Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Bill Gates figyelmeztet: a koronavírusnál is nagyobb fenyegetéssel állunk szemben

Bill Gates hosszú blogposztban fejti ki, hogy bár a koronavírussal szemben hatékonyan fogott össze szinte az egész világ, egy másik, még ennél is fenyegetőbb krízis tornyosul fölénk, amivel szemben hasonlóan kéne eljárni, mégsem tesszük: a klímaváltozás, aminek sikeres kezeléséhez három tippet is ad a milliárdos.

„Az elemzők nem értenek egyet abban, mennyi szennyező anyagot juttatunk a természetbe az idén, de az International Energy Agency hozzávetőleg 8 százalékos csökkenést vár. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 51 milliárd tonna szén helyett 47 milliárd tonnát bocsátunk ki” – írja Gates.

„Ebben nem az a legdöbbenetesebb, hogy mennyire lecsökkent a járvány miatti károsanyag-kibocsátásunk, hanem hogy mennyire nem”

– folytatja, majd hozzáteszi: 600 ezer ember halála és tízmilliók megélhetésének veszélybe kerülése ellenére is a tavalyi károsanyag-kibocsátásunk 92 százalékát pumpáljuk a természetbe, pedig a létező legdrágább árat fizettük ezért a 8 százalékért.

És nem csak emberéletekben, hanem dollárban is.

Gates úgy érvel, hogy ha van egy technológia, ami egymillió dollárba kerül, de 10 ezer tonna károsanyagot spórolunk vele, akkor tonnánként 100 dollárba kerül a szén kiváltása. Ez a százdolláros árfolyam elég magas, sok ország nem engedheti meg magának. Ugyanakkor a járvány hatására bezárt üzemek és elbocsátott emberek értékére levetítve az árfolyam ennél is sokkal nagyobb: az Egyesült Államokban 3200 és 5400 dollár közötti árat becsülnek per tonna, az Európai Unióban pedig szintén ennyibe fájt a 8 százalék, csak épp euróban.

„Ha meg akarod érteni, mekkora károkat okoz majd a klímaváltozás, vess egy pillantást a COVID-19-re és terjeszd ki a nehézségeit egy sokkal hosszabb időtartamra”

– írja a milliárdos. „Kezdjük az emberéletekkel! Vajon hány embert öl meg a koronavírus és mennyit fog a klímaváltozás?” – kérdezi – és nem épp megnyugtató választ ad.

Gates szerint negyven évvel számolva a klímaváltozás hatására a globális halálozási arány növekedni fog, 100 ezer emberre vetítve évi 14 halálesetért lesz felelős. Ez a szám megfeleltethető a koronavírus-járvány mostani becsült arányszámának, azaz 2060-ra a klímaváltozás pontosan olyan halálos lesz, mint most a COVID-19. Csakhogy ez az arányszám nem csökken majd, hanem nőttön-nő: 2100-ra ötször nagyobb lesz.

„Ha tanulunk a COVID-19-ből, a klímaváltozás következményeihez is szakavatottabban közelíthetünk” – próbál optimista lenni Gates, és felsorol három pontot, amik mentén ez a javulás elérhető.

1. Hagyjunk teret a tudománynak és az innovációnak, mert ezekkel lehet küzdeni a károsanyag-kibocsátás ellen. Folytatva a koronavírusos analógiát: ahogy a járvány ideje alatti gyors fejlesztések, úgy a klímaváltozás lassítását elősegítő technológiák is megérdemlik a figyelmet.

2. Olyan megoldások kellenek, amikkel a szegény országok is élhetnek. Gates szerint a fejlődő országok lakossága szenvedi meg leginkább a klímaváltozást, ezért aztán a tiszta energiaforrások árát le kell nyomni, máskülönben a rászoruló társadalmakban nem tudják használni őket. És hát ez nem egyes országok, hanem bolygónk érdeke, ugye.

3. Kezdjünk most, azonnal! Mert bizony a szavak ideje lejárt, a tettek mezejére kell lépni.

Bill Gates cikke teljes terjedelmében itt olvasható.

Borítókép: Bill Gates a számítógép előtt // fotó: Bill Gates hivatalos Facebook-oldala

Oszd meg!