Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A laza ismeretségek titkos ereje: tőlük jönnek az új kihívások

Fontosak a régi, mély barátságok, de ne becsüljük alá a laza ismeretségeket sem: ezektől magabiztosabbak és boldogabbak lehetünk, és erősítik a hovatartozásunkat is.

Általános vélekedés, hogy a jóllétünkre leginkább a régi, mély barátságaink vannak hatással. Ezt az elméletet viszont már 1973-ban megdöntötte Mark Granovetter szociológus professzor, aki hosszas publikációban fejtette ki, miért fontosak legalább annyira a laza ismeretségek és ezek mennyisége, mint a barátságaink minősége. A jelenségről a BBC írt hosszabban.

A szociális hálónkat el lehet képzelni úgy is, mint egy kettős kört: a belső, szűkebb körben családunk, barátaink vannak, akikkel gyakran beszélünk és közeli a kapcsolat, a külső, tágabb körben pedig olyan ismerősök, akikkel futólag vagy ritkábban találkozunk.

Granovetter tézise az volt, hogy a külső körben szereplő emberektől több új információt, ötletet és impulzust kaphatunk, mint a hozzánk legközelebb állóktól. 

Granovetter közel háromszáz emberrel beszélgetett a felmérése elkészítéséhez, amelynek eredményei alapján 84 százalékuk laza ismeretségen keresztül kapott munkát, hiszen a közeli köreink tagjai jó eséllyel ugyanazokban a körökben futnak, mint mi, és kevesebb új lehetőségre mutathatnak rá számunkra.

A karanténidőszak ezekre a laza ismeretségekre is hatással van. Bár a munkahelyi rugalmasság nő és sok szempontból pozitívan befolyásolja a munkánkat,

az irodában együtt töltött idő valójában remek katalizátor az ilyen kapcsolatok kialakítására. 

Egyre több irodát alakítanak ki azzal a nem titkolt céllal, hogy a kollégák többször összefussanak ugyanazon a helyen, igyanak egy kávét és boostolják a kreativitásukat egy jóízű beszélgetéssel. A Pixar-főhadiszállás is ilyen, amelynek építését még Steve Jobs kísérte végig és minél több interakciós tér kialakítását sürgette. 

Ezek a rövid beszélgetések a baristával, a szomszédddal vagy a jógacsoportunk egy tagjával energizálnak minket és erősítik hovatartozásunkat is. Ezt bizonyítja az essexi egyetem egyik pszichológus professzorának a kísérlete is, amely során megkérte az alanyait, hogy naplózzák a napi interakcióikat, és úgy találta, hogy

egy-egy rövid szóváltás sokkal több előnnyel jár, mint amennyi energiába telik.

Nyugodtan hagyatkozzunk tehát a külső köreink impulzusaira, kezdeményezzünk és maradjunk nyitottak. A világ legnagyobb részén a járvány továbbra is tombol, egymástól elzárva élnek az emberek. Ilyen időkben és egy esetleges második hullám esetén itthon is fontos, hogy észben tartsuk: segíthet, ha megosztjuk a félelmeinket és meghallgatjuk, másnak mi segít. Jobb híján a közösségi média is megteszi. 

 

„A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el”