Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ezek a legnagyobb kihívások az otthoni munkában, és így tudod őket leküzdeni

A COVID-19 okozta válság a színpad közepére rúgta és reflektorfénybe állította – sok egyéb mellett – az otthonról végzett munkát is. A home office bizonyos nehézségeivel már előre lehetett számolni, ám a gyakorlati alkalmazás felszínre hozta azokat a kevésbé nyilvánvaló kihívásokat is, melyekkel a munkaadók és munkavállalók, komplett szervezetek a tartós távmunka során találkoznak. Nemzetközi kutatások mellett hazai felmérés is igazolja már, hogy a távmunkával kapcsolatos stressz jellege és mértéke elsősorban az egyedi élethelyzet függvénye, ugyanakkor a gyakorlati megoldások sokkal egységesebb képet mutatnak.

Az elmúlt években minden második HR-konferencián feltett „milyen lesz a jövő munkahelye?” kérdésre a sokszereplős panelbeszélgetések jövőbemutató válaszait egy vonással húzta át a koronavírus. Azt minden hozzáértő valószínűsíti, hogy a járvány levonulta után az eddigi kerékvágásba nem lehet visszatérni, és a távmunka jó eséllyel tartóssá válik majd. Ennek becsülhető előnyei és hátrányai mellett komoly bizonytalanságai is vannak. Mit hoz majd például hosszú távon a produktivitás és a kreativitás szempontjából? Korábbi, szerény tapasztalatok alapján jót és rosszat is várhatunk.

Az emberi tényező

A távmunka villámsebesen kialakult primátusát jól érzékelteti, hogy a Gartner kutató és tanácsadó vállalat ázsiai cégek körében végzett felmérése szerint a válaszadó szervezetek 88 százaléka már 2020 márciusában ösztönözte vagy kötelezte az alkalmazottait otthoni munkavégzésre. Európa és a többi kontinens a vírus terjedését követve ugyan csak némi késéssel zárkózott fel hozzájuk, de a digitalizációs paradigmaváltás és a távmunkához szükséges feltételek megteremtése itt is, ott is viszonylag egyszerű feladatot jelentett. Az egyenletben a megszokott munkakörnyezetből és munkarendből kiszakított munkavállaló lett az „ismeretlen” tényező.

Egy ezer főt megkérdező amerikai kutatás nemrég arról számolt be, hogy a home office-ban dolgozók több, mint fele (52 százaléka) jobban szorong odahaza, mint a munkahelyén – és ez csak részben írható a járványügyi helyzet számlájára. Az otthoni munka során komoly stresszfaktort jelentenek többek között a körvonalazatlan munkahelyi elvárások, a családi kötelezettségek és a szintén otthonról dolgozó házastárs vagy partner.

Itthon is megkérdeztek alkalmazottakat és vezetőket

Izgalmas eredményeket hozott egy friss, hazai kutatás is az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, így a nemzetközi körkép mellett már a magyar viszonyokról is sokat megtudhattunk. A Quantified.Company nyitott, virtuális „brainstorming”-ot szervezett saját digitális felületén csaknem 200 résztvevővel. A kvalitatív és kvantitatív függvényeket kombináló módszertannak lényeges eleme, hogy akár nagyszámú embertől is gyorsan lehet adatokat gyűjteni anélkül, hogy a válaszokat zárt kérdések befolyásolnák.

Az anonim kutatásban kis-, közepes, vagy nagyvállalatnál állásban lévő alkalmazottak és vezetők két nyitott kérdésre válaszolhattak: melyek a home office legnagyobb kihívásai, illetve milyen gyakorlati eszközök és megoldások működnek az otthoni munkavégzés során. Véleményük, tapasztalataik megosztása mellett szavaztak is arról, hogy mennyire értenek egyet a többi résztvevő válaszaival.

Kihívások és stresszorok

A felmérés alapján a kihívások túlnyomó része két fő kategóriába rendezhető: energiaszint (motiváció és fittség) és produktivitás (koncentráció és zavaró tényezők, a munka és a család szétválasztása). Azzal együtt, hogy az adatok könnyen besorolhatók, tipizálhatók egyes kategóriák szerint, az is kiderült, hogy a véleményezők kevéssé értettek egyet.

A válaszadók szerint az alábbi tényezők okozzák a legtöbb stresszt a home office-ban:

  1. Kevesebb fizikai aktivitás a munkahelyi bejárás elmaradása miatt
  2. Online elérhetőség kontra fókuszált munkavégzés
  3. A munka és a magánélet szétválasztása
  4. Nincs idő ráhangolódni a munkára
  5. Sokféle zavaró tényező
  6. A munkarend kialakításának és betartásának nehézségei
  7. Motiváló munkatársak hiánya
  8. Elszigeteltség
  9. A munkatársak munkaidőn kívüli jelentkezései
  10. A család és a gyerekek nehezen értik meg, vagy fogadják el az otthoni „munkahely” szabályait

Bevált megoldások és praktikus tippek

A kihívásokkal ellentétben a megoldások és jó gyakorlatok nem tipizálhatók egy-két nagyobb témakör mentén. A 10 legnépszerűbb praktikus megoldás pedig szinte megegyező támogatottságot kapott. Ne feledjük, az alábbi lista nem szakértők ködszurkálása, hanem a valós helyzetet megélő hétköznapi munkavállalók egyszerű és életszerű – az eltelt rövid időszak alatt már bizonyított – tippjei.

Milyen praktikus megoldásokat látnak a válaszadók arra, hogy nehézségekkel és stresszhelyzetekkel megküzdjenek?

  1. A munkába járás helyett felszabaduló idő tartalmas kihasználása
  2. A számítógép kikapcsolása a munkanap végén – a munka és a magánélet egyensúlyban tartása
  3. Napi feladatlista készítése
  4. Otthoni sportolás, testedzés
  5. Nincs munkavégzés az ágyban vagy az étkezőasztalnál
  6. Munkakapcsolatok, feladatok aktív kezdeményezése; e-mailezés helyett telefonálás vagy rövid videókonferenciák
  7. Tervezett napkezdés, normál napi munkarend kialakítása
  8. Hasznos tevékenységek végzése a munkaidő lejárta után
  9. A produktivitás növelése napi célok kitűzésével
  10. Támogatni a munkahelyi vezetőt az átmeneti időszakban is

A legutolsó pontnál érdemes egy pillanatot talán még elidőzni. A megfogalmazott vélemény nem elírás, nagy volt az egyetértés abban, hogy a vezetőt is kell támogatni a nehéz időszakban.

Mindenkinek másképp nehéz

Miközben a megoldások terén nagy volt az egyetértés a hazai felmérés „együtt gondolkodói” között, a kihívásokkal kapcsolatban széthúztak a résztvevők, amire sem a regisztráció során megadott cégméret, sem a beosztás nem szolgált magyarázattal. Felmerülhet az alapos gyanú, hogy a stresszfaktorok és a nehézségek érzékelésében elsősorban az egyéni élethelyzetek válnak döntővé. Ahogy a netes fórumokon gyorsan mémmé vált ironikus összehasonlítás is mutatja, amíg a gyermektelenek személyes karanténcéljainak listája az online jóga-Netflix tengelyen hosszan sorolható, a gyerekes szülőknek marad a csukott ajtó mögötti pisilés (legalább heti egyszer).

Munkáltatói szerepvállalás: többet, többször, tudatosabban

A működő egyéni megoldások mellett tehát szép és összetett feladattal nézhetnek szembe a cégek vezetői a kötelező távmunka ügyes-bajos dolgainak megoldásában. A fentiek tudatosítása, az egyéni élethelyzetek figyelembe vétele eleve ad teendőt. A home office úttörőinek ugyanakkor – legalábbis a korábban már idézett amerikai felmérés alapján – bőven volnának egyéb kérései is. Legfőképp egyértelmű elvárások megfogalmazását és világos, rendszeres visszajelzéseket várnak (akik ezt nem kapják meg, 51%-al kevésbé hatékonyak, mint a többiek), de segítséget is kérnének a házi munkahely berendezésétől kezdve az érzelmi kihívásokkal való megküzdésen át az otthoni önfejlesztési lehetőségekig.

A hatékonyságon túl

A most helyesen alkalmazott céges megoldások, ha a jövő nagy kihívásainak mindegyikére nem is nyújtanak megoldást, az alkalmazottak elkötelezettségét annál inkább erősíthetik. Az a vezető, aki ma helyesen lép és a nyilvánvaló pénzügyi nyomás mellett is eleget segít, vagy bevonja az alkalmazottait a döntéshozatalba – akár azzal, hogy megkérdezi őket arról, hogy ők mit tennének – sokat profitálhat. Nemcsak a reputációját erősíti meg, de egy mentálisan erősebb szervezettel vághat neki a jövőnek. És ez – bármilyen is legyen majd az új „normális” – egyértelmű versenyelőnyt jelenthet számára.


Batiz András,
az Impact Works alapítója

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Oszd meg!