Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A szemünk előtt zajlik az érintésmentes gazdaság születése

A koronavírus-járvány alatt született félelmeink tartósan megváltoztatják fogyasztói preferenciáinkat, és ehhez a gazdaság működésének is alkalmazkodnia kell – állítja közgazdász vendégszerzőnk.

A közgazdászok imádnak egy szóval leírható trendeket megfogalmazni a fogyasztói magatartás változására, még akkor is, ha az éppen tapasztalt gazdasági jelenség nem új keletű. Világméretű járványok mindig is voltak az emberiség történelmében, olyan sokkszerű gazdasági reakció viszont még nem alakult ki, mint amit a koronavírusos betegségek miatti félelem eredményezett – és még csak a folyamat elején vagyunk. Miért is történt ez így?

A félelemérzet korábban soha nem terjedt olyan hatékonyan, mint a villámgyors digitális információáramlásban.

Az elmúlt évtizedekben is több világméretű járvány kísérte az emberiség fejlődését. Az 1960-as években felfedezett koronavírus sem most okozott először járványt, de világszinten tömeges megbetegedéseket csak a jelenlegi rettegés okozója, a SARS-CoV-2 váltott ki. Ahol a vírus felütötte a fejét, néhány hét leforgása alatt drasztikus kormányzati lépéseket és ezzel párhuzamosan korábban előre nem jelezhető fogyasztói magatartásváltozást indított el. A közösségi média és az online hírportálok villámgyorsan juttatták el a képekkel, videókkal illusztrált kínai helyzetet, ahol még állami irányítók is korábban nem tapasztalt módon magyarázkodásra kényszerültek.

A légkeringtetési rendszerekkel felszerelt járművek, az irodaházak, az üzlethelyiségek, a liftek gombjai és a lépcsőházak ajtókilincsei mind-mind olyan rettegett infrastruktúrák lettek, amelyek használatától korábban senki sem viszolygott. A társas érintkezés méterekben meghatározott korlátozására vonatkozóan törvények, kormányhatározatok zöme jelenik szinte a Föld minden országában egyidejűleg. És ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan felértékelődött minden olyan szolgáltatás és infrastruktúra, amely viszonylagos értésmentességgel működtethető, vagy legalább ezzel az ígérettel kecsegtet.

A fogyasztók körében érintésmentességgel a villanyszerelőkön és az elektronikus fizetési lehetőségek végfelhasználói eszközeinek fejlesztőin túlmenően nem sokan foglalkoztak az elmúlt évtizedben. Magyarországon a készpénz használata az elektronikus fizetési lehetőségek terjedése ellenére is töretlen népszerűségnek örvend, miközben számtalan újsághír és tudományos cikk jelent meg róla, hányféle kórokozó képes közlekedni önmagában a készpénzforgalommal. Mindeközben az ipari, egészségügyi, élelmiszeripari stb. technológiákban sok szabvány esetében már alapvető elvárás, hogy emberi kéz érintése nélkül állítsanak elő termékeket. A járvány(ok)tól való félelem miatt 2020-tól viszont

az érintésmentesség mint fogyasztói elvárás megjelenik minden termék és szolgáltatás igénybevételénél.

Mikor fog csökkenni a félelem? Hányan mernek majd ezután tengerjáró hajókra jegyet váltani, vagy éppen repülőgépre ülni? A vendéglátóhelyek – legalább átmeneti – bezárása milyen hatással lesz a készételpiacra, és hány vendéglátós fog az üzlet legalább részbeni megtartásáért végleg online kiszállításra átállni? Nem tudjuk, milyen üzlet terveket lehetne ma összerakni a kritikus helyzetbe került ágazatok esetében. Egyre nő a nehezen eldönthető kérdések sora, amelyek majdani megválaszolása világszinten több százmillió ember életét fogja alapjaiban megváltoztatni.

Az elemzők által jelenleg készíthető forgatókönyvek, előrejelző modellek egyelőre csak arra lesznek alkalmasak, hogy a sötétben tapogatózzunk. Sajnos nincsen elég korábbi tapasztalatunk, adatunk, ami alapján megalapozott véleményt lehetne formálni a várható gazdasági hatásokról. Az viszont valószínűsíthető, hogy a mikrokörnyezetünkben a korábbinál sokkal inkább befelé fogunk fordulni, csökkenni fog a fizikai kontaktusok iránti igény. Felértékelődik az otthonlét, a lakott ingatlanoknak egyre nagyobb számban kell alkalmasnak lenniük munkára, családi időtöltésre és rekreációs lehetőségekre is. A háztartási beszerzéseknél a kényelem és az emberi kéz érintése nélküliség válnak egyre nagyobb értékké, míg a munkahelyeken – ahol megoldható – a hang- és videójel-továbbítással megoldható diskurzusok értékelődnek fel.

A fogyasztók viselkedése szempontjából nézve nem az az érdekes, hogy az egészség megóvásáért tett biztonsági intézkedéseknek milyen a hatása. Az a fontos, hogy miként tekintenek a jövőben arra a kockázatra, amit egy számukra idegen tárgy, vagy egy másik élőlény érintése, közelsége jelenthet. Az érintésmentesség igénye innentől kezdve az egész gazdaságban futótűzként fog megjelenni, terjedni, és az általa indukált döntéseket nevezhetjük úgy, hogy

érintésmentes gazdagság, angolul contactless economy. A kifejezéssel azt preferenciát írhatjuk le, ami mentén a fogyasztók a jövőben megítélnek egy döntési helyzetet az egészségügyi kockázat elkerülésére.

Ezen a ponton persze jogosan merülhet fel az olvasóban, hogy az egészségünket egyértelműen rontó fogyasztási szokások, mint pl. a dohányzás, miért nem indítottak el eddig tömeges ellenállást, világszinten drasztikus védekezési lépéseket – miért van ehhez egy vírusra szükség? Talán magyarázhatjuk döntéseink során a korlátozott racionalitással, amelynek kutatásában elért eredményekért már több közgazdász is Nobel-díjat kapott (Herbert Simon, Herbert Kahnemann), vagy éppen a lassú, fokozatos egészségkárosító hatással, amelynél a problémák többségében nem azonnal jelentkeznek az emberi szervezetben.

Bármilyen magyarázatot is találunk erre, mire az elemzések elkészülnek, már plexifalak fogják elválasztani az eladókat a fizikai vásárlások helyszínein, és ugrásszerűen felértékelődött az interneten keresztül történő vásárlás lehetősége. Az irodai munkák jelentős részét pedig időszakos, vagy tartós otthoni munkavégzésre szervezték át a cégek.

A beruházásokat 2020 után azok a biztonsági előírások, újragondolt folyamatok, szabványok fogják meghatározni, amelyek csökkenthetik egy járvány gyors terjedésének lehetőségét.

Az érintésmentesség igénye pedig előtérbe helyezi majd azokat a technológiai lehetőségeket, amelyek most is rendelkezésünkre állnak – a hangvezérlést, az érintés nélküli azonosításokat és a személyes jelenlétet nem igénylő ügyintézési megoldásokat. A digitalizáció iránti igény minden korábban tapasztaltnál erőteljesebben fog megjelenni a következő évtizedben.

De ha nem figyelünk a digitális térben is a biztonságra, az online térben terjedő károkozók a most tapasztaltnál sokkal nagyobb bajt lesznek képesek okozni a világgazdaságban.

Az egészségünkre veszélyt jelentő vírusok mellett ugyanolyan intenzitással kell küzdenünk a kibertér vírusai ellen is. A harmadik világháború nanométeres méretekben, és a csak szakértők számára látható kódok világában zajlik.


Kis Gergely
A szerző közgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója, az eNET Internetkutató Kft. partnere, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnökségi tagja.


A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Oszd meg!