Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Barabási-Albert László: ha megértjük a saját hálózatunk, legyőzhetjük a rákot is

Barabási-Albert László, a hálózatkutatás egyik megalapozója, a KPMG közös rendezvényén – együttműködésben a Forbesszal a BrainBarral – beszélgetett Galambos Mártonnal, a Forbes főszerkesztőjével kutatásról, a gyógyszeripar és a gyógyítás jövőjéről. Kétlaki életet él, pár hetente Boston és Budapest között ingázik, a rendezvényre épp a CEU-ról érkezett.

A Magyarországon leginkább Behálózva című könyvéről ismert hálózatkutató, Barabási Albert-László mostanában legtöbbet a hálózatkutatáson belül a hálózatos gyógyítással (networked medcine) foglalkozik. Szerinte hiába tudjuk már – autós hasonlattal élve –, hogy mik a pontos alkatrészeink, azaz hogy hogyan épül fel a testünk – ezt genetikai szinten az emberi genomot feltérképező Human Genome Projektnek köszönhetjük –, ez még nem magyarázza meg, mi miért történik. Ettől még nem fogjuk tudni gyógyítani az összetett betegségeket, például a rákot. Ehhez meg kell értenünk például, hogy az egyes genetikai mutációk hálózatban működve hogyan okozzák végül a betegségeket.

dph_0293

A színpadi beszélgetés után mesélt arról is, hogy új könyvet ír, arról, hogy mitől lesz valaki sikeres az üzleti életben.

A könyv első verziója már kész is van, várhatóan 2018-ban jelenik majd meg.

Azt a kérdés járja körbe tudományos szemlélettel, hogy egyáltalán hogyan mérjük a sikert. Mesélt az első fejezetről is: megvizsgálták egy több évtizede futó belga komolyzenei tehetségkutató műsor adatait, és kiderült, hogy a siker nem mindig mérhető objektív tényezők alapján. A tehetségkutatóban ugyanis a hét minden napján bemutattak versenyzőket, de a sok évtized alatt sosem fordult elő, hogy valaki azok közül nyerjen, akik hétfőn, kedden vagy szerdán mutatkoztak be, nagyon ritkán hogy csütörtöki. A nyertesek szinte mindig a pénteki bemutatkozók közül kerültek ki. Barabási elmélete szerint ez azért van, mert a teljesítmények soksor nagyon egyformák, a zsűri pedig az előző napokat használja arra, hogy felállítson valamilyen alapot, amihez a többieket méri.

A könyvkiadással kapcsolatban is találkozott már a jelenséggel: nem mindegy például, hogy melyik hónapot választjuk a megjelenésre. Vannak olyanok, amikor a legkönnyebb felkerülni a New York Times bestseller listájára, ez viszont – kivéve az listára kerülésig teljesen ismeretlen könyveket – nem generál plusz eladásokat, így nem biztos, hogy a legfontosabb célja lehet egy szerzőnek. A legtöbb eladáshoz érdemes inkább ősz végén kiadni egy könyvet, a karácsony sokkal jobban felhúzza az eladásokat.

dph_0287

Barabási mesélt arról is, hogy az USA-ban hogy épül fel hálózatos kutatócsoportja: a finanszírozás alapvetően az állami pályázatokból jön, de a magánszektorból is bevonhat forrásokat. 20 fős kutatócsoportját úgy rakta össze, hogy a témákat ő határozza meg,

céljuk pedig nem az állandó publikáció: az a lényeg, hogy valamilyen felfedezést tegyenek, innováljanak.

A hálózatkutatásokra céget is alapított, amikor olyan témával keresik meg, ami nem tudományos eredménnyel járna, ezeket oda irányítja, és korábbi kutatóiból állít össze projektcsapatot. Az ilyen céges igényekből viszont már többször született a végén tudományos publikáció is. Úgy gondolja, a kutatásainak már most is van közvetlen hatása, nem véletlenül foglalkoztat például a Facebook rengeteg hálózatkutatót.

Unokáinknak pedig az orvosok – pontosabban, az ő megfogalmazásában addigra: hálózati szakemberek – már pontos diagnózist és gyógymódot tudnak majd adni ma még nehezen vagy sehogy nem gyógyítható betegségekre.

 

A jómód minden egyéb külsőségeivel is nyugodhatik ingadozó alapokon.