Eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha a Facebook egyszer csak tényleg fizetőssé válna, és nem engedhetnénk meg magunknak, hogy bármikor, bármennyi időn át görgethessük a falunkon. Mentális fellélegzés lenne vagy dührohamot kapnánk? A pszichológus szerint masszív elvonási tüneteink lennének. A közösségi marketing specialista szerint jó eséllyel átszoknánk egy másik platformra, ami még mindig ingyen van.
Orvosi rendelőben várakozva, villamoson utazva, lefekvés előtt és ébredés után… milyen lenne, ha egyáltalán nem, vagy csak korlátozott időre nézhetnéd meg a Facebook-faladat, ellenőrizhetnél le valamit az ismerőseidről? Ez attól is függ persze, hogy melyik generációhoz tartozol, mert a Facebook már régóta nem egyeduralkodó, a fiatalabb korosztály tagjai kevesebbet és másképp használják, de ők sem engedték el teljesen.
Időről időre szárnyra kap a hír, hogy a Facebookot fizetőssé teszi a Meta – legutóbb idén februárban volt ez téma –, aztán jönnek a cáfolatok és a pontosítások, hogy csak plusz szolgáltatásokat vezetnének be fizetős verzióban, az alapfunkciók ingyenesek maradnak.
A legismertebb közösségi média intenzív használata nem csak a pénztárcánkat érinti. Egyre többször hangzik el, – a mentális állapotunkért aggódóktól –, hogy
„bárcsak végre fizetős lenne, tulajdonképpen jót tenne”.
Mintha sosem lennénk egyedül
Tari Annamária pszichoanalitikus szerint a korlátlanul elérhető közösségi média komolyan beleszólt az érzelmi életünkbe. A szakember szerint azok, akik napi három-négy órát töltenek valamelyik felületen, ebben az online élettérben élményeiket valódinak, sodró lendületűnek, és fontosnak ítélik. A like-ok, értesítések állandó megerősítést adnak, hogy kedvelnek minket, fontosak vagyunk.
„A Facebook legaddiktívabb tulajdonsága a gyorsasága és hogy kiküszöböli a szeparációs szorongást, olyan mintha sosem lennénk egyedül.”
Eljátszva a gondolattal, hogy milyen lenne, ha csak korlátozottan lenne elérhető, a szakember szerint kétféle reakció érkezhet. „Ha pénzt adunk valamiért, az értékesebb lesz. A másik pedig az, hogy dühítővé válik, hogy ami eddig ingyen volt, azért most fizetni kell.”
„A klinikusok szerint üdvözítő lenne, hogy visszataláljunk a saját életünkbe. Csak először meg kellene küzdeni az elvonási tünetekkel. Ha minden szünetet ezzel töltünk ki, akkor nagy kérdés, hogy mit csinálunk majd helyette. Őszintén szeretném hinni, hogy pár hét után vissza lehetne térni abba az üzemmódba, hogy nem vesszük elő a telefonunkat, amikor három megállót megyünk a villamossal.”
Megöli a small talkot
Sherry Turkle amerikai professzor néhány évvel ezelőtt jutott arra a megállapításra, hogy a sok mobilozás megöli az idegenek közötti rövid beszélgetéseket (small talkokat). „És ez elég nagy baj, mert a több a személyes kommunikáció erősebb empátiát szül, az jobb közérzetet biztosít, aki pedig jól érzi magát, annak az immunrendszere is erősebb” – mondja Tari Annamária. „Fontos, hogy képesek legyünk egyedül lenni. Például csak ülni egy széken és nem csinálni semmit. Ha ezt tudjuk kezelni, és nem kapunk tőle frászt, akkor rendben van a viszonyunk saját magunkkal. Az ilyen ember nem lesz a kapcsolataiban kizsákmányoló, kapaszkodó, nem kell megmenteni. Hanem partner lesz.”
„Ha viszont folyton mankónak használsz egy platformot, észrevétlen marad, hogy nincs érzelmi viszonyod saját magaddal.”
A nyerőgépekhez hasonlóan az okostelefonok és az alkalmazások használata is kiváltja a dopamin felszabadulását. Ez az egyik oka, hogy a készüléket nehezen tesszük le. Emellett a kortizolszintet is emeli, ami a szervezet fő stresszhormonja. „A kortizolszint megemelkedik, ha a telefonod látható helyen van letéve, vagy a közeledben van, vagy ha hallod, hogy jelez, sőt akkor is, amikor csak azt hiszed, hogy úgy hallottad, hogy jelzett” – mondja a The New York Times cikkében David Greenfield, a Connecticuti Egyetem Orvosi Karának klinikai pszichiátriaprofesszora és az Internet- és Technológiai Függőség Központjának alapítója. „Ez egy stresszreakció, ami kellemetlen érzés, és a test természetes reakciója, hogy meg akarja nézni a telefont, hogy a stressz elmúljon. De elég nagy esély van rá, hogy a telefonon is valamilyen stresszkeltő információ érkezik, ami egy újabb kiugrást jelent a kortizolszintben. Aztán a szorongást újabb és újabb telefonozások enyhítik. Ez a ciklus, ha folyamatosan erősödik, krónikusan emelkedett kortizolszinthez vezet.”
A közösségi marketinges szemével
„Az alapfunkciók esetében nem merült fel a fizetőssé tétel. Azt tesztelik, Új-Zélandon, Ausztráliában és néhány hete az USA-ban is, hogy bizonyos extra szolgáltatásokért kérnek pénzt” – mondja Lévai Richárd közösségi marketing specialista. Ő egyébként – marketinges szemmel nézve – nagyon is örülne neki, ha ezek a fizetős funkciók itthon is elérhetővé válnának, mert könnyebb hozzáférést jelentene a Meta ügyfélszolgálatához és ez nagy segítség lenne azoknak, akik üzleti profilokat kezelnek. Számításai szerint, ha a felhasználóknak mindössze 1 százaléka előfizetne a plusz szolgáltatásért, az már egymilliárd dollárt hozna negyedévente a Meta konyhájára.
Az alapfunkciókra vonatkozóan nem érdeke meglépni a Metának, hogy fizetőssé tegye azokat, mondja. Ha mégis eljátsszunk a gondolattal, Lévai Richárd szerint is komoly frusztrációt okozna a felhasználókban. Szerinte a többség nagyon gyorsan átmenne egy másik platformra, ami még mindig ingyenes.
Új üzleti modell születik
Mark Zuckerberg közösségi médiabirodalma a felhasználók milliárdjaira épül, és persze a hirdetőkre, akik hatalmas összegeket fizetnek azért, hogy megragadják a figyelmünket. Ez az üzleti modell viszont nem lesz fenntartható hosszútávon. „A helymeghatározás alapján működő hirdetések, amelyek követik minden lépésünket, korszakos anomáliát jelentenek, és a végét járják” – mondta Johnny Ryan, az Irish Council for Civil Liberties vezető munkatársa, aki az internetezők adatainak erősebb védelméért dolgozik.
A Facebook és az Instagram a felhasználói adatok aranybányáját kínálja a hirdetők számára. Csak a Facebooknak 2 milliárd napi felhasználója van, míg a Meta összes platformján, beleértve az Instagramot, a WhatsAppot és a Messengert is, ez a szám alig marad el a 3 milliárdtól. A Facebook bevételt termel abból, hogy a jellemzőik alapján profilokat készít a felhasználókról, és összepárosítja őket a hirdetőkkel, akik így célirányosan tudják eljuttatni hirdetéseiket azokhoz, akiket valószínűleg legjobban fogja érdekelni.
A Meta Verified a jövőben azt jelentené, hogy a felhasználók havi előfizetési díjat fizetnek –11,99 vagy 14,99 dollárt –, azért, hogy plusz szolgáltatásokat kapjanak. A „jóváhagyott” jelzéssel ellátott profilok hátterét valóban ellenőrzik, igazolásokat kérnek be. Utána ezek a fiókok nagyobb biztonságban lesznek és gyakrabban kerülnek elő a keresésekben, ajánlásokban. Valamint a fizetős felhasználó személyes támogatást kap a fiókjával kapcsolatban a Metától. A cég azt mondja, hogy reméli, a tesztidőszak után hamarosan a világ többi részén is elérhetőek lesznek ezek a szolgáltatások.
