Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Leküzdöttük a sztereotípiák nagy részét, de az áldozathibáztatás velünk maradt – mit kezdünk a bántalmazással?

Mi különbözteti meg az egyoldalú bántalmazást a kölcsönösen rossz kapcsolattól? Mit mondhat és mit nem egy bajban lévő betelefonálónak a segélyvonal túlvégén ülő önkéntes? Hogyan lehet felszámolni egy bántalmazó kapcsolatot úgy, hogy a maradás mellett nagyon is konkrét, egzisztenciális és érzelmi érvek szólhatnak, míg a távozás gyakran csak még nagyobb veszéllyel jár? Miért nem segítenek az erre kitalált intézmények? A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület délelőttjén ezekre a kérdésekre kerestünk és kaptunk választ.

Nehéz definiálni minden olyan kérdést, amiben erős érzelmek dolgoznak egymás mellett, a családon belüli erőszak és bántalmazás kérdése hatványozottan ilyen. A kölcsönösen rossz kapcsolat és az egyoldalú bántalmazást a rendszeresség, az eszkalálódás, a vélt vagy valós alá-fölérendelt viszony kihasználása és az empátiával való visszaélés különböztetheti meg, ezek mindenképpen piros zászlót jelenthetnek a probléma felismerésében. A NANE Egyesület második éve működik együtt az IKEA-val, tavaly 35 millió forintot kaptak a kampányaik finanszírozására, de már 1994 óta próbálják minél átfogóbban kezelni a problémát az áldozatok anyagi, jogi és érzelmi támogatásától a közösségek képzésén át a lobbitevékenységig a jogalkotásban és az igazságszolgáltatásban.

A többségnek van tudomása a közvetlen környezetében történő bántalmazásról

A probléma társadalmi megítélésére most az IKEA kérte fel a Kantar Hoffman piackutató céget, akik nemre, életkorra, régióra és a lakóhely típusára nézve reprezentatív kutatást készítettek a magyar lakosság körében 1500 fős mintán. Kimondottan percepciós kutatásról van szó, tehát ez alkalommal nem az érintettséget mérték fel, nem az áldozatok történeteit rendszerezték, hanem arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkozik a családon belüli erőszakról, így adott esetben milyen kognitív akadályok nehezítik a jelenség kezelését.

Optimizmusra adhat okot, hogy a kutatás eredményei alapján

a társadalom nem sztereotípiák mentén gondolkozik a családon belüli erőszakről, és képes a progresszív véleményformálásra.

86 százalék szerint nagyobb figyelemre van szükség a témában, ezen belül 29 százalék szerint úgy is, hogy csak a társadalom perifériáját érinti. Túlértékelt kérdésnek a válaszadók 6 százaléka tartotta a problémát.

Nehéz megszabadulni az áldozathibáztatás gyakorlataitól, pedig más sztereotípiákkal jobban állunk. Fotó: NANE Egyesület

Ami az elterjedtséget illeti: a megkérdezettek szerint a családon belüli erőszak valamelyik típusa feltehetően az emberek 5-30 százalékát érinti évente, ez lehet lelki, fizikai, gazdasági vagy szexuális erőszak is. A szexuális erőszakot a válaszadók 32 százaléka gondolta csak elterjedtnek, de a NANE adatai szerint ennél jóval nagyobb számról van szó, a felismerést a téma rendkívüli érzékenysége hátráltatja.

A hivatalos szervek nem az áldozat mellett állnak

A magas érintettség ellenére általánosnak mondható a hazai jogrendszerrel szembeni pesszimizmus és a bizalmatlanság, hiszen a megkérdezettek becslése szerint is csak az esetek 3-5 százaléka kerül büntetőbíróság elé. Ez megfelel a valóságnak. Az intézmények iránti bizalmat nem segítik az olyan törvénymódosítások sem, mint az októberi családjogi törvény változtatása a gyermekelhelyezések ügyében, mely szerint

most már nem elég az egyik szülő kifejezett és megalapozott tiltakozása a közös felügyeleti jog ellen.

Ez Wirth Judit, a NANE Egyesület szakértője szerint komoly felhatalmazást jelent a bántalmazóknak arra, hogy továbbra is aktív részét képezzék a volt párjuk hétköznapjainak úgy, hogy sem gyerektartást nem kell fizetni, és távolmaradni sem kell azoktól, akikre veszélyt jelent.

Alapszövetben az áldozathibáztatás

Egy területen még mindig lesújtó eredmények születtek, ez pedig az áldozatok hibáztatása. A válaszadók 40 százaléka gondolja úgy, hogy a nők bosszúból vádolják meg a partnerüket családon belüli erőszakkal akkor is, ha semmi sem történt. 46 százalék szerint azért nem lépnek ki egy ilyen kapcsolatból, mert szeretik a partnerüket,

arra a kérdésre pedig, hogy egy férjnek joga van-e a feleségével való szexuális együttléthez, 51 százalék válaszolt igennel.

A hatékony kezelést legjobban hátráltató adat azonban valószínűleg az, hogy 60 százalék szerint ha a bántalmazás áldozata nem lép ki egy ilyen kapcsolatból, a következményekért részben ő a felelős.

A NANE Egyesület 1994 óta üzemelteti segélyvonalát a családon belüli erőszak és a párkapcsolati erőszak áldozatainak. Fotó: NANE Egyesület

Ne azt kérdezd, miért nem megy el, hanem hogy mi akadályozza meg

Miután ismertették a kutatás eredményeit, kisebb csoportokban lehetett beszélgetni a NANE önkénteseivel arról, hogy mit tehetünk, ha egy ismerősünknél bántalmazó kapcsolat jeleit látjuk, és hogy ők hogyan segítenek a segélyvonalat tárcsázóknak. Alapszabály, hogy nem adhatnak tanácsot még akkor sem, ha egyértelmű, akár fizikai bántalmazásról számolnak be a segítségkérők.

„A bántalmazás felismerése és a cselekvés ellene egy folyamat, ezért a segítségnyújtás is türelemjáték, ott és úgy kell segítenünk, ahol épp a bántalmazott jár a folyamatban”

– mondta a NANE önkéntese. Ezt a folyamatot olyan komplex érzelmek kísérik, mint a bűntudat, a bizakodás, a félelem, a kötődés, a tagadás, a gyerekek vélt érdekének szem előtt tartása és a társadalmi nyomás, kívülről mindezt lehetetlen átlátni még akkor is, ha a bántalmazás egyértelmű. Az önkéntes szerint azt is sokkoló látni, hogy milyen sok esetben nehezítik egészen prózai, lakhatási, megélhetési gondok a kapcsolat felszámolását, és hogy milyen súlyos lehet a kockázata annak, ha valaki dönt és elmegy, sok bántalmazó ugyanis ilyenkor csak tovább fokozza az erőszak mértékét.

Borítókép: Az IKEA és a NANE ismertette a kutatás eredményeit. Fotó: NANE Egyesület


Oszd meg!