F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Exportcikk lett a Hello Wood

Nyitókép: Hello Pizza, Bujnovszky Tamás

Mitől város egy város? Ezt a kérdést is feszegetjük a Forbes Urban című különszámában (még mindig megtalálod a standokon!) és válaszként felsoroltunk benne 125 olyan nevet – 100 olyan projektet, amelyek jobb hellyé tették Budapestet. Közülük az egyik a Hello Wood. A háromfős csapat némileg kibővülve a miénkhez hasonló kérdések megválaszolásához egy egész várost felépített. Nemzetközi példa lett belőle.

Mi kell ahhoz, hogy ne csak egymás mellé pakolt házakat építsünk fel, de valós igényeket kiszolgáló épületeket, kellemes, használható tereket alkossunk, a lakosok között pedig együttműködés, kommunikáció jöjjön létre? – a Hello Wood sajtóközleménye majdnem pont úgy kezdődik, mint a Forbes Urban. Micsoda együttállás!

urban_cimlap

125 ember, akik jobb hellyé tették Budapestet – köztük a Hello Wood. Keresd a standokon!

De az ő közleményük így folytatódik:

Működőképes lehet-e egy falu, ami nem az évszázadok során formálódott, közössége nem a hosszú évtizedek alatt alkotta meg az együttélés szabályait? Ez bár úgy hangzik, mint egy izgalmas stratégiai számítógépes játék intrója, valójában a Hello Wood nyári campusának tehetséges magyar és külföldi építészhallgatói, valamint nemzetközileg elismert építészek játszottak telepeset a Balaton-felvidéken.

A Hello Wood csapata modellezni akarta, mitől válik élővé egy település,  egy a nemzetközi szcénában is elismert egyetemi campus. A 2015-ben elindult Falu Projekt (Project Village) idén júliusban készült el, testet öltött a vízió: a Hello Wood a Kapolcshoz közeli Csóromfölde gazos, kietlen vidékén egyszer csak kinőtt egy apró település. Idén a települést 7 nemzetközi építésziroda bővítette: többek között a calais-i menekülttábor térképét is elkészítő Architecture for Refugees épített pavilont, és a landscape urbanism egyik fontos képviselője, a Groundlab alkotta meg a falu közösségi kertjét.

A projekt nagy sikerrel zárult, sőt, időközben az alkotótáborból exportcikk lett: a Föld túlsó felén, Argentína a magyar módszert kölcsönkérve szervezte meg a saját Hello Woodját. Bár a Project Village befejeződött, a Hello Wood életében csak egy korszak zárult le, a következő évek feladata, hogy az egyetemi falut hosszútávon külföldi egyetemek által használt, önfenntartó campusszá tegyék.

wood-38

Fotó: Turós Balázs

A Project Village 2015-ben, a Hello Wood hatodik alkalommal megrendezett építészeti táborában indult a Balaton-felvidéken fekvő Vigántpetenden, amikor az alkotók egy mozgó falut terveztek, ami a fesztiválról fesztiválra járva spontán eseménytérré vált. 2016-ban aztán a Hello Wood megvette Vigántpetendhez tartozó, csodás panorámával rendelkező Csóromföldét, egy kéthektáros területet, ahol megkezdődhetett a projekt letelepedési fázisa, a már hosszabb távra tervezett építkezés.

„Az egy félelmetes dolog, hogy állsz a megvásárolt birtokon, a semmi közepén, és azt mondod, hogy akkor legyen itt egy falu”

– mondja Pozsár Péter, a Hello Wood egyik alapítója. Hatalmas kihívás elé néztek a nyári egyetem építészei, pedig egy egyszerűnek tűnő kérdést kellett megválaszolniuk: mi lenne az első dolog, amit egy üres telken megépítenének? Valaki a raktárral kezdte, másnak a lakóház vagy egy szakrális tér létrehozása volt a legfontosabb.

A Project Village 2017-ben érkezett el az utolsó fázisához, amikor az építészek egy organikus helyszínné változtatták az épületeket és a köztük lévő tereket, létrehoztak egy működő közösséget. Kialakult egy faluközpont, egy mini lakónegyed, a településnek még főutcája is van. És ami legalább ugyanennyire fontos: létrejött az élet zavartalan működéséhez elengedhetetlen infrastruktúra, van már víz és áram is a telepen.

wood-36

Fotó: Turós Balázs

Az idei évben a Hello Wood csapata annak vizsgálatára fókuszált, hogy a lakó mindennapi ritmusa miként alakítja a térhasználatot, milyen igényei vannak, hol közlekedik szívesen, át kell-e vágni egy sövényt csak azért, hogy a neki kényelmes, legrövidebb úton térhessen haza.

Bár a hároméves program véget ért, a megalkotott építményeket nem bontják le. Csóromfölde a következő fejlesztési szakaszba került, a számítógépes játék analógiájával élve: szintet léphet. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a települést mindenekelőtt önfenntartóvá fogják tenni.

Pozsár Péter és csapata a jövőben olyan rendszereket fejlesztene, amelyek során környezetbarát módon és olcsón tudnának energiát, áramot elállítani, vizet használni.

A Hello Wood alapítói azon dolgoznak, hogy a világ legjobb nevű építészeti egyetemeivel a következő évtől hosszan tartó együttműködés jöjjön létre, amelynek keretében az egyetemek Csóromföldén tarthatnák meg akkreditált nyári kurzusaikat. A tervek között szerepel végezetül az is, hogy ha Hello Wood éppen nem táboroztat, akkor építészeti biennálék helyszínéül szolgáljon a campus. Így, Csóromfölde akár egyszer még nemzetközi építészeti központként kerülhet fel a térképre.

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő