A 21. század talán egyik legfontosabb képessége a hatékony tanulás. Íme, néhány nagyon jól működő tanulási technika és módszer, ami segíteni fog! Vendégszerzőnk írása.
A 21. századot az információ korának nevezik. Az internet megjelenésével gyakorlatilag minden egyes iparág, rendszerszintű folyamat és szervezet átalakult – többek között az információ hozzáférhetősége is. Míg régen napokat kellett utazni lóháton egy-egy könyvtár meglátogatásához, ma már minden ott van a zsebünkben, amit tudni szeretnénk.
Ez pedig rendkívül izgalmas és félelmetes is egyben.
Ha túl sok, akkor az a baj, ha túl kevés, akkor az
Bár sokan azt gondolták, hogy az információ hozzáférhetősége meg fogja oldani a legtöbb emberi problémát – sajnos tévedtek. Ugyanis a túl kevés információ ugyanolyan rossz, mint a túl sok. A probléma tehát ugyanúgy fennáll, csak a neve változott meg. Amit régen információhiánynak hívtak, azt ma úgy nevezik, hogy zaj.
- Egyrészről túl sok lett az információforrás, amit nincs elég időnk követni, vagy nem feltétlenül számítanak hitelesnek
- Másrészről mivel túl sok a forrás, ezért az információhalmaz is egyre több nézőpontot tükröz, és gyakran különböző, egymással ellentétes tényt (vagy legalábbis állítást) kapunk
- Harmadrészt pedig már nem csak a különböző információforrások versengenek rendkívül hatékonyan a figyelmünkért, hanem a szórakoztatóipar is – a streaming-szolgáltatók, a játékok, vagy éppen a közösségi média
A kérdés tehát napjainkban már nem az, hogy miként jussunk több információhoz, hanem az, hogy miként válasszuk ki a megfelelő, releváns és értéket adó információkat.
Na de miként fest a hatékony tanulás, és milyen működő tanulási módszerek és technikák léteznek?
A polihisztorok kora
A korábbi idők könyveiben és szakirodalmában rengetegszer találkozhatunk olyan kifejezésekkel, mint a „polihisztor”. Ez az elnevezés azokat az embereket jelenti, akik több tudományágban is kiemelkedőt tudtak alkotni, nem korlátozódott a szaktudásuk egyetlen szűk területre.
A mai modern világban azonban már jóval kevesebbszer használjuk ezt a címkét, hiszen túl sok adat és tudás áll a rendelkezésünkre, ezért már önmagában egy-egy tudományág, téma vagy iparág is olyan rendkívüli mélységgel rendelkezik, aminek egy életen át sem vagyunk képesek a legmélyére ásni.
Ez pedig oda vezetett, hogy ami régen tökéletesen működött, az ma már nem feltétlenül a legjobb megoldás. Másképpen fogalmazva,
a 21. század legnagyobb versenyelőnyét ma már nem a minél több információ megszerzése jelenti.
Sőt, ez a cél szinte elérhetetlenné vált, hiszen túl gyorsan változik minden, ezáltal a régi ismeretek folyamatosan elavulttá válnak az új információk, kutatások és adatok napvilágra kerülésével. De ha nem a végtelen tudással, akkor mivel tudunk sikeressé válni?
A 21. század legfontosabb versenyelőnye: a minél gyorsabb tanulás
Mivel az információ megszerzése már senkinek sem akadály, ezért az nyer, aki minél gyorsabban találja meg a szükséges információkat. Ezt úgy érdemes elképzelni, mint a sakkot.
Aki többet tud, nagyobb esélye van nyerni. Na de mi van akkor, ha valaki kettőt léphet, míg a másik csak egyet? Ezt az előnyt képes megadni az, ha valaki gyorsan tanul. Leon C. Megginson (a Small Business Management című könyv szerzője) szerint ugyanis „Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”
A mai modern világban a változás pedig folyamatos, kiszámíthatatlan és egyre csak gyorsul. A megoldást tehát a megfelelő adaptálódás, a minél gyorsabb, hatékony tanulás jelenti.
Mit jelent az adaptálódás?
A tudásunkat négy nagy kategóriába sorolhatjuk:
- Dolgok, amiket tudunk – de ennek nem vagyunk tudatában (mert természetes, hogy tudjuk)
- Dolgok, amiket tudunk – és ennek tudatában vagyunk
- Dolgok, amiket nem tudunk – de ennek tudatában vagyunk (tehát tudjuk, hogy mit nem tudunk, azaz ismerjük a korlátainkat és a kompetenciáinkat)
- Dolgok, amiket nem tudunk – és ennek nem is vagyunk tudatában
Nem nehéz kitalálni, hogy ez utóbbiból van a legtöbb: a dolgok nagy részéről fogalmunk sincs, de még a létezésükről sem tudunk. A tudomány és a technológia fejlődésével azonban folyamatosan új információk kerülnek napvilágra.
Így aki „mindent tud”, az van a legnagyobb veszélyben, hiszen a régi tudását bármelyik nap megcáfolhatják a legújabb kutatások. A tegnapi tudásunk ma már lehet, hogy teljesen irreleváns.
Érdemes tehát elengedni azt a nézetet, hogy egy adott területről mindent tudni kell. Sokkal fontosabb, hogy a legrelevánsabb, legfontosabb és leghitelesebb információk birtokában legyünk – tehát a hatékony tanulás a kulcs.
Egy példa segítségével könnyebben megfogható válik ez a koncepció. A tudományos, filozófiai, önismereti vagy üzleti könyvek évtizedekig – sok esetben akár évszázadokig vagy akár évezredekig – számítottak a tanulás legjobb eszközének. Mára azonban sokkal árnyaltabbá vált a kép, hiszen bár még mindig remek médiumnak számítanak az információ megszerzéséhez, nem igazán tudnak lépést tartani a mai felgyorsult közeggel.
Ezért olyan könyveket érdemes választani, amelyek vagy nagyon frissek, vagy pedig időtállóak. Vannak ugyanis olyan iparágak, amelyek egyszerűen túl gyorsan változnak – ilyen például az e-kereskedelem.
Ebben az esetben a könyvek túl lassúak lehetnek, ráadásul a szavak mellett más tartalomformátumokra is szükség lenne a megfelelő szemléltetéshez, így a különböző szakmai blogok, podcastok vagy esettanulmányok sokkal jobb megoldást tudnak nyújtani erre a célra. A fő kérdés tehát a következő: Hogyan lehet a mindennapokba ültetni az adaptálódás képességét?
Hogyan tanulj hatékonyan?
Ahhoz, hogy versenyelőnyt szerezz, az alábbi dolgokra lesz szükséged:
- Fókusz, a zaj kiszűrése — mindig a legfontosabb, legrelevánsabb dolgok megtalálása
- Megfelelő fiziológiai állapot — a testi korlátok elfogadása és hasznosítása
- Hatékony módszertan — az emberi agyra szabott tanulási technikák és módszerek
Lássuk ezeket a gyakorlatban!
T-alakú tudás
A „T-alakú tudás” elnevezés maga a módszer szemléltetéséből adódik. Ahhoz, hogy egy tudományágat, iparágat vagy szakmát megfelelően megtanuljunk, először az alapokat kell elsajátítani – ez fogja adni a T alak tetejét. Azonban nem érthetünk minden egyes részterülethez ugyanolyan jól, így tehát szakosodnunk, specializálódnunk kell – ez lesz a T alak szára.
Egy igazán gyorsan változó iparág, az online marketing példáján levezetve:
- Az alapot az emberi természet, illetve az üzleti és az internetes világ megértése jelenti
- A következő generális részt a különböző csatornák általános ismerete jelenti
- A szárat pedig egyetlen marketing csatorna részletes kitanulása jelenti
A T-alakú tudás módszertana azért nagyon hasznos, mert nem csak a saját szűk specializált tudásunkkal fogunk tudni majd boldogulni, de a nagyobb képet is megfelelően át fogjuk látni – ráadásul több feladatkörben is helyt tudunk majd állni a későbbiekben.
Így tehát mikor a tanulásra gondolunk, ezt a stratégiát érdemes követni:
- Értsd meg az alapokat
- Lásd át az egész rendszert
- Válassz ki egy speciális részt, és ásd bele mélyen magad
Fiziológia
A tanulás során hihetetlenül fontos, hogy a testünk működését is számításba vegyük! Erre nemrég a Szilícium-völgyi startupperek is rájöttek, ahol eddig a minimális alvás és a gyorsételek fogyasztása volt az általánosan elfogadott szokás.
Az új trendet „biohacking”-nek nevezték el, ami során azt keresik, hogy miként lehet kemény, hosszan tartó munka mellett a testünket is karbantartani, mindezt minimális időbefektetéssel.
Google keresések a „biohacking” kulcsszóra — Forrás: Exploding Topics
Bár vannak remek találmányok (például nagyon gyorsan elfogyasztható új ételek, intenzív de rövid ideig tartó mozgásformák), de a fiziológiai alapelvek változatlanok:
Alvás
Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, ugyanis az agy ilyenkor szabadul meg a különböző kémiai anyagoktól, amelyek a tanulás és a munka során létrejönnek.
Ráadásul az új neuron-hálózatok is az alvás során szilárdulnak meg – ahogy az izom épülése és regenerálódása is ekkor zajlik –, ezért célszerű két időponthoz kötni a tanulást:
- Közvetlenül alvás előtt remek ötlet lehet tanulásba ölni az időt, hiszen így azonnal a pihenés következik utána
- Közvetlenül felkelés után is érdemes lehet tanulni, hiszen ekkor vagyunk a legfrissebbek, leghatékonyabbak
Mozgás
A mozgás jelentős segítséget nyújt a tanulásban, hiszen ekkor az agy szintén pihenhet, mert a mozgás elvonja tőle mind a vért, mind pedig a figyelmet. Mikor a testünk és az izmaink mozognak, az agyunk pihen – ezzel pedig elősegíthetjük az új neuronok kialakulását.
Így tehát a mozgásra nem érdemes úgy tekinteni, mint ami elrabolja az időt a fejlődéstől, hiszen a testünkből nem lehet csak és kizárólag kivenni – néha vissza is kell adnunk.
Szocializálódás
Ugyanaz mondható el róla, mint a mozgásról: bár elsőre nem tűnik úgy, mintha hozzásegítene minket a fejlődéshez, mégis az egyik legjobb módja a tanulásnak. Egyrészt az agyunk ki tud kapcsolni, míg a barátainkkal, párunkkal, szüleinkkel vagy gyerekeinkkel vagyunk.
Másrészről pedig meg tudjuk vitatni a frissen tanult elméleteket, technikákat és módszereket másokkal, amitől sokkal jobban és mélyebben megértjük a különböző koncepciókat, ráadásul más nézőpontokat is kaphatunk.
Hatékony tanulási technikák és módszerek
Az agyunk rengeteg asszociációt tárol magában: dolgokat, amikről más dolgok is eszünkbe jutnak.
Ha például a Forbes magazinra vagy a forbes.hu oldalra gondolunk, rengeteg más asszociáció is eszünkbe fog jutni, például az üzleti élet, a siker vagy a startupok. A legjobb tanulási technikák és módszerek az agy ezen asszociációs képességét használják ki.
Vizualizáció
Létezik egy mondás, miszerint „egy kép többet mond ezer szónál”. Ez nem áll messze a valóságtól, hiszen az agyunk alapvetően vizuálisan gondolkodik, a mindennapok során pedig a szemünk és a látásunk az, amire minden érzékszervünk közül a legjobban támaszkodunk.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a vizuális gondolkodás segít. Minél több érzékszervedet használod a megértéshez és a memorizáláshoz, annál jobban és tartósabban fog rögzülni az adott információ. Éppen ezért ha nem értesz valamit, írd le kézzel, keress róla egy képet, vagy rajzold le te magad!
Kösd neurális horgokhoz az új információt
Az asszociációt akkor tudod a legjobban hasznosítani, ha az új koncepciót egy már meglévőhöz kötöd. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Kösd az új gondolatot: meglévő tudáshoz, érzelmekhez, emlékekhez. Például a számokat nem túl könnyű megjegyeznie az agyunknak, pedig ma már rengeteg számot kell megjegyeznünk (jelszavak, PIN-kódok, címek, stb.). Ezeket a számokat kötheted neves történelmi eseményekhez, vagy akár a saját életed fontosabb eseményeihez is.
Emellett létezik egy nagyon hatékony memorizálási módszer, amit „memória-palotának” neveznek, és az a lényege, hogy a lakásodban minden egyes helyiséget, vagy akár minden egyes tárgyat hozzá kell rendelned egy adott gondolathoz, így amikor elméletben körbejárod a házat, eszedbe fognak jutni a gondolatok is.
Példák
Azt már gyerekkorunkban megtanulhattuk, hogy sokkal könnyebben értjük meg a konkrét dolgokat, mint az absztraktokat.
A tanulás legjobb fegyverei tehát nem a különböző definíciók vagy elméleti leírások, hanem a példák, történetek és esettanulmányok. Ráadásul ezek nem csak a megértést segítik, hanem a gyakorlati alkalmazást is.
Emellett nagyon jó tanulási technika lehet az is, ha egy bonyolultabb, absztrakt koncepció során azt képzeljük, hogy mi magunk vagyunk a fogalom, amit próbálunk megérteni. Így ugyanis sokkal könnyebb lesz feltenni a jó kérdéseket, belülről átlátni a koncepció lényegét, vagy akár konkrét példákkal előhozakodni.
Hasonlatok
A másik nagyon jól működő tanulási módszer a példa mellett nem más, mint a hasonlat. Amikor egy analógiával állunk elő, akkor lényegében egy bonyolultabb koncepciót cserélünk le egy jóval egyszerűbben megérthető dologra – lényegében helyettesítjük.
A hasonlatok nagyon jól működnek például az olyan bonyolult dolgok megértésében, mint a mesterséges intelligencia. Sokszor hallhattuk már például Elon Musktól azt, hogy a mesterséges intelligencia létrehozásánál bár az emberi agy neuronhálózatát veszik alapul, de mégsem egy-az-egyben úgy épül fel – inkább csak az alapelvek hasonlóak.
Ezt azzal a hasonlattal szokta elmagyarázni, ahogy a tengeralattjárók és a halak, illetve a repülőgépek és a madarak mozgása zajlik. Bár hasonló aerodinamikai és hidrodinamikai törvények szabják meg a mozgásukat, mégsem jelenthető ki, hogy teljesen ugyanúgy működnének.
Molnár Dávid,
online vállalkozó, marketingszakértő
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
