzanak. Azok a cégek, amik képtelenek a rugalmasságra, csak azt érik el, hogy elveszítik a legjobb szakembereiket.”
