A helyi gazdasági fejlettségben is van hova fejlődnie a magyar nagyvárosoknak, azonban ez sem jelentené automatikusan azt, hogy a fiatalok szeretnének Magyarországon élni. Borús képet fest a 2022-es Társadalmi Riport tanulmánya, ami szerint nálunk kifejezetten nem szerencsés fiatalnak lenni.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet kétévente kiadott Társadalmi Riportja 26 tanulmányon keresztül mutatja be többek között a magyar gazdaság, mobilitás, szociális egyenlőtlenségek, válságok és társadalmi értékek aktuális kérdéseit. Ebben a cikkben a magyar városi fiatalokra érvényes meglátásokat gyűjtöttük össze.
A Csathó Ábel és Medgyesi Márton jegyezte tanulmány a 16-35 év közötti fiatalok jólétével foglalkozik Európa városaiban. A nemzetközi összehasonlításban a helyi gazdasági fejlettség és a fiatalok egyéni megélése alapján vetették össze budapesti és miskolci fiatalok életszínvonalát európai városokban élőkével.
Miért nem vidék?
A nagyvárosok általában jobb munkahelyekkel, színvonalasabb képzési és elhelyezkedési lehetőségekkel kecsegtetnek, összességében több lehetőséghez jut egy pályakezdő fiatal.
A szerzők azokat a felméréseket említik, amik bizonyították, hogy ha valaki fiatalon tartósan munkanélküli, az a pályafutás későbbi szakaszaiban is növeli a munkanélküliség valószínűségét. Egyúttal később alacsonyabb jövedelemre is számíthat. Tehát anyagi szempontból akár jobban is megéri először városba költözni, majd később, az anyagi jólét megteremtésekor elköltözni, ezzel a lehetőséggel sokan élnek is.
A városokban ugyanakkor a megélhetési költségek is jóval magasabbak, ami igencsak megnehezíti a lakhatást. Akik nem engedhetik meg maguknak a magas lakbért, azok a külvárosba költöznek, így rövidebb-hosszabb ingázásra kényszerülnek, ami szintén csökkenti a jólétet.
Hol laksz? Megmondom, hogy vagy
A kutatásban arra jutottak, hogy egy adott város jellemzői befolyásolják a benne élő fiatalok élettel való elégedettségét.
A felmérésben két magyar nagyváros lakóinak adatait vették alapul.
- Budapest a magyar népesség csaknem egyötödét magáénak tudhatja, a teljes hazai GDP-nek mintegy 40 százalékát itt állítják elő. Emellett közigazgatási, egyben kulturális, oktatási és sportközpontnak is tekinthető.
- Miskolc lakossága mintegy 150 ezer fő, ezzel az ország negyedik legnépesebb városa és az Európai Unió egyik legszegényebb régiójának központja.
Fontos kiemelni, hogy a kutatók csak a 2012 és 2019 közötti időszakot vizsgálták, azaz a járvány utáni adatok kimaradtak az elemzésből. Azóta tudjuk, hogy jelentősen felfordult az élet, ami a fiatalokat is hátrányosan érinti. Legfőképp azért, mert ők dolgoztak a válság által leginkább érintett ágazatokban.
Csak a járvány első hulláma alatt az Európai Unióban élő 16-24 évesek (akik jellemzően vagy diákmunkát vállaltak, vagy pedig friss pályakezdőnek számítanak)
több mint kétszer akkora jövedelemtől estek el, mint a 25-64 éves munkavállalók.
A kutatók több tényezőt vettek figyelembe az összehasonlítás elkészítésekor: 2012-es, 2015-ös és 2019-es adatokat vettek alapul, gazdasági mutatók közül az egy főre jutó GDP-t és a munkanélküliségi rátát a fiatalok egyéni megélésével vetették össze.
A fiataloknak feltett kérdésekben arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a lakóhely jellemzőivel, így
- a városi közszolgáltatásokkal (oktatás, egészségügyi ellátás, tömegközlekedés),
- a sport- és kulturális intézményekkel
- és a városi környezet állapotával (zajszint, zöldfelületek, közterek minősége és a levegő, utcák tisztasága).
Mitől lesz elégedett egy fiatal?
Nem meglepő: a magasabb egy főre jutó GDP jellemzően magasabb élettel való elégedettséget is eredményez. A GDP önmagában nem elég, de a közvetett hatása nagymértékben emeli az életszínvonalat. Ezekben a városokban alacsonyabb a munkanélküliség, egyben az érintett helyeken magasabb minőségű közszolgáltatásokkal, létesítményekkel és élhetőbb környezettel találkozhatunk.
Habár fontos mutató a GDP, az élettel való elégedettség a következtetések alapján egyértelműen sem a GDP-vel, sem a munkanélküliségi rátával nincs összefüggésben.
Azonban egy tényező nagyban befolyásolja, ami nem más, mint a munkakeresés egyszerűsége.
Miért? Minél nagyobb a munkahelyi bizonytalanság, annál kevésbé lesz elégedett a fiatal pályakezdő, hiszen később sikerül önálló életet kialakítania.
A kutatás rámutat azonban, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP, annál jelentősebb arányban gondolják a fiatalok úgy, hogy jó a közszolgáltatások minősége és könnyű munkát találni. Ugyanakkor a magas GDP a megfizethető árú lakhatást szorítja vissza, ami a városi fejlettség egyértelmű árnyoldalának tekinthető.
Az egyéni változókat vizsgálva egyre elégedettebb lesz egy fiatal az életével, ha
- ritkán küzd anyagi problémával,
- ha van stabil munkája,
- ha együtt él valakivel vagy házas.
Az iskolázottság és az élettel való elégedettség között nem találtak jelentős összefüggést.
Nem állunk jól
Az összes vizsgált ország esetében a megkérdezettek 2015-ben enyhén pozitívabban tekintettek az életükre, mint 2012-ben, 2019-ben viszont már elégedetlenebbek voltak. Azonban a kutatás szerint már 2019-ben sem éltek úgy a magyar fiatalok, ahogy szerettek volna. Azóta – többek között a világjárvány, háború és infláció nyomán – feltehetően még rosszabb lett a helyzet.
Mindkét város – különösen Miskolc – rossz mutatókkal rendelkezik a városi jellemzőket vizsgálva.
- Az egy főre jutó GDP alapján Budapest a 69-ből a 34. helyet szerezte meg. A dobogó tetején Luxembourg, München, majd Genf áll. De a magyar fővárost megelőzte a régióból Pozsony (6. helyezett), Prága (15.), Varsó (19.) és Ljubljana (26.) is. Miskolc a 67. helyre fért fel.
- A felmérés alapján Budapest a munkanélküliségi rátában sem áll rossz helyen, az összes vizsgált város közül a 12. helyre fért fel (egyébként Varsóban a legalacsonyabb, utána Pozsony következik). Miskolc 48. helyezése a második legrosszabb a volt posztszocialista városok között (Budapesté az említett városok között ugyanakkor a negyedik legjobb helyezés).
A gazdasági mutatók sem rózsásak, azonban a kutatók arra jutottak: a városok viszonylag negatív megítélése még így is felülmúlja azt, ahogy a fiatalok személyes életüket értékelik.
Elégedettségből egyes
Az élettel való elégedettségben a lista aljára kerültünk:
az összes város közül Budapest és Miskolc, valamint Athén végzett a lista végén.
A legelégedettebbek egyébként a Reykjavíkban, Koppenhágában, Aalborgban és Grazban élő fiatalok.
A városi közszolgáltatások, a sport- és kulturális létesítmények, valamint a környezet állapotát illetően Budapest és Miskolc is a mezőny hátsó felében található. A közszolgáltatásokkal egyértelműen fenntartásaik vannak (Budapest: 61. hely, Miskolc: 63. hely). Sőt, az egy főre jutó GDP értékhez képest alacsony volt a közszolgáltatásokkal nagyon elégedettek száma. A sport- és kulturális intézmények minőségét, egyben a városi környezetet is nem megfelelőnek találták a fiatalok.
A 16-35 év közöttiek körében különösen elszomorító, hogy
az élettel való elégedettség még annál is jóval alacsonyabb, mint amire számítani lehetne a jellemzők alapján.
A közép-európai térség fővárosaiban, így Pozsonyban, Prágában és Varsóban is magasabbak mind a városi jellemzők, mind az élettel való elégedettség.
