Nem úgy nézett ki vagy viselkedett, mint egy komoly tudós, de pontosan úgy, mint aki a legkomolyabb elszánással kutatja a boldogságot. A tudománynak szinte kimeríthetetlen kutatási forrást adott a flow elméletével, de tudományos eredményei egy új szót, fogalmat adtak a hétköznapi embereknek is. Csíkszentmihályi Mihályra emlékezünk.
Amikor Csíkszentmihályi Mihály 2015-ben Budapestre érkezett, vendéglátói elszörnyedve látták, hogy a repülőgépből egy szál bőrszandálban, zokni nélkül lép ki a novemberi hidegbe. Bőrkabátban és egy foltos fekete pólóban érkezett meg az interjúra a Forbes újságírójához is. Sűrű volt a budapesti programja, mert kért 10 percet, amíg aludhat egyet egy kanapén még az interjú előtt. Mégis milyennek kellett volna lennie egy boldogságkutatónak?
Persze Csíkszentmihályi ennél jóval több volt, a flow elmélet atyja olyan komplex tudományos koncepciót alkotott, amely a kutatói közegből átszivárgott a hétköznapokba: egy új kifejezést adott a mindennapi társalgásainkba.
Ha valaki ma azt mondja, flow-ban vagyok, mindenki érti, mire gondol. Ennél jobban kevés dolog mutatja talán hatását és jelentőségét.
A 87 éves korában elhunyt pszichológus professzorra a hat évvel ezelőtt vele készített interjúnkból szemezgetve emlékezünk: gondolatok, történetek, amelyek hű képet adnak róla, milyen ember is volt. Csíkszentmihályi akkor kereste ugyan a szavakat, de ragaszkodott hozzá, hogy magyarul beszélgessen a Forbes újságírójával.
Csíkszentmihály Mihály 2015-ben. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
Fiumében született, Olaszországban nőtt fel egy magyar származású családban. Gyermekkorában többször is találkozott Puskás Ferenccel, Hidegkuti Nándorral és Kocsis Sándorral.
„Édesapámnak volt egy vendéglője a római Trevi-kút mellett, a Piccolo Budapest, ahol az aranycsapat több tagja is rendszeresen megfordult”
– mesélte akkor, amikor arról kérdeztük, miről beszélgettek Csányi Sándor OTP-vezérrel nem sokkal korábbi találkozójukon. Főleg a fociról, szólt a gyors válasz.
A kolumbiai elnök is hívta, segítsen az országon
A flow elméletet és az abból kiágazó kutatásokat, gyakorlatokat, sőt játékokat komoly cégek használják a mai napig, hogy jobban megismerjék alkalmazottaikat, felmérjék az egyéni képességeket és kreativitást, a csapatokon belüli dinamikákat. „Engem leginkább azok a tapasztalatok érdekelnek, amik a flow-ra mint menedzsmenteszközre vonatkoznak” – mondta ennek kapcsán. A legtöbb nagy cég azonban nem akarta közzé tenni az eredményeit, persze akadt kivétel. A LG elektronikai óriás, például, egyszer meghívta Szöulba, hogy tapasztalataikat megosszák Csíkszentmihályival.
„Azt állítják, hogy az alatt a másfél év alatt, mióta bevezették a flow-t, mint menedzsmenteszközt, 6,5 milliárd dollárral nőtt a profitjuk. Érdekes visszajelzés volt, különösen, amikor láttam a cég felső vezetőinek kezében a könyvem jegyzetekkel teleírt, sűrűn aláhúzogatott koreai fordítását.”
Sok cég Csíkszentmihályi elmélete alapján inkubált magának olyan megoldásokat, amivel javított a hatékonyságon és így a jövedelmezőségen is. A professzor ugyanakkor azt vallotta, a flow elmélete alapján nem lehet egy univerzális menedzsmenteszközt alkotni.
„Én hosszú távon is azt tartom ideálisnak, ha a minden vállalat a saját eszközeit, a saját útját találja meg, és nem készen kapott megoldásokban gondolkozik.”
Példaként a kaliforniai Patagonia céget hozta fel. Ennek központi gyárába belépve rengeteg szörfdeszkával találkozik a látogató, és egy olyan szerkezettel, ami a közeli tenger hullámainak magasságát mutatja. „Ha a hullámok elérik a 75 centit, a szerkezet gongatni kezd, mindenki megfogja a szörfdeszkáját és rohan szörfözni. Hiába mérnek ebben a gyárban kiemelkedően magas munkáltatói elkötelezettséget, ezt a módszert nehéz máshol reprodukálni.”
Csíkszentmihályi a kutatásai és az előadásai mellett rengeteg meghívásnak igyekezett eleget tenni, ezek között voltak igen különleges „megbízások is”. 2015-ben, beszélgetésünk előtt nem sokkal épp Kolumbia köztársasági elnöke kereste azzal, hogy segítsen neki visszaállítani az emberek társadalomba és az államba vetett hitét. De a boldogsággal, mint kutatási területtel is foglalkozott még, újabb kérdésekre kereste a válaszokat. Mint akkor mondta,
az adatok azt mutatták, a tengertől egy órányinál rövidebb útra lakó emberek boldogságszintje sokkal magasabb, mint „az az egyéb mutatók alapján indokolt lenne”.
Nagyon érdekelte, hogy miért.
„Nem volt egyetlen kiemelkedő pillanat, a család és a munka tesz boldoggá. Mostanában annak örülök leginkább, ha valami érdekes és váratlan összefüggést találok az adatokban” – mondta, amikor arról kérdeztük, mi volt élete legboldogabb pillanata.
Csíkszentmihályi családja körében, 87 évesen hunyt el.
