Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A magyarok tizede egyáltalán nem ellenőrzi a hírek megbízhatóságát

Elvileg a hírfogyasztásban világelsők, a hírek hátterének ellenőrzésében sereghajtók vagyunk. A tartalomért pedig nem szeretünk fizetni: elvárjuk, hogy magától legyen.

Az Ipsos által elvégzett felmérés kérdőíveit 19 ezren töltötték ki, ezek alapján pedig még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten. A 27 országra kiterjedő nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése is csak alig közelíti meg a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal-látogatásban Magyarország világelső,

a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán.

A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik arról, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30 százaléka képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Hangsúlyos azonban, hogy a felmérés önbevallásos volt: azt tükrözi, hogy a kitöltők mit gondolnak saját magukról.

Fakenews-nagyhatalom

Átlagban 28 százalékponttal magasabb, azaz közel kétszer akkora azok hányada, akik saját bevallásuk szerint magabiztosan meg tudnak különböztetni hamis és valós híreket egymástól (58 százalék), mint amit ugyanezen válaszadók tudatos hírfogyasztó polgártársaik arányáról gondolnak. Az átlagnál nagyobb önkritikával az arab, a kínai, a japán és az indiai felnőtt lakosság rendelkezik, míg egyes országoknál, mint például Magyarország, Nagy Britannia, az Egyesült Államok 40 százalékpont feletti ez a differencia.

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét

– összegezte Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője.

Gyakorlatban a magyarok – állításuk szerint – 72 százaléka ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49 százalék és 36 százalék).

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.

A fentiekkel párhuzamosan Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez: itthon 65 százalék úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12 százalék gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban – fejti ki a szakember.

A mért 27 nemzet közül a magyar lakosság hisz legkevésbé abban, hogy országon kívüli erők (más országok) próbálnák félretájékoztatni, manipulálni a hazai közvéleményt: 37 százalék utasítja el ennek lehetőségét, szemben a 17 százalékos globális értékkel. E tekintetben az Egyesült Államokban és Törökországban mérhető a legnagyobb félelem.

Az átfogó kutatás kiterjedt a médiatípusok, mint hírforrások megbízhatóságának vizsgálatára is. A televízió domináns szerepe világszinten is veszélyben van, a közösségi média mára valós kihívójává vált.

Míg például Kanadában a felnőttek 14 százaléka már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58 százalék fogyaszt tévés hírtartalmat legalább heti három alkalommal, India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88 százalék). A Magyarországon mért gyakoriságok a globális értékeknek megfelelőek a televíziót tekintve (72%), ugyanakkor jóval a világátlag felett vannak a rádió (48%) és online hírportálok (76%), mint hírforrás alkalmazását nézve.

A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot.

Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket nem igazán toleráljuk.

Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67 százalékhoz képest a magyar 79 százalékos érték mégis kimagasló. Míg a globális lakosság 27 százaléka hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány 23 százalék. A hazai lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmaduk használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak).

Borítókép: Taras Shypka / Unsplash

 

Jó ízlés! Milyen szörnyűséges dolog. Az ízlés a kreativitás gyilkosa.

Pablo Picasso