Hogyan nevezzük a most gyilkolászó betegséget, járványt és annak kórokozóját, és főleg milyen írásképpel illesszük nevüket magyar szövegbe? A kérdés szerkesztőkön, korrektorokon kívül nyilván keveseket késztet fültővakarásra, de őket nagyon is.
A kiindulási pont – mint annyiszor – az angol nyelv, sőt az angol tudományos szaknyelv és annak legáltalánosabb helyesírási gyakorlata. Az RNS-vírusok egyik nagy csoportját koronavírusoknak hívják, a szaknyelv az angol coronavirus-ból alkotott CoV mozaikszóval írja le az ilyen vírusokat. Az utóbbi időkig két koronavírusról volt ismeretes, hogy képesek embereket is megfertőzni, méghozzá nagyon súlyosan. Az általuk okozott betegségek a SARS és a MERS. Előbbi a Severe Acute Respiratory Syndrome (súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes), utóbbi a Middle East Respiratory Syndrome (közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes) nevekből alkotott betűszó. Kórokozóikat a SARS-CoV, illetve a MERS-CoV karaktersorral szokás jelölni.
2019-ben aztán fölbukkant egy új, emberre veszélyes SARS-CoV-törzs, nemes egyszerűséggel SARS-CoV-2-nek nevezték el, az általa okozott betegség pedig a Coranavirus disease 2019 (azaz 2019-es koronavírus-betegség), röviden COVID-19 nevet kapta. Ez a betegség nem annyira halálos, mint rokonai, viszont a SARS-CoV-2 nagyon fertőzőképes, és mint tudjuk, jókora világjárványt okozott.
Na, de hogyan beszéljünk-írjunk ezekről a rejtjelezett dolgokról a mindennapi kommunikációban, a sajtóban? A megnevezést, pláne egy ennyire mindent elborító dolognál, hamar elintézi a beszélőközösség. A betegséget, gyakran a járványt, sőt a vírust is a magyarok úgy hívják: kovid.
A sajtóban ezt az esetek túlnyomó többségében úgy írják le: Covid. Mi is így írjuk a Forbesnál. De nem szeretjük így írni.
Van egy „akadémiai” állásfoglalás, ami a Covid19 megoldást ajánlja. Vagyis – a szokással ellentétben – a magyar szóösszevonások hagyományát alkalmazza az angol tudományos mozaikszóra, kiveszi a szám elől a kötőjelet, és nagy kezdőbetűt javasol, noha megállapítja, hogy betegségnév lévén az nem tulajdonnév.
„De a helyzet kissé olyan, mintha nevet adtunk volna neki.”
És itt jön a fültővakarás. Először is a 19-et le szoktuk hagyni, mert minek bonyolítsuk, mindenki tudja, miről van szó. Ami hagyján, de a tulajdonnévként kezelt Covid megszaporítja az észben tartandó helyesírási tudnivalókat. Az még csak-csak, hogy Covid, de covidos, vagy hogy sok szerző hajlamos az „idegennek” tűnő szavakat, pláne neveket kötőjellel toldalékolni (Covid-ot Covidot helyett). Hanem az összetett szavak! Covid-beteg (de vigyázat: Covid betegség), Covid-ellátás, Covid-osztály, Covid-oltás, Covid-vakcina, Covid-járvány stb.
Az olyan gyönyörűségekről ne is beszéljünk, mint a poszt-Covid-ambulancia vagy a Covid-vakcina-beszerzés…
Azt hiszem, jó lenne, ha mély lélegzetet vennénk, és szerkesztőségi szinten rendes magyar betegségnévnek minősítenénk a COVID-19-et, és ha nem is k-val, kovidnak, de kis c-vel írnánk: covid.
És akkor covidbeteg (de covid betegség), covidellátás, covidosztály, covidoltás, covidvakcina, covidjárvány, posztcovid-ambulancia, covidvakcina-beszerzés. Hát nem könnyebb így?
Zsadon Béla,
A Forbes magazin olvasószerkesztője
De. Könnyebb lesz így. A Forbes szerkesztősége ezért a továbbiakban ezt az írásmódot alkalmazza: covid.
