Alföldi Róbert tapasztalatok nélkül állt kamera elé. Meg merte tenni azt a plusz egy lépést az ismeretlen felé, és ma már ő maga is tudja: nem lenne karrierje, ha akkor ezt nem vállalja be.
Mindenki vágyik a sikerre, de csak kevesen tesznek érte. A MesterAkadémiában három sikeres magyar (Alföldi Róbert, Nánási Pál és Kiss Ádám) beszél arról, hogy ők hogy építették fel a saját karrierjüket. Alföldi Róbert kurzusának „Ne tervezd, csináld a karriered!” című epizódját most ingyen kínáljuk a Forbes.hu olvasóinak, ahol Alföldi többek között konfliktusokról, a saját első lépéseiről a siker felé, és a kudarc kezeléséről is beszél.
„Könnyebb úgy dolgozni, hogy tisztázva van egy helyzet. Én minden olyan helyzetből eljöttem, ahol azt éreztem, ahol valami nem oké. Kezdőként is. A színház ebből a szempontból jó közeg. Ott tíztől kettőig egy vérbő, sértő, csúnyán beszélő konfliktusok tudnak születni, a munka szenvedélye miatt. Azt szoktuk mondani, bocsánat a csúnya beszédért, hogy “a színházi kurva anyád az tíztől kettőig tart” aki kettő után viszi tovább a konfliktust, az rosszat csinál. Ugyanígy van a munkahelyen is.”
„Valld be magadnak, hogy mikor nem sikerült valami.
Mindegyik előadásomról tudom, hogy jó lett, vagy sem. A burkoló is tudja, hogy hol rontotta el, az asztalos is tudja.
Nem az a módja, hogy hazudok magamnak, hanem hogy beismerem, vállalom, mert ez tud tovább vinni. Vállalni kell a rossz döntést! Nem lehet várni az élettől a nagy karriert, meg a nagy munkát. Ha bármilyen kis helyzetet hoz az élet, ha nem raksz bele ezer százalékig mindent, amit kell, akkor az nem fog sikerülni. Ehhez kell tehetség, azt nem lehet pótolni, de a tehetség önmagában nagyon nem elég. Az, hogy engem most hívnak ide-oda rendezni, az lehet, hogy szerencse. De ha én annak idején az első munkámat nem végzem el rendesen, akkor soha többet nem hívtak volna sehova. A visszahívás arról szól, hogy beleraktad azt, amit kell.”
