Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Erre vágyik a dolgozók 94 százaléka – íme három módszer, hogy meg is kapják

A rugalmas munkahely a dolgozók egyik legnagyobb álma, írja az amerikai Forbes. És bár egyre több cégnél ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket, sajnos még most sem minden főnök tudja, hogyan álljon a flexibilitás elő-előbukó problémaköréhez.

A Deloitte nemrég készített egy fehérgalléros kutatást, ami ezerfős minta alapján mutatta ki, hogy az irodai dolgozók 94 százaléka munkahelyi rugalmasságra vágyik. Ez flexibilis munkaórákat és munkavégzési helyet takar, főbb előnyként pedig a „kevesebb stressz” (43 százalék) és a „magánélet és munka közti egyensúly fenntartása” (38 százalék) szerepeltek.

Ugyanakkor a válaszadók 80 százaléka vélte úgy, hogy a tradicionális munkahelyi viselkedés – azaz bemegyünk az irodába és nap közben ott is maradunk – fontos ahhoz, hogy feljebb léphessenek a ranglétrán. 30 százalék mondta, hogy „szakmai fejlődésük potenciális hátráltatása és a vezetők bizalmának megingása” miatt akkor sem élnek a rugalmasság lehetőségével, ha módjuk van rá.

Ez azt mutatja, hogy bár sok cég vezetett be flexibilis megoldásokat, a vezetők nem támogatják a dolgot. A dolgozók nem élnek a lehetőséggel, mert félnek, hogy nyomot hagy a karrierjükön. Annak tükrében, hogy a jövő munkáit a rugalmasság fogja meghatározni, valamint, hogy a válaszadók 52 százaléka szerint a menedzsment és az ügyvezető az, akiknek a legnagyobb hatása van a rugalmasság szervezeten belüli fenntartására, a vezetőknek ideje kinyitni a szemüket. Íme három mód arra, hogyan bátorítsák csapataikat a rugalmas munkamorálra.

Légy támogató és bízz meg bennük!

Főnökként szükséges biztosítani a dolgozókat abban, hogy semmilyen negatív következménye nem lesz, ha élnek a flexibilis lehetőségeikkel. Maguk a vezetők is állíthatnak példát, és persze kommunikálhatják is az üzenetet. Fontos, hogy még véletlenül se mutassanak olyan jeleket, amikből a dolgozó a rugalmasság rosszallását olvashatja ki. „Ó, már mész is? De jó neked!” – az efféle megjegyzések kerülendők. A bizalmi légkör megteremtése is fontos. A menedzserek el kell fogadják, hogy nem tudják majd biztosan ellenőrizni, dolgoznak-e beosztottjaik. Helyette hinniük kell a csapatukban és a szándékban, hogy igenis a legjobban szeretnének teljesíteni.

Képezd a menedzsereid!

Még ha egy szervezet teljesen flexibilis sem biztos, hogy a menedzserek vagy a dolgozók azok. Sőt a rugalmasságot aláásó elemek jórészt a középvezetők és beosztottjaik közül kerülnek ki. Egy minden reggel időben érkező kolléga tehet negatív megjegyzéseket az otthonról becsatlakozó munkatáraira. Egy főnök, akinek nincs elég embere, könnyen gondolhatja, hogy a rugalmas munkaidő csak trendi húzás a cég részéről, ami aláássa a termelést.

Nem elég tehát, ha a felsővezetők támogatják a flexibilitást: a középvezetők is muszáj, hogy beleálljanak a dologba. Előbbieknek kell kitanítania a menedzsereket a rugalmasság előnyeiről, és nem árt, ha példákkal is szolgálnak, hogy a kételkedő beosztottak lássák, miért jó ez az egész. Szintén a felsővezetők dolga, hogy segítsenek a középvezetőknek követhető, egyértelmű kereteket szabni. Így nem lesz kérdéses, melyik dolgozó hogyan és mikor érhető el a távmunka során.

Az eredményre fókuszálj, ne arra, ki hol van!

Egy brit kutatás szerint az átlag dolgozó kevesebb, mint három órát tölt produktívan egy átlagos munkanapon. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő maradék öt órája hírolvasásra, közösségi médiára, haverozásra megy el. A kutatások rámutattak, hogy ez az arány több bent töltött óra esetén sem javul, és mostanra egyértelmű kéne legyen, hogy a jelenlét még nem fokozza a produktivitást.

Annak érdekében, hogy a rugalmas munkarend mérhető legyen, a főnököknek már nem azt kell figyelniük, ki ül a helyén, hanem hogy mennyire volt hatékony és sikeres egy adott időszak. Kész a projekt időre? Minőségi lett a jelentés? Ha igen, akkor nem mindegy, hogy reggel 9 és délután 5 között készült-e vagy sem?

A Deloitte válaszadóinak 33 százaléka mondta, hogy a rugalmasság élvezetesebb munkaidőt és nagyobb szakmai elégedettséget jelent. 30 százalékuk érezte úgy, hogy az általános produktivitásukat is növelte, ha maguk gazdálkodhattak az idejükkel.

Kép: Christin Hume // Unsplash

 

"Nem a more, hanem a better visz előre. És ha van better, akkor előbb-utóbb more is lesz."