Polgári szám Elon Muskkal

Büszkeség: a szokásos 128 helyett most 160 oldalas a Forbes. Van egy belső szabályunk, hogy a hirdetés nem lehet több a lap tartalmi részének egyharmadánál. Most több lett volna, így […]

forbes_cover_szept_hq

Bővebben

debrecen

Ha ez tüdőgyulladás lenne, mindenki fel lenne háborodva

Oszd meg!

Mennyi bájt egy exabájt, az anatómia a felhőbe, a beteg a tabletre megy, tanár-diák meccs a pitchversenyen. A Debreceni Startup Hét – harmadik nap, összefoglaló. 

Nos, megvolt a mai nap is (merthogy volt tegnap is), legfőképp az egészségügyi szakma jövőidéző szereplőinek felvonultatásával, vagyis az első debreceni SmartHealth Meetup megrendezésével. A helyszín ismerős és emblematikus, a helyet adó Víztorony ma ránézésre vagány bulihely, de megőrzött eredeti funkciójából is, továbbra is vigyázza a szomszédos klinikai kisváros tartalékvíz szükségletét. Best practice, hogy itt is van italjegy (na jó regisztrálok), csapolt sör, noch dazu szendvicsek. A hallgatóság a témapopularitáshoz képest számos, biztosan meghaladja egy Waldorf-osztály vagy a faröeri parlament létszámát.

Első fellépőként igazi iparági (melyik is?) nagyágyú szerepel. A General Electric a világ egyik legnagyobb, legértékesebb cége (főként az volt a technoforradalom előtt), gyárt turbinától villanykörtéig sok mindent és van neki egy Healthcare nevű üzletága is. Ennek magyarországi kutatási vezetője, Dr Bencsik Péter az első előadó. A GE, mint mindenevő brontoszaurusz nem tervez kihalni az újkeletű ipari forradalom meteoritjának becsapódása után, hagyományos ipari vállalatból digitális ipari vállalattá igyekszik alakulni.

Az egészségmegőrzési üzletág is tisztában van a számokkal és a tendenciákkal.  A Föld jelenlegi, 7,5 milliárdos populációja tizenöt éven belül további egymilliárddal fog nőni. Már ma is több, mint egymilliárd hatvan év feletti bolygóhonfitársunk van, ez néhány évtized múlva megduplázódik, annak minden, az egészségügyi ellátásra gyakorolt következményével. Nő az átlagéletkor is, hazánkban éppen 75,9 év (rosszul nem hangzik ugyan, de ezzel az alsó kétharmadban vagyunk az uniós államok közt, szóval “egyelőre nem mi terheljük túl az európai egészségügyet”). Elképesztő teher lesz ez, és elképesztő biznisz.

Technológiai értelemben a mennyiségre és a minőségre is koncentrálni kell. Egyrészt zajlik az orvos-beteg relációban egy paradigmaváltás, az egyre tudatosabb és informáltabb páciensek kiharcolják a tradicionális viszonyok együttműködésre alapozását. A kütyüforradalom ebben a szegmensben is frontot nyitott, 2020-ra 30 milliárdra saccolják az otthoni státuszelemző és (táv)diagnosztikai eszközök számát (más kérdés, hogy egyelőre a felhasználók harminc százaléka fél év után felhagy a használatukkal, megy a fiókba). A távgyógyítás a tévés kuruzslók kezéből átkerül a tudományos-technikai eszköztár, a big data, deep learning és a telemedicina kezébe.

Az adatmennyiség ugyanakkor exponenciálisan fog növekedni. Meg  kell tanulnunk egy új mértékegységet, az exabájtot (tíz a tizennyolcadikon bájt). Ebből ma a világszerte 153-nyi kering a szegmensben, de 2020-ra 2314 a jóslás az egészségügyben. Képtelenség, hogy a kórházak kezelni tudjanak ilyen méretű ellátási adatot (az adatbiztonságról nem is beszélve). Éppen ezért a GE Hungaryban 1000 (itt, Budapesten, nem írtunk el nullát, rákérdeztünk, tényleg) informatikus dolgozik a felhő alapú hozzáférések megteremtésén.

Persze nem csak ezen. A gépi, tanuló algoritmusok felhasználása, a digitális pathológia kiváló eszköz a rákos sejtek automatikus felismerésére, egy tumor körülrajzolására, a kezelés során történt változások elemzésére. Kábé ugyanazon elvek szerint, “ahogy a Google is fel tudja ismerni egy képen, hogy az cica-e, vagy kutya”.

A nagyragadozó őshüllő után három ambiciózus kisemlős, debreceni egészségügyi startup (kettő közülük a genius loci, vagyis a Klinika és az orvosi egyetem tőszomszédságára tekintettel edukációs app-al) nyomja a pitchet.

“Katona Tamás vagyok, programozó”, nyit az első, az InSimu Patient vezető fejlesztője.

Az orvosokból, kódolókból és marketingesekből összeálló kiscég egy olyan alkalmazást fejleszt, ami játékosítási alapon hoz virtuálisan éles orvos-páciens helyzetbe hallgatókat és rezidenseket. Végeztek egy felmérést az egyetemen, aminek az lett a konklúziója, hogy a diákok legkevésbé a diagnosztikai tapasztalatokkal elégedettek. Ezt vetették össze a számokkal, miszerint csak az USA-ban minden másodpercben tíz hibás diagnózis történik, azaz éves szinten tizenkét millió, becsült kárként 19 milliárd dollár értékben, mindez a beteg bőrére és a budget kárára. Mindhárom mobilplatformon működő megoldásuk lényege, hogy a diagnózis felállítása az anamnézistől, a megrendelt (virtuális, tehát a tablet képernyőjén ingyenes, pld. MRI, CT, EEG, DNS) vizsgálatokig modellezhető templateken keresztül, valós szituációkat teremtve. A végén pontozással, a beteg akár bele is halhat, vagy éppen tökéletes is lehet a diagnózis, van már vagy 100.000 virtuális szindróma az adatbázisban.

Újszerűek nagyon (nincs is összemérhető konkurensük, max kvíz alapon, nem virtuálisan valóságos, életszerű történetben), ki is jutottak idén a Microsoft szervezte Imagine Cup Seattle-i döntőjére. A globálisan kb. 1,2 millió orvostanhallgatóból első körben úgy 20.000 előfizetőre számítanak, de ez is félmilliárd virtuális orvos-beteg találkozót fog eredményezni. Minden szakterület minden szegmensét le kívánják fedni, így jövő év elején fogják kezdeni a bétatesztelést, erre egy évre jöhet a piac.

Fábián Ádám (tegnap már találkoztunk) két és fél éve esett át élete egyik legnagyobb tehertételén, a vízválasztónak számító orvosi anatómia szigorlaton.

Az akkor tapasztaltakon – kevés, de legalább drága (egy könyv több, mint 40.000 forint), választék, tanuláshoz elégtelen programok, iszonyatos mennyiségű vizuális adat- elgondolkozva döntötte el: “mindenképpen digitális anatómiai atlaszt akarok csinálni”. Megkereste az ötlettel csoporttársát, Regőczy Zoltánt, aki legnagyobb meglepetésére benne volt rögtön. Elkezdték keményen, sérült a család, az egyetem, az alvásszükséglet, de lett startup verseny megnyerve bétaverzióval (még aznap visszarohanva Pestről, hisz délután még vizsga volt), és ’15 szeptemberére publikált Androidos app. Ez lett az RF Anatomy, aminek előbb lett ománi és ghánai felhasználója, mint magyar (indulástól latin és angol nyelvű az alkalmazás). Az üzleti tev 5000 user volt az első évre, ezt fél év alatt duplázták meg, ma 20.000 felhasználó (többségük a 148 országból amerikai, brazil, orosz vagy angol) fizeti minden platformról elérhetően az egy eurós havi, vagy tíz eurós éves díjat. A vízió, hogy ne csak egy vizsgára koncentráljanak, egy olyan komplex rendszer, ami végigvezeti a hallgatót mind a hat nehéz éven, egyfajta tanulmányi rendszer további kapcsolódási pontokkal. Lesz jövőre tehát gigafejlesztés és professzianizálódás. Ádám helyett a Közútkezelő igazgatói székéből érkezik multimultú ügyvezető, ő inkább befejezi az egyetemet, ez a növekedés már más embert kíván.

Bálint L. Bálint László tudósorvos, a Biokémiai Intézet kutatója és alkalomadtán tanítványa, Fábián Ádám versenytársa a Get in the Ring startup versenyen (hohó, ma lesz az éves rendes debreceni forduló, tipikus, felépített boxringgel!): “életre szóló élmény volt egy hallgatóval pitchcsatázni, és veszíteni”.

Mert hogy ő is startupper, a PRELIFE nevű projekt vezetője. Európában évente 600.000 meddőségi kezelést (magyarán mesterséges megtermékenyítést, nem magyarán IVF-et) végeznek átlag 6-8 ezer eurós áron, Magyarországon öt-hatezret, egymilliós költséggel (ebből a 120.000 meddő párból kikerülő páciensek 150-200 ezret fizetnek ki saját zsebből). A sikeres eljárások aránya 25-30 százalék – “ha ez tüdőgyulladás lenne, mindenki fel lenne háborodva”. Az IVF-eknél meghatározó momentum az időzítés, a női nemi ciklushoz timingolt beavatkozás, aminek a közismerten megbízhatatlan naptár-módszer az alapja. A nagyszámú kudarc oka nem utolsósorban az, hogy a protokoll nem személyre szabott, pedig az eltérések nagyok. A reménykedő leendő anyák 20-25 százaléka pontatlan ciklusú, így hiába is megy el akár 10-15 kezelésre, esélye sincs a sikerre.

Erre a helyzetre dolgoztak ki egy metodikát, miszerint más módszerrel mérik a méhnyálkahártya állapotát, van hozzá egy reagens és egy algoritmus, hogy megállapítsák az esetleges rendellenességet és perszonalizálják az időpontokat. A fejlesztés még nincs piaci állapotban, de befektetőt már találtak (Valner Szabolcs, a Vatera alapítója személyében), nyertek pályázatot 300.000 euro értékben, a rövid távú stratégia és terv a csapatépítésre, az IT-fejlesztésre, a termékesítésre és az egészségügyi validálásra vonatkozik, ötmillió euro értékben. Öt klinikai partnerrel dolgoznak (nota bene az EU-ban 1600 van, felerészt magánkézben).  Debrecenből működő nemzetközi (“másképp semmi értelme az egésznek”) céget vizionálnak, jövőre akarnak piacra lépni.

Debreceni Startup Hét 

Mi történt az előző nap?

 

 

Ezeket láttad?
Címkefelhő