„A daganatos betegségek előfordulásának csökkenése markánsan összefügg a dohányzás visszaszorításával, erre utalnak a kutatási eredményeink” – mondja Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.
A nemzetközi gyógyszercég magyar leányvállalata több mint tíz éve foglalkozik Magyarországon krónikus betegségek tudományos kutatásával, rendszerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – vagyis régi-új nevén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – adatait használták.
2009-től, azaz körülbelül tizenöt évre visszamenően kutathatóak érdemben az egészségügyi adatok. Persze ez nem regiszter, nem lehet pontosan megmondani, hogy darabszámra pontosan mennyiszer fordul elő egy adott betegség, viszont egy évtizednyi elemzés alapján ma már meg tudják mondani a kutatók, hogy milyen trendek láthatóak egyes krónikus betegségek vagy daganatos betegségek előfordulásában, túlélési esélyeiben, és hogyan alakultak a korosztályon belüli megoszlások az elmúlt másfél évtizedben.
A kutatás eredményei szerint 2011 és 2023 között a dohányzással kapcsolatos daganatok előfordulása – mint a tüdő-, gége-, nyelőcső- vagy húgyhólyagrák – a 40-49-es férfi korosztályban 56,1 százalékkal esett vissza, míg az 50-59 év közötti korosztályban 59,7 százalékos javulást mutatnak a korcsoportos eredmények. A nőknél szintén 50-60 százalék között csökkent a megbetegedések száma az aktív életkorban.
A dohányzással összefüggő daganatok előfordulásának változása korcsoportonként, nemenként (2011-2023) Forrás: MSD
„Engem is meglepett a javulás, hiszen Magyarországról közismerten elég negatív adatok szoktak megjelenni, főleg a daganatos betegségekkel kapcsolatban” – mondja Kiss Zoltán. Azt is éppen mostanában sikerült több lépcsőben tudományosan igazolniuk, miből adódott, hogy az OECD-ben évtizedeken át kiemelkedően rossz helyen állt Magyarország a daganatos betegségek előfordulásában.
Valójában módszertani hibáról van szó, ami abból adódott, hogy nálunk a daganatos betegségek előfordulásáról nem volt precíz, teljes körű adat, ezért az OECD-ben a halálozási adatból következtettek vissza a betegségek előfordulására. Vagyis a környező országok daganatelőfordulási és halálozási arányát rávetítették a magyarországira. Ez pedig igen érzékeny arra, hogy egy országban milyen magas a boncolási ráta.
„Úgy ültünk évtizedekig az OECD szégyenpadján a daganatos betegségekkel, hogy csak becsült adatok érkeztek Magyarországról.”
Részben azért tűnhetett kiugróan rossznak Magyarország helyzete a nemzetközi rákstatisztikákban, mert a magas boncolási arány miatt nálunk több olyan daganatos haláleset is bekerült az adatokba, amelyet más országban a beteg életében nem diagnosztizáltak, és ez akár 14 százalékos torzítást is okozhatott például a tüdőrák nemzetközi összehasonlításában. „Persze, a daganatos betegségek mindezekkel együtt is igen nagy a problémát jelentenek, komoly társadalmi teher, de nincs olyan extrém népegészségügyi ok, amiért Magyarország ilyen mértékben kitűnne a rangsorban”– mondja Kiss Zoltán.
Kiss Zoltán MSD
Hétezerrel kevesebben halnak meg
Magyarországon a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok korábban a teljes daganatos megbetegedések majdnem 30 százalékát tették ki, míg a daganatos halálozások közel felét, így népegészségügyi szempontból nagyon jelentős az utóbbi tizenöt évben tapasztalt mintegy 60 százalékos javulás Zoltán szerint. „Hisz ennek következtében a 40–59 éves férfiak és nők együttes halálozása is jelentősen visszaesett: ma évente csaknem hétezerrel kevesebben halnak meg ebben az aktív, munkaképes korcsoportban, mint 2011-ben.”
Sőt, a halálozás oki háttere is átrendeződött ebben a korcsoportban. Például a múlt évtized elején az 50-es férfiaknál a daganatos halálozás magasabb volt, mint a szív- és érrendszeri mortalitás, most már alacsonyabb.
Míg 2011-ben az 50-59-es korosztályban a férfiaknál még az összes halálozás csaknem 37 százalékát okozták a daganatos betegségek, addig a szív- és érrendszeri betegségek 32 százalékáért voltak felelősek, 2023-ban ez az arány megfordult, 28,5, illetve 36 százalék volt ez a két arány.
„A standardizált halálozási mutatók és az előfordulás is javul, és ennek az egyik legnagyobb hajtóereje a dohányzással összefüggő daganatok előfordulásának csökkenése, másrészt a hatvan év alatti középkorúak egészségi állapotának javulása” – mondja Kiss Zoltán. Az 50-es korosztályban például majdnem minden daganatos betegség előfordulása csökkent, és a szív- és érrendszeri halálozások is. De sokkal gyorsabban csökkent a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása, mint más daganatoké.
Egy 50 éves magyar férfi halálozási rizikója ma már összevethető a nyugat-európai kortársakéval, és valójában kedvezőbb az amerikaiakénál.
Az okok komplexek lehetnek: markáns a szerepe a dohányzás visszaszorításának, a szűrővizsgálatok terjedésének, az egészségügy fejlődésének, de az egyre tudatosabb életmódnak is.
Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a Fidesz legjobb, ha nem egyetlen jó intézkedése az volt, hogy a dohányzást visszaszorította. „Én úgy fogalmaznék, hogy a dohányzás visszaszorítása kormányzati ciklusokon átívelő program volt. A 2000-es évek elején a WHO ezen kezdeményezéséhez csatlakozott Magyarország, akkor dolgozták ki a kormányzatokon átívelő programot, vagyis az előkészítés már 2010 előtt elindult, és 2012-ben jutott el az akkori kormány az implementációig – mondja Kiss Zoltán.
– Valóban látványosan az után csökkent a középkorosztályban a dohányzással összefüggő daganatok előfordulása, hogy kitiltották a dohányzást az intézményekből és a szórakozóhelyekről.
Sajnos ahhoz kevés adattal rendelkezünk, hogy bizonyítsuk, egyértelműen ez az ok áll a háttérben, de az biztos, hogy a zárt terek füstmentesítése szinte azonnal , mintegy tizedére csökkentette a beltéri szállópor- és károsanyag-koncentrációt, ami nemcsak a nemdohányzókat védte a passzív dohányzás romboló hatásaitól, de a dohányzók szervezetét is jelentősen tehermentesítette a füst belégzésétől.”
Kiss Zoltán MSD
45 helyett 40 legyen a korhatár?
Az adatok azonban egy másik, aggasztó jelenségre is rávilágítanak: a fiatalabb, 40-es populációban szignifikánsan emelkedik a vastag- és végbélrák, a melanóma, valamint a mellrák előfordulása. Kifejezetten figyelemfelkeltő, hogy a 40-49 éves nőknél majdnem 50 százalékkal nőtt a mellrák előfordulása 13 év alatt, ami felveti azt a kérdést, hogy az ajánlott szűrővizsgálatok korhatárát érdemes 40 évre levinni a mai 45-ről.
„Az egészségügyi adatbázisok elemzéséből megtudhattuk például azt, hogy a magyar emlőrákos betegek ötéves nettó túlélése valahol 82-86 százalék között volt a múlt évtized elején, ami a régióban a szlovén, lett cseh adatokhoz hasonlóan a legjobbak közé tartozott. Korábban nem álltak rendelkezésre olyan adatok, amelyek nemzetközi összehasonlításban is láthatóvá tették volna a magyar emlőrákos nők túlélési esélyeit, most azonban kiderült, hogy ezek valójában kedvezőbbek a vártnál, a posztszocialista országok között pedig a legjobbak közé tartozunk” – mondja Kiss Zoltán.
Ezek valóban tabudöntögető adatok: a megbízható információk hiánya évtizedeken át torzította a magyar daganatos betegek ellátásáról kialakult képet, miközben a szakmai eredmények még az adott körülmények között is a régió jobbjai közé tartoztak. Zoltán szerint mindemellett örömteli látni az adatok alapján azt is, hogy a férfiaknál éves szinten két százalékkal, a nőknél egy százalékkal csökkent a daganatos betegségek előfordulása. Érdekes és fontos adat az is, hogy a daganatos betegségek túlélési esélyei többségében javultak az elmúlt évtizedben.
A nemzetközi trendekkel összhangban a vastagbélrák, az emlőrák és a melanóma esetén pozitívan változtak a halálozási esélyek a középkorú és az idősebb korcsoportban is.
De az is ismert, hogy a magyar idősebb korosztály még mindig nem jár eleget szűrésekre, holott az 50-70 éves korosztályban például már államilag finanszírozott a vastagbélszűrés is. 2018-tól elérhető a FIT teszt (széklet-immunkémiai teszt), ami egy otthon elvégezhető, fájdalommentes szűrővizsgálat a vastagbélrák kimutatására. „Mégis jóval alacsonyabb a szűrésben résztvevők aránya, mint Nyugat-Európában.”
Készül a kockázati térkép az egész országra
„Több mint százéves múlttal rendelkező gyógyszercégként olyan tudományos és adatkutatási kompetenciákat építettünk fel, amelyek valós adatokon alapuló, megbízható elemzéseket tesznek lehetővé, miközben kiterjedt szakmai együttműködéseink révén a hazai orvosi egyetemek és vezető egészségügyi intézmények is aktív partnereink” – mondja Kiss Zoltán. A kutatási célokat széles szakmai egyeztetés mentén, egészségügyi szakemberek bevonásával határozzák meg. A legutóbbi, dohányzással összefüggő daganatok elemzésével foglalkozó tanulmányban többek közt például Vokó Zoltán egyetemi tanárral – a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának vezetőjével, jelenlegi népegészségügyi államtitkárral – dolgoztak együtt, az eredményeket pedig rendszerint közösen publikálják.
A kutatássorozatot a diabéteszes betegek epidemiológiai felmérésével kezdték, majd a kardiológiai és daganatos betegségek előfordulásával folytatták. A kutatások eredményeit számos nemzetközi publikációban közölték. Az MSD kutatóinak ambíciója ma már az, hogy átfogó képet adjanak minden olyan krónikus betegségről, amely érdemben befolyásolja a halálozási mutatókat.
„Azt vizsgáljuk, hogy krónikus betegségek, például a cukorbetegség vagy a kardiovaszkuláris kórképek milyen mértékben növelik egy újabb infarktus, sztrók vagy akár az összhalálozás kockázatát, és ezekből az adatokból egyfajta populációs kockázati térképet készítünk, ami segíthet az egészségügyi prioritások pontosabb meghatározásában.”
Persze a gyógyszercégeknek is kulcsfontosságúak ezek az adatok, egy-egy készítmény állami támogatásának kérelmezésekor pontos, hazai adatokkal kell ugyanis alátámasztaniuk az adott betegség terhét és a terápia várható költségeit, ehhez pedig megbízható ismeretek kellenek a betegségek előfordulásáról. Nyugaton ehhez precíz betegregiszterek állnak rendelkezésre, Magyarországon ezt részben pótolhatja a NEAK-adatbázis.
Van még hova fejlődni az adatalapú egészségügyi rendszerek terén, nemzetközi példákból jól látszik, milyen szint érhető el: Kiss Zoltán szerint ebben kiemelkedő kezdeményezés a UK Biobank. „Bár nem a teljes brit népességet fedi le, de már ott tart, hogy mintegy ötszázezer embernél teljes genomszekvenálást is tartalmaz, így a részletes klinikai adatok mellett a genetikai kockázatok feltérképezésére is lehetőséget ad.
Így nemcsak pontosabb diagnózisok születnek, hanem az egyéni betegségkockázatok is jobban becsülhetők, amivel akár személyre szabott szűréseket is lehet ajánlani. „Ez persze nálunk még utópia, de jól mutatja, hol tart ma az egészségügyi adatbázisok fejlesztése.”
Kép forrása: Sebestyén László
A covid alatt kevesebb volt a diagnózis
Az MSD legújabban publikált elemzésben azt vizsgálták, mi volt a covidjárvány hatása a daganatos betegségek diagnosztikájára.
Kiss Zoltán szerint a nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is visszaesett a pandémiában a daganatos betegségek diagnózisa, majd 2022-2023-ban bizonyos betegségeknél meg is nőtt az esetszám, de a halálozási mutatókban egyelőre nem jelentkezik a járvány alatti diagnózis elmaradásának hatása. Korábbi előrejelzésekben valóban születtek pesszimista becslések arról, hogy az elmaradó vizsgálatok érdemben növelhetik majd a halálozást, a friss adatok alapján azonban úgy tűnik, ez a hatás eddig nem jelentkezett.
„Átlagosan 12-13 százalékkal esett vissza a diagnosztizált esetszám a daganatos betegségeknél, 2020-ban, ez némileg egybevág a környező országok eredményeivel, én személy szerint a járvány alatti helyzetet és korlátozásokat megélve korábban nagyobb visszaesésre számítottam.”
