Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei úgy látják, hogy a hosszú munkaidő miatt bekövetkezett halálozások száma a koronavírus-járvány hatásai és az átalakult munkavégzés miatt csak növekedni fognak.
A WHO témát érintő globális vizsgálata most arra világított rá, hogy 2016-ban a hosszúra nyúlt munkaórák miatt kialakult betegségekben 745 000 ember vesztette el életét.
A halál oka a legtöbb esetben szélütés vagy szívbetegség volt.
A felmérés megállapította, hogy a heti több mint 55 munkaóra 35 százalékkal növeli meg az agyvérzés kialakulásának kockázatát, és 17 százalékkal nagyobb eséllyel okoz halálos kimenetelű szívbetegségeket, mint a 35-40 órás munkaórák.
A kutatás szerint a tragédiában leginkább a Délkelet-Ázsiai és Csendes-óceán nyugati régiójában élő emberek érintettek.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) közösen végzett tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlzott munka következtében elhunytak csaknem háromnegyede középkorú vagy idősebb férfi volt.
A 9-től 5-ig tartó munkanap halott, állítja a Salesforce elnöke, és egyre többen adnak igazat neki
A koronavírus-járvány csak ront a helyzeten
A túlzott munkaórák halálos hatásai sokszor csak évek múlva jönnek elő, néha akár évtizedekkel később jelentkeznek csak a tragédiába átforduló problémák.
A tanulmányban vizsgált időszak még nem érinti meg a pandémia időszakát, de a WHO illetékesei szerint a távmunkára való átállás és a gazdasági lassulás jó eséllyel megnöveli a hosszú munkaidőből fakadó kockázatokat. „Bizonyítani tudjuk, hogy mikor az országokban globális lezárások vannak, a munkaórák száma körülbelül 10 százalékkal megemelkedik” – mondja Frank Pega, a WHO munkatársa a BBC-nek.
A jelentés szerint a hosszú munkaórák az összes munkával összefüggő betegségek mintegy harmadáért felelősek.
A WHO ezért most azt javasolja a munkaadóknak, hogy a munkavállalók egészségügyi kockázatainak értékelésekor vegyék figyelembe a túlzott munkaórák kártékony hatásait. A WHO munkatársa szerint a munkaórák csökkentésével a munkaadók is jól járnának, mert az bizonyítottan növeli a termelékenységet is.
Van már erre jó példa is. Korábban a Forbes.hu-n írtunk Dean Hall, a Rocketwerkz nevű új-zélandi stúdió alapítójáról, aki kötelező szabadságot ad a dolgozóknak, és annyit töltenek távol az irodától, amennyit akarnak. És mellette még jól is keresnek.
Végtelen szabadság, kötetlen munkaidő, 80 ezer dolláros fizetés
Fotó: Ilyuza Mingazova / Unsplash
