Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

A jövő már itt van, csak még nincs egyenletesen elosztva

Mennyibe került a világ első 3D nyomtatott hamburgere és lesznek-e webizájnerek a kamionosokból? NASA, Google, Stanford és egy világszám, David Orban. A Debreceni Statup Hét – második nap, második felvonás, összefoglaló. 

Második felvonás és hanyattesés. A SingularityU(niversity)-ról van szó, mely egy San Fransisco-i szervezet és a világ megmentését, na jó megjobbítását célozza. Ez így elég is lenne, abba is lehetne hagyni az olvasást, ha nem tennénk hozzá, hogy az oktatás a NASA bázisán folyik, a Google támogatásával és a Stanford University részvételével. Itt végezte el – pályázaton megnyerve – Herdon István, a sokirányú tevékenységet – többek között ipari parkot és repülőteret üzemeltető, és az Xponential Coworking irodát is működtető – Xanga csoport vezetője a 40.000 dolláros executive tanfolyamot, jogosultságot szerezve ezzel, hogy létrehozza ezzel az Debrecenben az első magyarországi SingularityU chaptert. A képzés haszna elsősorban a világ jobb megismerhetőségén alapuló beruházási ötletek életképességét és eredményességét célozza (alig 140 embernek van hazánkban, többek között a prezis Árvai Péternek is), de Herdon sokat ad az utánpótlásra is, a méregdrága offline és online kurzusokra igyekszik minél több fiatalt bejuttatni.

István révén jött el ide, a Kazánházba a Singularity University egyik vezéregyénisége és sztárelőadója, David Orban (előadói díja nemigen van 10.000 dollár alatt), honor nélkül, hogy életében először Debrecenben járva, jó kétszáz konferencia után élete első magyar nyelvű előadását megtartsa. Némi akcentus, viccesen angolos szófordulatok, de anyukája büszke lesz rá, hogy ki tudta mondani: már a fenntarthatatlanságaink is fenntarthatatlanok. Amerikásan joviális, piknikusan mosolygós, egész lényével – az összeomlás szélén lévő világ jedi harcosához illően – optimizmust sugárzó alkat. Budapesten született, Zsoldos Péter szkifijein nőtt fel és tizennégy évesen került Olaszországba (ma is ott él családjával Milánó mellett, három gyermeke van). Foglakozása jövőkutató és jövőgondolkozó. És igazi szkifirajongóként hisz is benne, a SingularityU altruista szellemiségével összhangban vallja, hogy az exponenciális technológiai fejlődés jóra fordítható, az emberiség megmenthető. Ehhez mindenkelőtt gondolkodni kell, hinni és tenni, “hogy az álmainkat létre lehet hozni. Hogy a valóságunk megváltoztatható az álmaink által.”

Csak a kérdéseket kell helyesen feltenni és a rendelkezésre álló tudással helyesen megválaszolni. Az önvezető autók nem isznak, esznek, telefonálnak, alszanak vezetés közben és még a Kreszt is rigorózusan betartják. Az évi egymillió baleseti halott száma drasztikusan csökkenni fog, különösen a fiatal donor korosztályban, szervhiány lesz. Mi a megoldás? Csak a mesterségesen előállított (3D nyomtatott) szervek. A tudomány exponenciálisan pörög és demokratizálódik. A humán géntérkép feltérképezését 15 évre tervezték, három milliárd dollár költséggel. Mikor hét év után még csak az egy százaléka volt megfejtve, a szkeptikusok kétségbe estek. Pedig utána évente duplázódott a leírt kódok száma, szóval a hátralévő időben (2, 4, 8, 16, 32, 64, 128), 2000-re simán összejött és még a budget is maradt. 2014-re 2000 dollár és 2-3 hét lett egy DNS- térkép, 2022-re két centbe fog kerülni az utcán,  és azonnali lesz. A 23andme nevű amerikai cég 200 dollárért egy nyálminta alapján komplett genetikai kockázatelemzést küld, lehet életbiztosítást kötni a szerveinkre, ennyit a biztosítók statisztikai számításokon alapuló jövőjéről. Persze ez új társadalmi helyzeteket is involvál, a bürokrácia körömszakadtáig küzd a tudatos egyén ellen, az FDA be is tiltotta a szolgáltatást. “Úgy döntöttek, hogy mindannyian buták vagyunk. Hogy betiltják, mint a pápa Luther fordítását, mint most a DNS bibliáját, mert azt csak az orvosi osztály papsága olvashatja”.

Ez az új társadalmi-gazdasági szemlélet is ki fog alakulni, a régi el fog tűnni, mint a szénhidrogén alapú ökoszisztéma. Az elosztott és decentralizált technológiák, szervezetek és források (a napenergia mindenhol elérhető, 3D nyomtatással bárhol lehet gyár, nem csak Kínában, a hús térprintelésével megoldódik a túlnépesedés – amúgy is inkább üdvözlendő, minél több elme, annál több hálózati tudás – és a vegák is ehetik és a földet sem zsigereljük ki, a szenzorok által kezelt egészséggel kitolódik az átlagéletkor, akárki, akárhol akármit taníthat és tanulhat, mindenféle engedély nélkül, megszűnik a pénzügyi rendszer mindenható kiváltsága, (vö Bitcoin), a megbízási hálózatok újabb és újabb formái fognak elterjedni (vö Airbnb, önvezető autók megosztása). Megállíthatatlan folyamatok, előbb-utóbb a kormányzati technikáknak is alkalmazkodniuk kell hozzájuk. Ez a Network Society elmélete, gyakorlata és víziója, egy új szintű, rugalmas hálózati társadalom, a zárt nemzetállamok halála tudatosan alázatos és high-tech alapon. A változatosság kedvéért egy szkifi írót idézve: “A jövő már itt van, csak még nincs egyenletesen elosztva” (William Gibson).

És a mesterséges intelligencia (AI) hálisten a fejünkre fog nőni és ugyanúgy nem fog szót fogadni, mint egy gyerek. Épp ideje, hogy a gép ellen tudjon mondani a pilótának, aki a hegynek akarja vezetni a gépét.  “Az igazi ellenség a buta gép, azok gyilkolnak minket, nem az AI”. Leginkább nekünk van arra szükségünk, hogy az erkölcs és az etika világát is beleprogramozzuk a gondolkozásukba. “30.000 évvel azután, hogy kipusztítottuk a neandertálokat, valószínűleg nem leszünk egyedül a földön, sietni kell, hogy felkészüljünk, mert nem fogunk kapni tiszteletet tőlük”. A Microsoft AI twitterbotját, ami csak internetes szövegekből gyűjtötte az infókat, le kellett tiltani, mert rasszista lett. A legutóbbi időkig pedig a mobilok nem tudtak afro-amerikaiakra fókuszálni, mert a funkciót csak fehérbőrűeken tesztelték.

És hát még néhány gondolat és sztori, de mindegyik koherens. A VW a legbutább autógyár, ami mindenre azzal válaszol, hogy még többet akarok gyártani. Pedig az önvezető autók és a car-sharing azzal fog járni, hogy (az Iphone mintájára) minél kevesebbet, de minél nagyobb haszonnal kell termelni. Néhány évtized múlva nevetni fogunk azon, hogy mennyire az autók határozzák meg a városképet. Ott vannak mindenütt, parkolóban, utcán, Los Angeles területének ötven százalékát foglalják el az autók számára fenntartott közterületek. Ezek helyett parkok lesznek, táncparkettek és kutatási központok. De az önvezető kamionok is csak néhány évnyire vannak tőlünk. Az USA igencsak úgy döntött, hogy aki nem tudja magát eltartani, azt nem fogja (egészségügy, munkanélküliség, szegénység) felkarolni. Mi lesz azzal a kétmillió amerikai kamionossal, aki el fogja veszíteni a munkáját és átlag 54 éves és 30 éve kamiont vezet. Majd azt mondja nekik az állam, hogy nagy hiány van web-dizájnerekből, képezd át magad? Minden nap fel kell tenni a kérdéseket, mert még nincsenek megválaszolva.

Egy kis húsnyomtatás. Három éve printelték ki Londonban az első hamburgert, David persze ott volt, nem nagyon ízlett neki, mert nem volt benne zsír, csak izomszövet. De 300.000 dollárba került, fajlagosan egymillió/kilo. Ugyanaz a kutató idén már éttermet nyitott Hollandiában, csak szintetikus, 3D nyomtatott ételeknek, mainapság harminc dollár/kilo áron. Négy-öt év múlva ez nyolc amerikai bitcoin-nyi egységre fog csökkenni.

Nos, a leghitelesebb sztori a végére. Mr Orban nem fiatal, de van benne anarchista hév és kalandvágy, mindent ki is akar próbálni. Intelligens csipet ültetett be a bal kezébe, ezzel nyitja az ajtót, fizeti a kávét és ebben van a Bitcoinos pénztárcája titkos kódja. Kérdésre válaszolva (“tegezzél légyszíves”) elmondja, hogy ez tkp. illegál. De van egy amerikai weboldal, ahol az eszközhöz tartozó appot fejleszették, amin van egy térkép, amin “ott vannak azok a piercinges szakértők, akik beépítik neked”. Ő Hollandiában talált egyet, de miután kiderült, hogy ezzel is foglakozik, leléptek a tetkós ügyfelei. Milánóban viszont szervezett egy akciónapot, mikor is több tucatnyian éltek a lehetőséggel, először egy hetvenöt éves gyárigazgató, aki azóta is élvezi, hogy a végre kezében van a gyár irányítása.

(És alig is maradt ki valami: tűzgyújtás 100.000 éve, mezőgazdasági termelés 10.000 éve, kvantumkompjúterek, gondolkozás által irányított eszközök, holland hajósok és a részvénytársaságok, miért  tiltották be Hawaii-n egyszer a napenergiát, miért üldözték ki New Yorkból a Bitcoint, mi az a Benefit Corporation, hány kilométert megy fejben egy önvezető autó éjszakánként, hogyan használja és fejleszti a Google és az FB az AI-t, mire voltak jók a háborúk és mire nem, biztos-e hogy az élet célja a boldogság, legyorsultuk-e az evolúciót, túléljük-e a Fermi-paradoxont, “fognak nézni minket, és fogják tépni a hajukat ki a marsi városokból”, lehet-e back-upolni az elmét egy “elromlott” testbe, mennyi ideig kell éljünk, hogy találkozzunk ezer éves emberekkel, miben tévedett a Római Klub, vagy ha nem, miért igen).

David Orban korrekten fejezi be: “Utolsó kérdés, én sört akarok”

Debreceni Startup Hét 

Mi történt az előző nap?

 

 

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő