Leczki Sarolta otthonában a kutyáknak nincs helye az ágyban, nem esznek a gazdi tányérjából, de családtagként szereti őket. Ők nem egyszerű házikedvencek. Mindannyian kiképzett mentőkutyák, akik szükség esetén életeket mentenek. Ahogy Karma, a nyolcéves, deresedő állú malinois is, aki most egy játékos kölyökkutya lelkesedésével rágcsálja mellettünk a labdáját, holott néhány napja még kőkemény mentőmunkát végzett Törökországban az egyik földrengés sújtotta térségben. Nem mellesleg ő a világ legjobb keresőkutyája.
Sarolta tűzoltó, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mentőkutyás Szolgálatát vezeti. Hivatásosként és alapítványában, civilként is személykereső, tűzvizsgáló és mentőkutyákat képez ki. A múlt héten Törökországban tapasztaltakról, a kutyás mentés mikéntjéről és a hivatása nehézségeiről is kérdeztük. Interjú.
Néhány napja érkeztél haza. Tudsz egy ilyen hét után aludni?
Igen, nagyon jól. Talán kint is tudtam volna, ha nem lett volna olyan hideg. Egy ilyen terepen nem tudsz regenerálódni munka után, nem tudsz ellazulva, csöndben pihenni.
Munkagépek zaja, percenként érkező mentőautó visítása és emberi kiáltások között nem tudsz kikapcsolni.
De a zaj a legkevesebb, abba belezsibbad kicsit az emberi idegrendszer. A hideg sokkal megterhelőbb és az, ha nincs meleg étel.
Több mint húsz éve dolgozol tűzoltóként. Mennyire készít fel a sok tapasztalat egy ilyen megfeszített munkára és mi az, amire nem lehet felkészülni?
Tűzoltóként hozzá vagyunk szokva a halottak látványához, most a mennyiség, a többi áldozat és a hozzátartozók szenvedése az, ami más helyzetet teremtett és jobban megviselhet minket. A pszichés megterhelés része, hogy nem tudsz kilépni a 24 órás műszak végén a szituációból a családod körében. Van, hogy néhány hét múlva jön ki rajtad a látottak hatása.
Felkészülni egy ilyen helyzetre nem lehet. Nem lehet előre lemodellezni egy ezer halottat rejtő helyszínt, annak pszichés hatásait. Minket a mindennapi munkánk, az önkénteseket a lelkesedésük, a motivációjuk segíti.
Egy ilyen helyzetben másik értékrend működik: a halottak és az élők megtalálása is pozitív eredményei a munkánknak. A holtak kiemelése is, hiszen megtaláltuk őket, ami járványügyi, érzelmi, vallási szempontból is nagyon fontos. Át tudjuk adni a családjuknak, akik elbúcsúzhatnak és eltemethetik őket.
Meg kell ehhez hivatásosként keményedni? Lehet egyáltalán?
Nem keményedhetsz meg. Akkor az összes mentő, rendőr, tűzoltó érzéketlen lenne, miközben az empátiakészségünkre szükség van. Meg kell tanulni helyén kezelni a helyzetet. Ha kell, hátralépni az adott szituációban, ha az kell, támaszt nyújtani. Megérteni, hogy aki meghalt, elment, neki az már nem fáj, az itt maradtak most jobban szenvednek. Ilyenkor kilépsz a hétköznapi életedből, más normák működnek egy katasztrófahelyzetben. Eltolódik az ingerküszöb. Főképp a hozzátartozók fájdalma és kilátástalansága az, ami velem marad, amikor hazajövök.
Ők személyesen odamennek hozzátok segítségért?
Igen, és rám, az ötvenöt fős magyar csapatunk egyetlen női tagjára hárultak nagyrészt ezek a szociális kapcsolatok. Egy török, muszlim nő inkább hozzám jön oda, velem akar beszélni.
Egy idős néni napi kétszer jött, a nyakamba borult, zokogott, mutatott a szívére, hogy mennyire hálás. Egyik nap a tolmács is épp velünk volt, tőle tudtam meg, hogy a romok alatt van a két lánya és a teljes családjuk.
Az egyik, a helyszínt biztosító katona minden nap csendben figyelte az összeomlott épületet. Kiderült, hogy a felesége és két gyereke van alatta. Egy hathónapos terhes nő napok óta a romok mellett ül: a testvére és annak családja feküdt ott, már csak a csodában bízhatott. Karma sokat ült mellette pihenőidejében. Azóta megtalálták holtan a családtagokat, a nő teljesen egyedül maradt.
Hatalmas feladat ezeknek a túlélőknek felállni, újra élhető életet teremteni a szeretteik, otthonuk nélkül.
A törökországi mentés
Február 6-án hajnalban 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország délkeleti részét, hatalmas károkat okozva a térségben. Az áldozatok számát jelenleg mintegy 35 ezerre teszik. Hét magyarországi szervezet indult útnak, hogy segítsen, köztük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz tartozó HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) mentőszervezet is 55 fővel, köztük Leczki Sarolta főtörzszászlóssal és Karma nevű nyolcéves malinois mentőkutyájával.
Hatay tartomány 400 ezer fős lakosú Antakya városát súlyosan megrongálta a rengés. A HUNOR számára az egykori Renaissance Residence nevezetű hotel és apartman ház területét jelölték ki mentési körzetként, a romoktól 200 méterre alakították ki táborukat. A tizenkét emeletes luxusépület szinte tőből kitört és az oldalára dőlt, a becslések szerint mintegy ezer főt temetett maga alá. A földrengésbiztosnak hirdetett hotel menekülő tulajdonosát a rendőrség a héten a repülőtéren tartóztatta le.
A magyar hivatásos mentőcsapat a két keresőkutya mellett műszaki mentő képességgel, felderítő felszereléssel – akusztikus szonárral, endoszkópos kamerával –, alpintechnikai képességgel, illetve egészségügyi képességgel rendelkezett. Munkájuk során a hivatalos eredmények szerint 17 élő személyt és 29 elhunytat találtak a romok között. Sarolta szerint a megtaláltak száma magasabb, de néhányuk kiemelését nem a magyar, hanem a szintén a területen dolgozó együttműködő török csapatok fejezték be. A magyar csapat egy hét után, hétfő hajnalban tért haza Magyarországra.
Mit láttál a török emberekben, miként reagáltak?
Nagyon sok pozitív érzelmet hoztam haza ezzel kapcsolatban. Elképesztő volt az érzelmi intelligenciájuk, az összetartásuk, a segítőkészségük. A bajtársiasság, ahogy egymásra számíthattak. Vasakarattal küzdöttek egymásért, az eltűntekért, támogatták egymást a gyászban is.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága alá tartozó HUNOR hivatásos mentőszervezet tagjaként dolgoztál kint a terepen Karmával. Mi a ti feladatotok ilyen helyzetekben?
Ez egy elég komplex folyamat, ezernyi variációval. Az első napokban még hallani az embereket, akik segítségért kiabálnak. Az önkéntesek és a hozzátartozók járnak körbe, kopogtatnak, kiabálnak, várják a válaszokat. Ha kapnak választ – vagy sajnos csak azt hiszik, hogy kaptak – akkor segítséget kérnek.
Ilyenkor kontrolláljuk az észlelést kutyával, kamerával, hőkamerával vagy lézeroptikával.
Van, hogy az információk vagy a hozzátartozóknak még a romok alól küldött sms alapján pásztázunk egy adott területen és a kutya jelzése esetén indul a keresés, de van hogy a kollégák felderítés közben botlanak egy életjelbe.
Az áldozatok kiemelésénél – legyen élő vagy holt – mi már sokszor nem vagyunk ott, megyünk tovább a következő munkaterületre.
Mennyi ideig van esély a túlélésre a romok alatt?
Ez függ az építőanyagtól, attól, hogyan dőlt el vagy omlott össze az épület, milyen az időjárás. Az első öt napban sok túlélő került elő, utána már egyre kevésbé hallhattunk ilyen történeteket, de még a 10-13. napon is előfordulhat egy-egy elszigetelt eset.
Ilyenkor télen, az éjszakai mínuszok miatt a kihűlés kockázata magas. Azok, akik túlélik, általában zárt üregbe kerültek, ahol 10 fok alá nem megy a hőmérséklet.
Nyáron a meleg jelent gondot, olyankor a holttestek szaga nagyon hamar elnyom mindent. Most a második-harmadik napon kezdtük el érezni, így is mindent áthat.
Hogyan dolgoztok együtt Karmával?
Amikor elengedem a romokon, már csak logisztikai felügyeletet adok. Folyamatosan figyelem a veszélyforrásokat, ha kihagy egy területet, visszanavigálom. Sokszor fél óráig csak állok és scannelem, mi történik, de nem avatkozom bele.
Karmát könnyű kontrollálni, extrém benne a megfelelési vágy, nem kell „nyomni” a munkába. Nem parancsolok neki, néha halk hangon biztatom.
Jelzem neki, hogy itt vagyok és figyelek, de alapvetően hagyom önállóan dolgozni, dönteni. Nagyon figyelem a viselkedését, mert egy hét után, amikor fáradt, a legapróbb viselkedésváltozás is fontos információt közvetít.
Karma bár sok sérülést szerzett az elmúlt héten, viselkedésén ennek nyoma sincs. Igazi vidám, játékos kutya.
Karma nyáron Olaszországban az I. Egyéni FCI Mentőkutya Világbajnokságon első lett és ő most a világ legjobb mentőkutyája. Jelent ez valamit a gyakorlatban egy ilyen mentésen?
Ezek az eredmények nem determinálják, hogy mi történik élesben, de stabil alapot adhatnak. Örülünk a versenyeredménynek, de ami sokkal fontosabb, hogy a vizsgákon és a megmérettetéseken állandó, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtson.
A külföldi versenyeket és kiképzéseket arra használom, hogy stresszhelyzetben teszteljem a kutyákat, mert jó metszetet adnak arról, hol tartanak, hogyan reagálnak idegen helyen, idegen emberek között.
Fontos szerepe van a gazdának, aki logisztikailag menedzseli a szituációt. Én döntök, hogy beleengedem-e az adott helyzetbe vagy sem. Teamként dolgozunk.
Milyen kutyából lesz jó mentőkutya?
Pozitív megerősítéssel kondicionáljuk a kutyákat, a tréningeken nem a gazdától, hanem a megtalált személytől kapja a jutalmat. A cél ugyanis, hogy ne a gazdára, hanem a keresett személyre fókuszáljon. Ebben különbözik ez minden más kutyás sporttól.
Emiatt az extrovertált személyiségeket választjuk ki erre a munkára, akik kifelé nyitnak, akarnak idegenekkel kontaktálni.
Vannak helyzetek, amikor akár tőlem 50-100 méterre vagy négy falon túl keres épp a kutya. Egy ilyen szituációban ha állandóan hozzám fordulna segítségért, értéktelenné válna a munkája, akár ott is hagyná a személyt. Meg kell erősíteni bennük a motiváltságot az idegen felé.
Mennyire viselte meg Karmát az elmúlt hét a kifáradáson túl?
Van benne egy belső késztetés, szereti ezt csinálni, de mindkét kutyánk (Oláh Zsolt tűzoltó főtőrzsőrmester Dexter nevű kutyájával volt kint a mentésen) már az első nap tele volt sérülésekkel. A még nem tömörödött rom könnyen omlik tovább, a jeges felületeken elcsúsztak, elestek a kutyák.
Karma négy lábán rengeteg seb van, a lábujjai gyulladtak, merevek, a hátát is meghúzta. Most jönnek a fizioterápiák, visszagondozások, lézerkezelések, gyógymasszázsok, de rendbe fog jönni. Sokat alszik és élvezi az itthon maradt kutyafalkánk társaságát.
Leczki Sarolta
Sarolta három éven át volt televíziós újságíró, de pályát váltott és immár 23 éve dolgozik a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kötelékében hivatásos tűzoltóként. Címzetes tűzoltó főtörzszászlós, profi személykereső, tűzvizsgáló és mentőkutyákat képez, létrehozta az FKI Mentőkutyás Szolgálatát.
Civilben a Kutyák Határok Nélkül Alapítványt vezeti, terápiás kutyavezető és habilitációs kutyakiképző és kutyatenyésztéssel is foglalkozik. Az alapítványnál 15-20 önkéntessel dolgoznak a kutyákon, számos világversenyen végeztek dobogós helyen.
Sarolta több alkalommal volt bevetésen földrengéseknél: 1999-ben Törökországban, 2005-ben Pakisztánban, 2009-ben Indonéziában dolgozott.
Karmával együtt jelenleg hat kutyája van, mindegyikük vizsgázott vagy képzés alatt lévő mentőkutya.
Eredetileg újságíró voltál, majd a tűzoltósághoz kerültél, ahol létrehoztad a katasztrófavédelem mentőkutyás szolgálatát. Közben megalapítottad a Kutyák Határok Nélkül Alapítványt (KHN) is. Hogyan működik együtt a kettő, mi a létjogosultságuk egymás mellett?
Huszonhárom éve azért vettek fel a tűzoltósághoz, hogy létrehozzam a mentőkutyás szolgálatot. Rengeteg akadályba ütköztem közben, de sikerült egy öt fős szolgálatot kialakítani, mellyel ellátjuk a fővárosi riasztásokat.
De állami cégben dolgozva, hivatalos személyként sok esetben meg van kötve a kezem, visszatart a bürokrácia. Az alapítvány vezetőjeként civil vagyok, úgy sokszor könnyebben, szabadabban kommunikálhatok.
A Kutyák Határok Nélkül Alapítványom önkéntes csapatában jelenleg 20 fő van, ők a nemzetközi kutyás élet ismert és elismert szakemberei, több évtizedes tapasztalattal. A kutyakiképzés a hobbijuk és szenvedélyük.
Rendszeresen veszünk részt hazai riasztásokon eltűnt személyek keresésekor, tartunk workshopokat, szemináriumokat, eredményesen szerepelünk nemzetközi versenyeken, több esetben dobogós helyen. Három itteni kollégám szintén tagja a HUNOR mentőszervezetnek is.
A kutyák kinek a tulajdonát képezik? Hivatásos tűzoltók ők is?
Nem, saját tulajdonban vannak, egy tartós használatba vételi szerződéssel kerülnek állományba. Jelenleg a havi tápjukat és oltásaikat állja a tűzoltóság.
Közben mennyi költséggel jár egy ilyen mentőkutya nevelése, képzése?
Csak néhány tétel: az a labda, amivel éppen itt játszik Karma, 6000 forintba kerül. Októberben babéziás lett (kutyakullancs által terjesztett betegség, mely a vörösvértesteket támadja meg – a szerk.), az állatorvosi számla 140 ezer forintra rúgott. Saját zsebből járunk tréningekre, egy párizsi utazás fejenként 150-200 ezer forint utazási költséggel, szállással, a speciális oktatórom bérlési díjával. Évente 2-4 tréningutunk van, emellett nemzetközi vizsgákat teszünk, gyakorlatokat is látogatunk.
Mik a legközelebbi terveid az alapítvánnyal?
Ez a földrengés is megerősített abban, hogy nagy szükségünk van egy tudatosan kialakított, saját oktatópályára, ahol komoly szakmai munkát tudunk végezni. Most területet keresünk a fővároshoz közel, ahol ezt a bázist megvalósíthatnánk – és persze támogatókat. Ezek a kutyák – ahogy az eredményeken is látszik – nélkülözhetetlenek a katasztrófák helyszínén, a lehető legmagasabb szinten kell felkészítenünk őket.
Borítókép és fotók: Sebestyén László
