Azzal robbant be a közösségi médiába, hogy beköltözött egy furgonba, közben mentőzött, és az orvosi egyetemre járt. Emellett főállásban is dolgozott mechatronikai mérnökként, merthogy első diplomáját a BME-n szerezte. Miért érdekli ennyi minden, miért tartja fontosnak az egészségedukációt, és mit tervez a híres furgonnal?
FEEDEMBER
Az algoritmus feldobja az arcukat – mi megmutatjuk, kik ők.
Felzúgott a fűrész, a járókelők pedig kicsit gyanakodva néztek a parkoló felé, hogy ki az, aki sötétedés után lármázik. Egy huszonéves srác vágta az OSB-lapokat egy sötétkék furgon mellett. 2023 őszén járunk, amikor a most 27 éves Gergő épp a húszéves Renault Masters furgonjába szánt konyhát vágta méretre. Nem sokkal korábban, augusztusban négy IKEA-s dobozzal és két matraccal költözött be az üresen megvett kocsiba.
Mérnöki fő-, illetve mentős félállása mellett éjszakánként építette magának a hat négyzetméteres mozgólakot, ahol éppen lehetősége volt rá, sokszor parkolókban. Októberre lett fűtése, és nem sokkal előtte folyóvíz is a furgonban. Kalandvágyból és életvitele miatti praktikumból költözött be, korábban albérletben élt harmadmagával. Ekkor kezdett el vlogolni a furgonos életről, a „vanlife”-ról: a YouTube-on indult, utána jött az Instagram és a TikTok, Instán majdnem 26 ezer, TikTokon több mint 30 ezer követője lett mostanra.
Vezetéknevét azért nem vállalja, mert egy-egy videója alá a furgonos időszakban többször is kapott olyan kommentet, hogy fel kéne gyújtani a furgonját vele együtt. Nem sokkal később a mentőállomás mellett, ahol akkor dolgozott, ki is gyulladt egy hasonló autó.
„Egészen kedvelem a diszkomfortot, de nem úgy, hogy szeretem magam szívatni, hanem kiválasztok pár, számomra fontos dolgot, és azt száz százalékban kényelmesre csinálom, a maradék kompromisszumokkal pedig együtt élek.” Prioritás volt, hogy mindig kipihenten menjen be a mentőkhöz, mert ott gépkocsivezető volt. Szempont volt az is, hogy tudjon home office-olni a furgonból, egy hosszú munkanap közben is úgy tudjon felállni az íróasztala mellől, hogy teljesen kiegyenesedik, valamint hogy tudjon főzni.
„Gyerekkorom óta úgy voltam vele, hogy ha majd lesz erre lehetőségem, akkor szívesen élnék autóban egy ideig.”
Déli pályaudvar, mozgólépcső
Gergő Budapesten, a Déli pályaudvar környékén nőtt fel, ő a legidősebb gyerek, öten vannak testvérek. Máig kedvence a Normafa, a Budai hegység, sokat fut terepen. Amikor édesanyját, Orsolyát hívom, ő is épp futni készül, azt mondja, gyerekei inspirálták ebben. Gergő gyerekként is nagyon kíváncsi volt, kétéves sem volt, amikor észrevette, hogy kiesett a szög, amin a szemétlapát szokott lógni. „Mire egyet fordultam, valami játékkalapáccsal visszarakta” – meséli Orsolya.
Gergő körülbelül 14 hónapos volt, amikor végignézte, hogy édesanyja megbeszéli a szakikkal, hogyan vezessék a gázcsöveket, amit aztán Gergőnek is el kellett magyarázni. „Még nem is beszélt, de este a férjemnek elmutogatta, hogy jön a hideg víz a bojlerbe, meg a gáz”, illetve hogy lesz abból meleg víz, és hogy fűt a konvektor.
„A videóimból ez nem feltétlenül derül ki, mert olyan sok mindent csinálok, hogy abból úgy tűnhet, mintha olyan sok lehetőségem lenne, de anyagilag most sem könnyű a helyzetem”
– mondja Gergő, de nem szeretne panaszkodni. „Nyilván sokan élnek igazán nehéz helyzetben, plusz én magamnak okozom a nehézségeket.”
Most másodéves a Semmelweis Egyetemen, az orvosi elvégzésére koncentrál, nem tud mellette főállást vállalni (részállásban ugyanakkor továbbra is mentőzik, ezen felül mentőmotorozik). Államilag finanszírozott féléveinek nagy részét elhasználta a BME-n, ennek híján igen költséges az orvosi és az ott hátralévő nyolc félév.
Jelenleg hétmillió forint hitel nyomja a vállát, emiatt a furgon eladását tervezi. „Ez a jelenlegi élethelyzetemben nagyon nehéz, nehezen is élem meg.” Érzelmileg is kötődik az autóhoz, ezért sem sietett az eladással, de most már nem használja ki, és ideje sincs foglalkozni vele.
Hogy a furgont 2023-ban megvegye, ahhoz két állásban dolgozott. Azt mondja, ha már benne lakik az ember, annak is vannak költségei, de azért kevesebbet költött, mintha albérletben lakott volna ez idő alatt. Másfél évig élt a furgonban, főként onnan dolgozott mérnöki főállásában az automatizálással foglalkozó KUKA-nál kutatás-fejlesztési területen, illetve félállásban mentőzött is, ez a terület is régóta érdekelte.
A KUKA-nál hasznosítani tudta a BME-n frissen megszerzett mechatronikai mérnöki diplomáját, szeretett ott dolgozni. Sok volt ugyanakkor a home office, míg ő inkább csapatjátékosnak tartja magát, és ha nagyon motiválja egy projekt, akkor inkább bemegy heti ötször, szeret akut helyzetekben, szoros határidőkön belül teljesíteni – utóbbi inkább az egészségügyi pályával vág össze.
Ennek ellenére rögtön érettségi után nem akart az orvosira menni, mert azt gondolta, hogy nagyon „egy irányba teszi az embert, túl sok ajtót bezár”, és volt is olyan tapasztalata, ami eltántorította. Cserkészkedéskor két társa összefejelt, és az egyikük átharapta a másik arcát. Ő látta el őket a helyszínen, „de amikor a kórházban összevarrták, kiájultam a műtőből. Akkor azt gondoltam, hogy nem bírom a vért, pedig azóta nem volt vele gondom. Amikor a mentőkhöz jöttem, akkor azért ettől tartottam.”
2021-ben mint mentőgépkocsi-vezető kezdett a mentőknél, majd a mentő szakápolói képzést is elvégezte, mindezek előtt pedig a covid második hullámában az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által vezetett covidszűrésben önkénteskedett, és közelebbről is megfigyelhette, hogyan dolgoznak a mentők.
Első esete mentőgépkocsi-vezetőként emlékezetes volt. Egy vérző fejsérülthöz hívták őket a Déli pályaudvarra, mert a páciens legurult a mozgólépcsőn. „A korábbi eset miatt volt bennem tartás, hogy mi lesz itt, de végül nem volt semmi.” Utólag szerinte nem volt olyan komoly az eset, de azért vett előtte egy mély levegőt a korábbi műtős kiájuláshoz hasonlótól félve. Ilyentől ma már nem tart, az elmúlt öt évben félállásban dolgozott mentőn, emellett májusban a második mentőmotoros szezonját kezdi az OMSZ-nél.
Gergő részállásban most is mentőzik, és emellett mentőmotorozik is az orvosi egyetem mellett. Fotó: Sebestyén László/Forbes.hu
Kód a borítékban
„Túlzó, megosztó nem akarok lenni csak azért, hogy többen nézzenek. Szeretnék ahhoz ragaszkodni, ami nekem tetszik” – mondja arról, hogy továbbra is informatív, motiváló tartalmakat szeretne készíteni, még úgy is, hogy nincs ebből bevétele.
Amikor a furgonban élt, elsősorban a korosztályánál kicsit idősebbek, főként férfiak nézték a tartalmait. Az autóban lakás szabadsága sokaknak egy meg nem valósult álom, aminek Gergőn keresztül a részesei lehettek. Amióta például sport- és egyetemi témákban is vlogol, a 25 év alatti közönsége kiszélesedett. Az elején a YouTube- és a TikTok-csatornája is pörgött, most az Instagram a fő platformja. A tartalomgyártásban hasznát veszi videós tapasztalatainak, amit a BME alatt szerzett: friss egyetemistaként korábbi gimis osztálytársaival volt videós vállalkozásuk, aminek a covid vetett véget.
Szigorúan szabályozza a közösségi média fogyasztását, összesen napi 25 perc időlimitet állított be magának minden, Messengeren és YouTube-on kívüli közösségi appra.
„Valaki más állítja be a feloldó kódot, ami egy borítékban nálam van, ha netán valamiért nagyon kéne. Általában egy-két hónapot kibírok így, mielőtt valamiért kibontom, aztán a következőt húzós időszak elején megint megkérek valakit, hogy állítson be egy újat.”
A YouTube-ot csak azért nem korlátozza magának, mert ott biokémia, molekuláris biológia és élettan témában szokott oktatóvideókat nézni.
Hosszú távon a sporthoz és az emberi szervezethez kötődő témákat szeretne feldolgozni a közösségi mediában, mert úgy látja, utóbbiról a közoktatásban a diákok nem feltétlenül szereznek elegendő ismeretet. „Sok ember azt sem feltétlenül tudja, melyik oldalon van a szíve” – meséli mentős tapasztalatát.
Tóth Mercédesz aneszteziológus lassan két éve hasonló okokból kezdett egészségedukációs tartalmakat gyártani, Diagnozisteam nevű Instagram-oldalának csaknem 40 ezer követője van. Mercédesz sokat dolgozik sürgősségi osztályokon az ország különböző kórházaiban, és azt tapasztalja, hogy Magyarországon nagyon alacsony szinten van az egészségkultúra.
„A saját testi tüneteiket, rezgéseiket sem tudják elhelyezni és megfelelően értelmezni az emberek” – mondja a Forbes.hu-nak. Akár egy hidegrázáson is meglepődik egy felnőtt, mert nem tudja összekapcsolni azzal, hogy egy lázas állapot kezdődik vagy gyulladás zajlik.
Mercédesz szerint nehéz ebben a témában érdekes tartalmat gyártani, mert magasan van az ingerküszöb, de próbál könnyen befogadható, edukatív videókat készíteni. A számok magukért beszélnek: Mercédesz TikTok-videóin már összesen 1,6 millió kedvelés van.
Meglátja
Gergő azt mondja, a sportélettanra és a sporthoz használt kütyükre is nagy rálátása van, de szakosodás terén vonzza az aneszteziológia és az intenzív terápia is. Az altatóorvosok munkája nagyon összetett, itt kell legjobban tudni az élettant, de nagyon stresszes, igénybe vevő szakterület. Most ilyen fókusszal tanul, de amikor odaér, majd meglátja, mire specializálódik.
„Minden vívmány, amit az orvoslásban használnak az orvosok, általában mélyen technikai jellegű, elég egy CT-re vagy PET-CT-re gondolni” – mondja arról, hogy később is tudja majd hasznosítani műszaki tanulmányait. Édesanyja szerint ami Gergőt érdekli, azt jól átlátja, sok energiát fordít a megértésébe, és sejthető volt, hogy valamilyen határterület lehet az ő terepe. Műegyetemi szakdolgozatát is olyan orvosi témából írta, amiben mérni kell – címe Stresszállapot monitorozása szívfrekvencia-paraméterek és respiráció mérésével –, a mérőműszerek egy részét maga állította elő.
„Sokan önmagában az alapján választanak pályát, hogy mi érdekli őket, ami szerintem káros
– vallja Gergő. – Hogy jól érzed-e majd magad a munkában, nem feltétlenül ez fogja meghatározni. Sokkal meghatározóbbak a munkakörülmények, a munka jellege például, hogy csapatban dolgozik-e az ember, hogy alkot-e, vagy csak protokollokat hajt végre.”
Gergő szerint sokan azért lesznek orvosok, mert érdekli őket az emberi szervezet, de azt már kevésbé veszik figyelembe, hogy éjszakázni kell, folyamatosan fel lesz borulva a bioritmusuk, vagy épp olyan betegekkel kell foglalkozniuk, akiknek rossz az egészségértése, és csak a külső megoldást várják az orvostól.
„Ezekre sokszor nincsenek felkészülve az orvosok, akik anno azért választották ezt a pályát, mert érdekelte őket az ember. Ezért is van sok kiégés.”
22 emelet futás, brahiból
„Kell az intenzív sport, hogy ezt a sok mindent tudjam csinálni, és élvezzem is.” Tervei szerint olyan nagyobb, fél-egyéves sportcélokat tűz ki maga elé, aminek a teljesítését végig vlogolja, ehhez keres olyan cégeket, akik a megjelenésért cserébe szponzorálnák. „Az segítene a tandíjon.”
Most a Kinizsi 100-ra, vagyis 100 kilométer lefutására készül, erről vlogol. Alig pár perccel az interjúnk időpontja előtt futottam be a megbeszélt helyszínre, de addigra Gergő már túl volt egy úszó- és egy tíz kilométeres interval futóedzésen – hajnal ötös keléssel. A futós projektjéhez már van szponzora, egy okosóragyártó, míg a szlovéniai IMRUA (International Fire&EMS Motorcycle Response Unit Association) mentőmotoros konferenciára az interjúnk után egy motorkölcsönzőtől kapott Suzuki motorral ment – egészen Mariborig.
Gergőnek a sporthoz használt kütyükre is nagy rálátása van, de szakosodás terén vonzza az aneszteziológia és az intenzív terápia is. Fotó: Sebestyén László/Forbes.hu
„Ha valami, számomra nehéz és embert próbáló dolgot csinálok, sokkal produktívabb vagyok mellette, és jobban is érzem magam. A sport amúgy is bizonyítottan serkenti a kognitív működést.”
Olyan is előfordult, hogy brahiból benevezett a Tűzoltó Sportegyesület lépcsőfutására a mentők kategóriájában. Persze komolyan készült rá, hetente többször futott a Margit-szigetről a Hármashatárhegy tetejére, és lépcsőkön is edzett. Meg is nyerte a versenyt, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri, 22 emeletes Elméleti Tömbjének tetejére kellett felfutni húszkilós mentős felszereléssel a hátán, és közben feladatokat végrehajtani.
„Szeretek célokat kitűzni, de sokkal fontosabb nekem, hogy az odavezető utat élvezzem.”
